Avengers oneshots[BEFEJEZETT]

🐜Scott #6🐜

VivienGerencsr kérésére készült ❤️

T/N = te neved

– Fiúk, lányok, hadd mutassam be a csapat új tagját, T/N-t – jelentett be vigyorogva Tony. – T/N tudja irányítani a négy elemet, valamint azt tudja, amit Lang, csak speckó ruha nélkül.

– Kösz, Tony, de én is be tudnék mutatkozni – mosolyogtam a milliárdosra.

– Szóval tényleg tudsz zsugorodni, meg óriásira nőni?

– Az enyhe túlzás. Maradjunk annyiban, hogy próbálkozok – húztam el a szám.

– Talán tudok segíteni – mosolygott rám. – Egyébként Scott Lang vagyok.

– Nagyon örülök – húzódott mosolyra a szám.

Miután mindneki bemutatkozott, Tony megmutatta a szobámat, és magamra hagyott, hogy kipakolhassak. Épp félig benne voltam a szekrényemben, ugyanis a ruháimat rakosgattam be, ám, ekkor kopogtak.

– Gyere be! – szóltam.

– Szia, zavarhatlak? – kérdezte az illető. Megfordultam, és Scottot pillantottam meg.

– Szia, persze – mosolyogtam rá.

– Megkérdezhetem, hogy lett ez az erőd?

– Persze – sóhajtottam.

– Ja, de, ha kellemetlen téma, nem kell válaszolnod, megértem – szabadkozott.

– Nem baj – legyintettem. – Nem akarsz leülni? Elég hosszú sztori. – Erre Scott lehuppant velem szemben a szőnyegre, jelezve, hogy kezdhetem.

– Még nem sokkal a HYDRA bukása előtt elkezdtek kísérletezni rajtam. Ki akarták kísérletezni, hogy miként zsugorodhatna össze az ember Hank Pym különleges találmánya, nélkül. Az első kísérlet felsült. Akkor kaptam a képességem, amivel irányítani tudom a tüzet, a vizet, a levegőt és a földet. Utána megkínoztak, mert úgy voltak vele, hogy az én hibám. Másodjára is megpróbálkoztak, akkor sikerült. Aztán a HYDRA elbukott, Pierce és Sitwell meghalt, Rumlow megégett, így elmenekültem. A zsugorodást és a másik képességemet azóta se nagyon tudom irányítani. Tony nem olyan rég rám talált, és győzködött, hogy jöjjek ide. És itt vagyok – fejeztem be a történetem, és szinte végszóra, teljesen véletlen néhány centisre zsugorodtam.

Mivel már hozzászoktam, csak fogtam a fejem.

– Maradj itt, mindjárt jövök – mondta Scott, mire befogtam a fülem, olyan hangosnak tűnt, de azért közben bólogattam.

Néhány perccel később Scott visszajött egy fura ruhában, megnyomott egy gombot, és immár egy magasak voltunk. Vagyis majdnem, mert rendes méretünkben is magasabb nálam.

– Látod? Erről beszéltem – lógattam a fejem szomorúan. – Mindig véletlenszerűen lezsugorodok, aztán hiába próbálkozok, mindig teljesen random időben változok vissza.

– Segítsek megtanulni irányítani? Igaz, hogy nekem itt ez a ruha, de talán tudok segíteni.

– Kérlek... Annyira zavar, hogy valamikor éjszaka közepén zsugorodok le, pont, mikor alszok.

– Na, akkor próbálj arra gondolni, hogy ismét rendes magasságú vagy – adta az instrukciót.

Becsuktam a szemem, és elképzeltem, hogy megint megvan mind a 165 centim. Ahogy kikukkantottam a pilláim mögül, még mindig túl közelinek tűnt a padlószőnyeg.

– Nem megy – biggyesztettem le az ajkaimat.

– Próbáld meg még egyszer. Menni fog ez – bíztatott. Ezúttal sikerült. Néhány pillanattal utánam Scott is visszanövesztette magát.

– Köszi – öleltem meg.

– Semmiség. Majd gyakoroljuk még ezt. Aztán majd ha megy, akkor megpróbáljuk, hogy megy az óriásira növés.

– Oké. A másik képességemmel nem tudsz segíteni?

– Nem. Azt lehet Wandától kéne kérned, de szívesen nézném, hogy mit tudsz a négy elemmel.

– Ennek örülök. Még egyszer köszönöm – öleltem meg.