Egy pillanat, és beléd estem | "𝘿𝙚𝙟𝙖 𝙫𝙪..."

29. Aláírás

November 12. (csütörtök)
Napsugár tizennyolcadik szülinapja. :)
Ráadásul mostantól feleannyit kell gyalogolnom, mint eddig, de ez mellékes.
Reggel hamarabb keltem, úgyhogy átmentem Sugár szobájába és jó tesóként azonnal felkeltettem.
- Boldog szülinapoooot! - visongtam ujjongva.
- Köszi - nyöszörögte, majd megöleltük egymást.
Lementünk a konyhába, ahol Anyuék átadták az ajándékát. Kocsikulcs, ugyanis a nyáron már lett jogsija. :)
- Ti vagytok a legjobbak! Annyira köszönöööm! - ölelt át mindnyájunkat - Mehetek vele már ma?
- Persze - bólintottak Anyuék.
- És elvihetnél engem is - tettem hozzá vigyorogva.
- Okés - biccentett Napsugár, majd miután gyorsan elkészültünk, kimentünk a fehér BMW-hez.
Beültünk (én mellé, az anyósülésre) az autóba, majd Napsugár elindította a motort.
- Pityu nem jön? - kérdeztem.
- Nem nagyon - sóhajtotta.
- Ugye, nem...? - néztem rá döbbenten.
- De. Szakítottunk - vont vállat.
- Ne már. Hogyhogy? - szomorkodtam.
- Nézd, rájöttünk és beláttuk, hogy nem működik a kapcsolatunk. Semmi harag nincsen, barátok maradtunk - mosolyodott el szomorúan.
- Pedig szerettétek egymást. Már nem?
- Nyugi van - legyintett - Most is szeretjük egymást barátként, minden happy. És mivel újra szingli vagyok, csaphatnánk vasárnap egy szingli-partit, oké?
- Oksi - mondtam, majd belecsaptam Napsugár tenyerébe - Rakhatok be zenét? - csatlakoztattam a telefonomat a kocsi hangszórójához.
- Aha, de ne nyálasat. Eszedbe ne jusson valami csöpögős számot berakni - fenyegetett, mire beraktam a Treat You Bettert.
- I know I can treat you better... - énekeltem.
- Állj! Ezt most azonnal felejtsd el! Megmondtam, hogy ne nyálasat! - förmedt rám Sugár.
- Hát jó. Akkor legyen ez. Cause if you like, the way... - Napsugár azonnal rám szólt.
- Na jó, bármit, csak Justin Biebert ne, kérlek - könyörgött Sugár - Ennél még Shawn is jobb.
- Tudtam én - vigyorodtam el, majd folytattam a Treat you Bettert, ahol abbahagytam.
Hééé, mi az, hogy "Shawn is"? Shawn egyszerűen jó, és kész. :)
- 'Cause I know I can treat you better, than he can, and any girl like you... - énekeltük immár együtt, majd amikor megérkeztünk, kiszálltunk a kocsiból és bementünk a suliba.
Az első két óra rajz volt Molnárral, aki kitalálta, hogy rajzoljunk sérült madarat.
Erre azóta se tudok mit reagálni.
Ezutáni szünetben gondoltam egyet, majd odamentem a táblához, hogy kiéljem az alkotói vágyamat és firkálgassak egy kicsit, mert miért is ne.
Éppen egy csíkot húztam a tábla szélére, hogy külön rublikát csináljak a hetesek neveinek, amikor Casso egyszer csak odalépett hozzám, megfogta a szivacsot és szabályosan követve a vonalaimat szép lassan, egy halvány mosollyal az arcán letörölt mindent, amit eddig gondosan felrajzoltam.
- Ne már - nevettem fel, majd megpróbáltam újrarajzolni, de Casso megint letörölte - Hagyd abba! - kértem.
Nem nagyon hallgatott rám, csak továbbra is szórakozottan mosolyogva folytatta, amit eddig, miközben valószínűleg pontosan jól tudta, hogy mennyire az agyamra megy ezzel, ami egyszerre volt idegesítő, és hihetetlenül édes.
- Cassooo - nyöszörögtem. Szegény falevél, olyan szépen felrajzoltam pedig.
- Igen? - kérdezte egy bujkáló mosollyal az arcán.
- Fejezd be.
- Miért? - nézett rám.
- Mert idegesítő - közöltem egyszerűen - És letörölted a kedvenc rózsámat, amit most rajzoltam, pedig tök jó lett.
- Ja, tényleg jó volt - biccentett - És ez a Szaturnusz is kifejezetten szép lett - törölte le a bolygómat vigyorogva a tábla sarkából. Neeee.
- Tudom - szomorkodtam, majd az alkarommal "védve" az alkotásomat, megpróbáltam újrarajzolni - Hé! - kaptam a keze után, amikor lazán elvette tőlem a táblafilcet - Add vissza.
- Nem - rázta meg a fejét mosolyogva, miközben kihasználva, hogy magasabb, felemelte a kezét, hogy ne érjem el.
- Mire kell neked az a filc? - értetlenkedtem.
- Erre - nyitotta ki a kupakját, majd megfogta a kezem és ráfirkantotta a nevét, mire magamban akaratlanul is elmosolyodtam. Rajtam van a neve. :) - Tudod mit, kapsz mellé egy szívet is, hogy örülj - rajzolt gyorsan egy kis szívecskét a "Casso" felirat mellé, mire a belső énem konkrétan őrült sikítozásba kezdett. Úristeeeen. :)
- Köszi - nevettem fel - Most már visszaadod?
- Nem.
- Miért nem? - ugrottam a keze után újra abban reménykedve, hogy kiszámíthatatlan leszek, de Cassonak sajnos túl jó a reflexe és megint a magasba emelte a tollat.
- Mert a többieket is aládedikálom, az úgy ér. Figyelj - mondta, majd odakiáltott Ricsinek, aki aztán idejött hozzánk - Rakd ki a kezed - utasította Casso röhögve, majd neki is "aládedikálta" a karját. :)
- Kösz - röhögött fel Ricsi.
Úgyhogy Casso lenyúlta a táblafilcet, és Ricsivel együtt egytől egyig az összes osztálytársunk karját aládedikálták, aztán a kilencedik a-sokét és néhány felsőbbévesét is. No comment. :)
Angolon Kocsissal folytattuk az állatnevek megtanulását. Vajon emberek haltak már meg unalmukban? Ezt fel kell írnom magamnak, hogy otthon mindenképp utánanézzek, mert valószínűleg ez nálam be fog következni, úgyhogy jó lenne, ha tisztában lennék a tüneteivel.
Tesin Somogyival átvettük a kosarazás szabályait, aztán kosaraztunk egyet. Szerencsére Dominik csapatába kerültem (tíz éve kosarazik), úgyhogy nyertünk, attól függetlenül, hogy én konkrétan egész végig csak fel-le járkáltam és semmit nem csináltam.
Na, mindegy. :)
Egy felelős bioszóra után (Hajdú nagyon berágott rám) szünetben lenyúltam egy zöld táblafilcet, odamentem Cassohoz, és ráfirkantottam a karjára, hogy "Szöszi". Ha már így hív... :)
- Te is kapsz szívecskét - jelentettem ki, majd vigyorogva rajzoltam egy gyönyörű szívet a nevem mellé.
Casso egy halvány mosollyal az arcán rápillantott a karjára, majd rámnézett.
- Most már hivatalosan is Szöszi vagy, nem úszod meg.
- Nem igaz - nevettem fel - Csak te hívsz így.
- Meg így írtál alá. Ez a kettő pont elég - felelte.
Jó, van benne valami. :)
Otthon Anyuval és Apuval megköszöntöttük Napsugarat, akinek a bulija szombaton lesz. Anya és Apa aznap nem lesznek otthon.
És én hivatalos vagyok. :)

Mai nap - 5/5: kár, hogy Sugárék szakítottak, de Cassot nagyon szeretem, és nem akarom lemosni az aláírását, úgyhogy holnap hosszúujjút veszek, hogy ne látszódjon, de a hétvégén még tudjak visongani miatta. :)