Avengers oneshots[BEFEJEZETT]

✴️Bucky #9✴️ Part 2.

Ez a rész már az álmom tovább gondolt verziója.

Reggel mikor megszólalt az ébresztőm, fáradtan keltem fel, és öltöztem, tekintve este soká aludtam el, ráadásul két órája jött egy látogatóm. Vagy várjunk. Azt csak álmodtam?

Mielőtt indultam volna le, megláttam az erkély ajtót.

– Nem, ez nem álom volt – sóhajtottam.

Odalent bekukkantottam a szobába, ahol Bucky ült, és mivel az ágynemű ugyanúgy volt, mint ahogy hajnalban hagytam, arra mertem következtetni, hogy nem aludt.

– Jó reggelt – köszöntem.

Ő csak biccentett, mire összeráncoltam a szemöldököm. A folyosón gyorsan letettem a táskámat, majd a szobában leültem mellé a kanapéra.

– Baj van?

– Nincs semmi – motyogta.

– Na, látom, hogy bánt valami.

– Nem félsz? Mi van, ha megtalálnak engem? Akkor téged megölnek.

–  Nem tagadom, kicsit félek, de szeretnék segíteni – mosolyodtam el halványan. – Egyébként miért nem aludtál?

– Mert tudtam, hogy rémálmaim lesznek, és mikor felébredek, akkor a Tél katonája vagyok, és nem akartalak bántani.

– És akkor nem fogsz aludni, addig, amíg a nyomodra nem bukkannak?

– Nem tudom...

– Nézd, ideje lenne reggelizni. Jössz?

– Igen.

Miután megettük az általam megkent zsemléket, a készülődéssel voltam elfoglalva, Bucky pedig szétnézett a házban, majd mikor felmentem a szobámba, a szekrényre ragasztott rajzokat csodálta, de mikor meglátta azt, amin a SHIELD és a HYDRA logója van, elkomorodott.

– Ezt miért rajzoltad le? Nekik dolgozol? – kérdezte.

– Mi? Nem. Csak tudod, vannak filmek, amikben benne vagy te, Steve, meg még sok midnenki. Azokban láttam, és... nen az, hogy megtetszett, csak. Nem tudom. De inkább halnék meg, mint hogy nekik segítsek. Bízz bennem.

– Rendben.

– Figyelj, nekem most mennem kell suliba, de előtte tisztázzunk egy-két dolgot. Ha nem muszáj, ki se tedd a lábad a házból, és ne nagyon nézz ki az ablakon. Ja, és ha csengetnek, ne nyisd ki a kaput. Rendben?

– Rendben. Mikor jössz vissza?

– Ma hétfő van, így nagyjából háromnegyed kettő körül. Sietek haza. Vigyázz magadra – mosolyogtam, majd hirtelen ötlettől vezérelve megöleltem.