Egy pillanat, és beléd estem | "𝘿𝙚𝙟𝙖 𝙫𝙪..."

75. Félév

Január 28. (péntek)
Félévi-biziosztás.
Ma reggel a büfében vettem magamnak citromos teát, Sacinak pedig csokis muffint, amit ma már szerencsére elfogadott.
Amikor becsengettek az utolsó órára, tehát ofőre, leültem az unalmában lövöldöző pálcikaembereket rajzolgató Ricsi mellé, Pásztor pedig hamar megérkezett a bizikkel.
Névsorban haladtunk, úgyhogy Pásztor kezdte is Dominikkal.
- Jeles. Gratulálok - mosolygott rá, majd kezet fogtak, a kosaras srác pedig visszaült a helyére - Balogh Enikő.
Enikő épphogy lecsúszott az ötösről, Andris ugyanez, csak a hármasról, Lili jeles lett, Laci stabil elégséges, Kitti szintén, Saci hármas (majdnem négyes), Barnit szeretik a tanárok, úgyhogy meglett neki a jeles félévi, valamiért engem is, úgyhogy jeles lettem (:D), Nikit már nem annyira, szóval kettes bizit kapott, Ricsi szintén, Casso meg valahogy összehozott egy hármast.
Elég sokáig nézegettem a bizim, matek négyes, nyelvtan ötös, irodalom négyes (utáloooom), angol ötös, ének ötös, fizika négyes, kémia ötös, töri négyes, tesi épphogy ötös, rajz ötös, informatika ötös, biosz négyes (Hajdú jóvoltából... 4,69-re nem adta meg az ötöst), föci ötös. Az átlagom 4,61. Egész elégedett vagyok. :)
Saci sajnos megbukott kémiából, Laci matekból, Andris pedig fizikából, a többiek átcsúsztak legalább kettessel.
Ezután Pásztor abban a tizenöt percben, ami az ofőórából maradt, elmesélte a programokat, amik a következő félévben várhatóak.
Az egyébként tök jó lesz, hogy év végén Olaszországba megyünk egy öt napos osztálykirándulásra. :)
Suli után Sacival elindultunk busszal az Allee-ba, hogy megvegyük a hétfői farsangra a jelmezeket.
- Ricsivel beszéltél azóta, hogy...? - érdeklődtem Sacitól útközben.
- Tegnap - vallotta be - Nagyon kedves volt, beszéltünk telefonon, meg minden, de többet nem hinném, hogy fogunk.
- Ezt hogy érted? - pislogtam.
- Nem nagyon akarok kapcsolatot most, meg semmi ilyesmit, nem érzem úgy magam, és ezt mondtam neki, amikor bevallotta, hogy gondolkodik Kitti és én közöttem, és direkt engem kérdezett először, hogy tudja, hogy egyáltalán lenne-e esélye... - mesélte szomorúan - Szóval megmondtam, hogy rám most így nem nagyon... számíthat. Érted.
- Igen, értem - bólintottam szomorkásan.
Sajnálom. :(
A buszon nem volt két egymás melletti hely, úgyhogy én leültem egy egyszemélyesre, Saci pedig egy barna hajú srác mellé, aki beszélgetni kezdett vele, úgyhogy egész sokat beszéltek.
- Kedves volt - mesélte Saci, amikor már leszálltunk a buszról - Megadta a számát - mutatta meg a telefonján a névjegyzéket, amiben benne volt a srác neve (Könyves Botond) és a telefonszáma is - Nem tudom, miért, de mindegy.
- Aha - igyekeztem lelkesen bólogatni.
Miután Sacinak megvettük a cuccát, nekem meg a Harley Quinn-ruhákat (neccharisnya, rövid farmernaci szegecsekkel, fehér póló, amit majd kék és piros festékkel összevestek és kiszaggatok, baseball ütő, kék és pink lemosható hajspray), beültünk egy kávézóba.
- És most tartani fogjátok a kapcsolatot? - kérdezem a forrócsokimba kortyolva.
- Mármint Botonddal? Nem tudom - vont vállat Saci - Neee. Elfogyott - nézett az üres tányérjára, amin a süti helyett csak kisebb-nagyobb morzsák voltak. :)

Mai nap - 5/5: a félévim jó lett, Sacinak kitartást, és mivel róla már régen beszéltem, mert nem volt miről, Casso... nem, róla sajnos még mindig nincs semmi, amit mondhatnék. :(