Egy pillanat, és beléd estem | "𝘿𝙚𝙟𝙖 𝙫𝙪..."

15. Szünet

Október 8. (csütörtök)
Reggel, ahogy kinyitottam a sulis szekrényemet, valaki megbökte a vállam.
Hátrafordultam. Roli volt.
- Szia - hebegtem, mire elmosolyodott. Már megint az az édes mosoly....
- Helló - túrt a hajába mosolyogva, majd az egyik vállával lazán nekidőlt a mellettem lévő szekrénynek - Csinálsz valamit a szünetben?
- Bepakolok a szekrényembe - válaszoltam zavartan, mire halkan elröhögte magát.
- Nem, nem így értettem. Az ősziben - pontosított, mire egy "jaaa, értem" bólintással reagáltam.
- Hát, nem tudom. Különösebb programom nincsen - feleltem mosolyogva, miközben irtó nagy zavarban voltam - Bár a szüleim tuti kitalálnak valamit. Neked?
- Nekem is valami ilyen - vont vállat - Amúgy kész a biosz házid?
Csalódottan felsóhajtottam, odaadtam neki a füzetem, majd miután megköszönte, a folyosón utánanézve feltettem magamnak a kérdést, hogy mégis mit vártam?
Molnár tanárnő öt percet késett az óráról, majd kiadta feladatnak, hogy fessünk barlangrajzot (?). Hát, jó.
Duplarajz végén leosztályozták a festményeket. Ötöst kaptam. Hol a pezsgő?
Éneken Kántor lelkesen mesélt nekünk, hogy milyen jó az énekkar, és hogy mennyire jól érezték magukat tegnap. Tőlünk Enikő és Lilianna is oda jár, úgyhogy ők is tartottak egy rövid beszámolót és ezzel el is ment az énekóra fele. Hurrá.
- Tegnap azt álmodtam, hogy Harry Styles megkérte a kezem, de tök furi volt, mert itt volt a suliban, aztán vett nekem jégkását - mesélte Saci egyik szünetben, miközben ő a padomon ülve rendezte be a tolltartóját (tele van filcekkel, gyümölcs formájú radírokkal, színes ceruzákkal, meg úgy kábé mindennel), én pedig a mellette lévő ablakpárkánynak a hátammal támaszkodva néztem ki az ajtón a folyosóra, egy bizonyos osztálytársam látványában gyönyörködve.
A francba, tényleg nagyon bele vagyok esve.
- Te mit álmodtál? - kérdezte Saci kizökkentve a Roli körül forgó gondolataimból, mire zavartan felé kaptam a fejem, remélve, hogy nem tűnt fel neki, hogy egy szó se jutott el az agyamig abból, amit mondott.
- Nem emlékszem - válaszoltam minél meggyőzőbben, mire bólintott - Lemegyünk büfébe?
Na jó, ennek igazából három oka is volt.
Az egyik, hogy éhes voltam, a másik, hogy még ha nem is tűnt fel neki, hogy nem figyeltem rá, legalább ezzel kompenzálom, és kisebb lesz a bűntudatom, a végső, legutolsó pedig, hogy Roliék pont akkor mentek le a lépcsőn, én meg nem szerettem volna szem elől veszteni.
Szerelmes kamasz vagyok, na.
De igazából az utolsó egyáltalán nem úgy alakult, ahogy azt terveztem, ugyanis Roliékat körülbelül öt másodpercig láttam egy lépcsőfordulóval lejjebb menni, majd miközben csatlakozott hozzájuk két a-s (az egyik valami Betti, a másik nevét pedig még kevésbé tudom, talán Paula, de mindenesetre elég menők és ahh, annyira szépek, főleg Betti, miért vagyok féltékeny?) és két tizedikes, kimentek az udvarra.
Na, mindegy, majd máskor.
De legalább onnantól kezdve szinte teljesen Sacival tudtam foglalkozni, akivel vettünk túró rudit, meg vaníliás pudingot, majd közösen átbeszéltük a falon lógó tablókat és az elmúlt években elballagott végzősöket, hogy ki szimpi arcra, és ki nem, aztán becsengettek angolra, úgyhogy gyorsan megettük a maradék nasikat és felszaladtunk az emeletre.
Duplatesin Somogyi tanár úr ugrókötél-áthajtást végeztetett velünk, x idő után pedig leállított minket, és felírta magának, hogy mennyi áthajtást sikerült végeznünk ez alatt. Utána a lányoknak kosarazni, a fiúknak meg focizni kellett, aminek azért az utóbbiak jobban örültek.
Nagyon alacsony vagyok, úgyhogy a kosár nem nagyon befutó sport nekem, viszont mivel a fiúk és a lányok felváltva játszottak, legalább Roli előtt égethettem magam azzal, hogy egy labdát nem tudtam elkapni rendesen. Éljen.
Utolsó órában, bioszon Hajdú egészen új formában érkezett. Eddig egy középkorú, átlagos nő volt, most meg az eddig egyszerű barna haját átfestette zöldre (?), amit egész órán előszeretettel dobált. Örültünk neki.
Hazaérve elvégeztem az utolsó simításokat a Rolményen (Roli+festmény=rolmény, okos, tudom), majd elégedetten kitettem a falamra. Pechemre Napsugár pont látta, de nem szólt semmit. Majd valahogy kimagyarázom. :)

Mai nap - 5/5: jó, adjuk meg, de csak mert Roli ma is egész nap a fejemben járt, és lélegzetelállítóan jól nézett ki. :)