Egy pillanat, és beléd estem | "𝘿𝙚𝙟𝙖 𝙫𝙪..."

71. Találka

Január 14. (péntek)
Második óra után kihirdették, hogy Saci valóban megnyerte a fánkos versenyt, sőt, különdíjat is kapott az extra töltelékekért és a kinézetért, ami miatt Saci nagyon boldog volt.
A barátnőm egy őstehetség. :)
Órák után elköszöntem Sacitól a suli előtt.
- Akkor hajrá a randihoz - mondta Saci mosolyogva, majd megöleltük egymást.
Amikor átnéztem a válla felett, láttam, ahogy Casso és Ricsi kerülnek ki minket közben, majd valami köszönés-féle után mennek tovább.
- Hát, meglátjuk, mennyire randi, de köszi - válaszoltam Sacinak, ahogy elengedtük egymást.
Miután Saci is elindult, átöltöztem a mosdóban, hogy azért mégiscsak normálisan nézzek ki. A farmeromhoz felvettem egy barackszínű csinibb felsőt és egy nyakláncot medállal. A hajamat kifésültem és csak az első pár tincset tűztem hátra. Feltettem magamra egy kis ajakbalzsamot, pirosítót, szemöldök-gélt és szempillaspirált, majd kimentem az épületből.
Már mindenki elment, mivel elég sokat szöszöltem a lányvécében, úgyhogy amint leültem egy padra, már ki is csengettek a hetedik óráról.
Öt perc múlva Gergő már ott is állt előttem.
- Parancsolj, Cica - nyitotta ki a kocsija ajtaját. Óvatosan beültem az anyósülésre, miközben közöltem vele, hogy ne hívjon így, majd elindultunk.
Egész úton a cipőm orrát és a szélvédő alsó sarkát figyeltem, még amikor beszélgettünk is, jobbára csak akkor néztem fel, amikor megállt a kocsi. Nem kajálda előtt voltunk, hanem egy parkolóban.
- Most miért álltunk meg?
- Iszok - nyúlt hátra a hátsó ülésen lévő nagy palackos kóláért, majd beleivott - Amúgy - nézett rám - Volt már barátod?
- Nem, nem volt.
- Kajak? - lepődött meg, ami kicsit zavarba hozott.
- Miért?
- Nem, semmi, csak kíváncsi voltam. Na, menjünk tovább.
Amikor megérkeztünk a kinézett KFC-be (ezt választottam), és megkaptuk a kajánkat, elfoglaltunk egy kétszemélyes asztalt.
- Na, és mit kell rólad tudnom? - kezdett bele a beszélgetésbe, mire zavartan a fülem mögé tűrtem egy tincsem.
- Hát, nem sok mindent - feleltem, ami így egy kicsit hülyén jött ki, úgyhogy miután ez leesett, felnevettem - Mármint nem, nem úgy értem. Csak nem nagyon tudok mit mondani magamról - helyesbítettem - Kezdd te, aztán majd belejövök.
- Hát, oké - vont vállat.
Szóval ez alatt kiderült, hogy Gergő basszusgitározik, sokat bulizik, koncertekre jár, csajozik, párszor már majdnem kirúgták a suliból, amúgy meg tele van intőkkel, deszkázik, cigizik, sportszerűen focizik, gyúr, és a többi.
Ja, és most végzős, de tesz az érettségire, úgyhogy ebből valószínűleg egy év kihagyás lesz.
- Na és te? - kérdezte, miután ezeket mind felsorolta, talán még részletesebben is, mint amennyit tudni akartam.
- Öhm - pislogtam - Én festek - mondtam az elsőt, ami eszembe jutott, mire egy óvatos, szórakozott mosolyra húzta a száját.
Na jó, ez a festős dolog tényleg kicsit furán hangzott Gergő rosszfiús-beszámolója után.
- Szóval te ilyen jókislány vagy - állapította meg egy halvány mosollyal az arcán.
Nem volt barátom, nem bulizom, életemben egy alkalommal csókoltak meg, nem voltam részeg, és jó jegyeim vannak. Ja, meg festek is.
- Olyasmi - bólintottam - Te meg a rosszfiú a filmekből. Motorozni tudsz?
- Ez kérdés volt? Szar időben kocsi, jó időben motor.
- Mindjárt gondoltam - nevettem fel.
Körülbelül egy órát töltöttünk együtt, majd mentünk is haza.
Hát, végülis elvoltam.

Mai nap - 5/4: lehetett volna rosszabb is, viszont Sacinak nagyon gratulálok! És azt sem felejtem el, hogy holnap másfél percnél tovább találkozok Henivel. Várom nagyon. :)