November 18. (szerda)
Te jó ég! Még mindig nem találok szavakat, annyira sokkos állapotban vagyok, pedig már lassan nyolc és fél órája, hogy megtörtént.
Az egész egy felelős biosz (4-est kaptam) után történt. Igen, az első szünetben. A hangszóróból elhalkult a zene, és Sárváry tűsarkújának kopogását hallottuk meg.
- Üdvözlök minden diákot - kezdte a dirinő - Szeretném kérni, hogy mindenki csendesedjen el, mert a tegnapi műveltségi verseny eredményét hirdetném ki. Csak az első ötöt sorolom fel. Akik hallják a nevüket, az ellenőrzőjükkel együtt jelenjenek meg az irodámban, ugyanis igazgatóhelyettesi vagy igazgatói dicsértben részesítjük őket. Na, de nem is húznám tovább a szót, jöjjenek a helyezések. Ötödik helyezést ért el Kapás Márti a 12/B-ből. Negyedik helyezet lett Balogh Judit a 11/A-ból - olvasta fel a két nevet, mire a szomszédos termekből hangos tapsolást hallottunk - Ők igazgatóhelyettesi dicséretben részesülnek. És akkor jöjjenek a dobogósok, aki a következő szünetben igazgató dicséretet kapnak! - mondta izgatottan (mondjuk, nem tudom, hogy ő min izgult, de mindegy), majd kimondta az első két nevet nevet. - Harmadik helyezést ért el Tátor Dóra a 11/A-ból, és ezüstérmes lett Tüzes Mira! - olvasta.
Akkor már feladtam. Nem, én egészen biztos nem lehetek első. Kilencedikes vagyok, és egyre nem is tudtam a választ. De aztán megszólalt Sárváry újból.
- És az aranyérmet idén egy kilencedikes nyerte meg, aki nem más, mint... Székely Levendula!
Ott helyben őrülten ugrálásba kezdtem. Nem érdekelt, hogy komplett idiótának néznek a többiek. Mert lényeg, hogy megnyertem! Megnyertem! MEGNYERTEM!!!
- Ezt nem hiszem el! - ültem le a padomra, amikor befejeztem az "örülést".
- Úúú, Leni, annyira ügyi vagy!!! - ugrott a nyakamba Saci.
- Ügyes vagy, Szöszi - hallottam meg Casso hangját a hátam mögül. Annyira örültem, hogy el is felejtettem kiakadni a szöszizésen. :)
- Köszönöm - mosolyogtam, mire csak biccentett és kiment a teremből.
- Hallod, Leni, nagy vagy! Pacsi? - tartotta a tenyerét Ricsi, mire belecsaptam.
A tanárok is mind megdicsértek. (Várady is rajzkörön!) Egy idő után már persze kínos volt, de közel sem annyira, mint Anyuék otthon. De legalább ünneplésként elmentünk egy olasz pizzériába. :)
Mai nap - 5/5***: Úristenem!!! Nem hiszem el, hogy megnyertem! Napi boldogságadag pipa. :)
YOU ARE READING
Egy pillanat, és beléd estem | "𝘿𝙚𝙟𝙖 𝙫𝙪..."
Teen FictionÖsszetört szívek, szerelmes pillantások, felejthetetlen emlékek. Nincs olyan kamasz, aki ezeket ne élné át, és a kedvenc zenéjét hallgatva, valami igazán nem ajánlott nasival a kezében merengjen ezeken. Így van ezzel főszereplőnk is - teljes nevén S...
