92. Bonyolult helyzetek

4.1K 222 12
                                    

Február 21. (hétfő)
Ma kicsit nehezen ébredtem, aztán összeszedtem a zsepiket, amiket éjszaka sírás közben elhasználtam, kidobtam őket, nagy levegőt véve összeszedtem magam, majd elkezdtem készülődni.
A suli előtt ma reggel majdnem a szokásos társaság ácsorgott. Saci, Ricsi, Casso, Laci és... és ennyi. Se Kittit, se Bettit nem láttam - igaz, az utóbbit nem is igazán bánom. Jó, oké, Andris se volt ott, de tőle már megszoktuk a késést.
- Kitti hol van? - kérdeztem.
- Ma nem jön suliba. Hányingere van - mondta Ricsi, mire bólintottam. - Emberek, amúgy, csak én utálom a hétfőt, mint a szart? - váltott témát.
- Én azt hittem, hogy ma csüti van - pislogott Saci - Jézus, de hülye vagyok.
- Nem, hétfő van - nevettem fel - Casso, te ma... - pillantottam a kapucnis pulcsis srácra félénken.
- Megyek korrepre.
- Akkor jó - bólintottam.
Az elmúlt éjszaka után különösen nehéz volt a szemeibe nézni.
A következő pillanatban egy idegen hangot hallottunk a hátunk mögül.
- Casso!
Hát, persze, hogy őt keresik.
Meglepetésemre nem Betti volt az, hanem egy barna, hullámos hajú lány. Nem ismertem. Sötétzöld szeme volt, szép testalkata és csinos ruhája.
- Igen? - kérdezett vissza Casso rágózva.
A lány közelebb jött, egészen Cassohoz, mivel gondolom nem tervezte átkiabálni az egész teret.
- Ráérsz délután? - kérdezte a lány Cassotól, amit csak azért hallottam, mert közel álltam hozzájuk és nagyon figyeltem félfüllel - Tudoood, amit beszéltünk.
És akkor jöhet vissza a féltékenység újra.
Magamban nagyon reméltem, hogy Casso nem lesz olyan tapló, hogy a csaj kedvéért lemondja a korrepet megint, de erre sajnos nem sok esélyt láttam.
- Ma nem - rázta meg a fejét Casso - Máskor talán.
- Okés, akkor majd írok.
Első szünetben Sacival azonnal utánanéztünk, hogy ki ez a lány, de nem kellett sokat keresgélnünk, hamar kiderült, hogy a lányt Pál Szabinának hívják, a tizedikbe jár, egyidős Cassoval, ráadásul még követik is egymást.
Ehh.
Ezután, ha már a kezemben volt a telefonom, felmentem Facebook-ra, meg Instára, mert miért ne. Volt egy pár jelölésem/követésem, Erikától, Petitől, Lottitól és egy pár régi általános iskolai "barátomtól", akikkel a beszélgetéseink általában kimerültek abban, hogy "Megvan a házid? Lemásolhatom?", de mindegy.
Csak egy igazi barátnőm volt, de ő is lelépett Amerikába a családjával, így a ballagás óta csak egyszer tudtunk találkozni az utána lévő nyáron, akkor is annyi volt az egész, hogy a WestEndben vettünk nekem egy ruhát, mivel a héten koszorúslány voltam egy rokonom esküvőjén, elkérte egy ismeretlen srác az instámat tőle, amíg én mosdóban voltam, akivel azóta se tudtam beszélni, mert aznap ügyesen kizártam magam abból a fiókomból (no comment, pedig elméletileg helyes srác volt), utána ettünk egy pizzát Mártival (ő volt az a barátnőm), és ennyi. Na, mindegy.
Ja, és ezeken kívül Instán Gergő profilja is még mindig ott állt engedélyezésre várva. Előttem virított a "gördeszkás, felfelé napszemcsiben nézős" profilképe fekete-fehér effektel, úgyhogy elgondolkodtam, hogy engedélyezzem-e. Ha Cassonak van Bettije, esetleg nemsokára Nikije és Szabinája, akkor nekem nem lehet Gergőm? Dehogynem. Egyébként a képei alapján (meg élőben is) egy elég helyes rosszfiú tetoválásokkal, laza cuccokkal és egy "leolvasztom a lányokról a bugyit" mosollyal. Persze Casso ezerszer jobb, de... hát, kamaszkor, meg minden.
Huhh, ez egy kicsit tiniregényes lett, de mindegy. :)
Szóval Casso valószínűleg úgyis összejön valamelyik lánnyal, én miért ne ismerkedhetnék legalább valakivel, aki szemmel láthatólag szintén akar velem?
Végül meghoztam a végső döntést és visszajelöltem. Gergő azonnal rámírt.
Gergő: Na, erről van szó
Leni: Megszántalak.
Gergő: Hűha xd
Leni: Hűha bizony
Gergő: Na, és mi van a szépfiúddal?
Leni: Milyen szépfiúmmal?
Gergő: A szomszéd suliba járok, sokat látlak vele
Leni: Kivel??
Gergő: Úgy csinálsz, mint ha nem tudnád
Gergő: Rolival
Na igen, a "cassozás" viszonylag szűk körű dolog. :)
Leni: Ismered?
Gergő: Ja, jó arc
Gergő: Na, szóóval?
Leni: Na szóval semmi nincs velünk
Gergő: Ja, mondjuk tegnap láttam valami csajjal
Leni: Tudom
Leni: De igazából mindegy, amúgy sem akarok tőle semmit, szóval felőlem azzal van, akivel akar
Na jó, ez volt életem legnagyobb hazugsága.
Gergő: Jól van
Gergő: Am holnap ráérsz?
Leni: Igen, miért?
Gergő: Kíséreljük meg azt a kajálást mégegyszer
Leni: Okés, suli után?
Gergő: Eléd jövök. Hány órád lesz?
Leni: 7
Gergő: Ok, nekünk is
Épp írtam volna, amikor meghallottam a kicsengőt, úgyhogy gyorsan elköszöntem tőle.
Így szerveződött le egy újabb kajálásom Gergővel.
Suli után hazasétáltam Sacival. Cassoék úgy láttam, már rég elindultak, úgyhogy - mint a régi szép időkben - ketten baktattunk az újbudai utcákon. Saci és én.
- És akkor holnap kajálok vele megint - fejeztem be a mesélést.
- Hű. De amúgy te most barátkozni akarsz, vagy járni vele? Vagy nem tudom, én ezt most már nem értem - értetlenkedett Saci.
- Ismerkedni. Aztán majd meglátjuk - vontam vállat, mire csak bólintott egyet.
Otthon átgondoltam ezt az egészet, és arra jutottam, hogy megváltozott a véleményem Gergővel kapcsolatban.
Mármint, jó dolog lenne ismerkedni, mint sokan a korosztályomból, de valahol mélyen hevesen ellenzem ezt az egészet. Hülyítek egy fiút, hogy akarok tőle valamit (miközben egyáltalán nem akarok) csak azért, mert egy másik fiút dobtam két hónappal ezelőtt, ő meg érthető okokból továbblépett rajtam. Ez azért nem hangzik túl jól, és nagyon nem rám vall.
Éppen ezért előkaptam a telefonom, és írtam egyet üzenetet Gergőnek.
Leni: Szia! Sajnos rosszul lettem, úgyhogy le kell mondanon a holnapit.
Persze erről szó sem volt, csak írnom kellett valamit.
Gergő: oks, jobbulást
Leni: Köszönöm és ne haragudj :(
Gergő: nem gáz, előfordul
Szóval végül így mondtam le a randimat, de talán ez így helyes.
A korrepet pedig jól elfelejtettük. Ezt Casso írta meg nekem, mert állítása szerint "gyorsan hazahúztam", úgyhogy majd valamikor megtartjuk.

Mai nap - 5/?: nem tudom. Holnap viszont nem megyek suliba, ugyanis Anyunak elmeséltem ezt az egészet és egyszerűen kikért azzal az egy feltétellel, hogy mindent rendesen bepótolok és tanulok. Nekem jó ez az üzlet. :) Mert egyébként kínos lenne összefutni Gergővel holnap.

Egy pillanat, és beléd estem | "𝘿𝙚𝙟𝙖 𝙫𝙪..."Where stories live. Discover now