Avengers oneshots[BEFEJEZETT]

💙Pietro #5💙

_wolf444_, remélem tetszik 💙
T/N = te neved

Őszinte leszek, kedvelem Pietrót, de néha kifejezetten idegesítő tud lenni a folytonos rohangálásával, meg volt már olyan, mikor zuhanyoztam, lenyúlta a pizsamámat és a törülközőmet, úgyhogy elhihetitek, nem volt valami kellemes, az ajtón keresztül rimánkodni neki, hogy legalább a törcsit adja vissza.

Reggel arra keltem, hogy nagyon fázok. Mikor kinyitottam a szemem, észrevettem, hogy nincs meg a takaróm. Kerestem a földön és az ágy alatt is, hátha véletlen leesett, de sajnos nem volt sehol. Morogva keltem fel, és miután magamra vettem a kapucnis pulcsimat, és lementem a konyhába reggelizni, ha már felébredtem.

– Szép reggelt, valaki nem tudja, hogy tűnt el a paplanom? Csak mert arra ébredtem, hogy majd' megfagyok – néztem körbe.

– T/N, sajnos a bátyámat kell megkérdezned – sóhajtotta Wanda.

– Remek. Nem tudod, miért csinálja ezt velem?

– Ugyan, T/N, szerintem még Vízió is látja, hogy miért – jegyezte meg Tony a szokásos stílusában.

– Nem. Mit kéne észrevennem? – kérdezte az említett.

– Jó, akkor a vak is látja. Pietro kedvel téged, azért piszkál. Ráadásul te is bírod őt, igaz?

– Öhm... azt hiszem inkább megkeresem – mondtam, és felsiettem a lépcsőn, és meg se álltam Pietro szobájáig, majd szinte, amint kopogtam, ki is nyílt az ajtó.

– Jó reggelt T/N, hogy aludtál? – kérdezte idegesen Pietro, majd arrébb állt, hogy bemehessek.

– Egészen jól, amíg fel nem tűnt, hogy nincs meg a takaróm.

– Hát, izé... Az nálam van.

– Tudom. Wanda elárulta.

– Haragszol? – kérdezte félve.

– Leginkább azért, mert mindig lenyúlod a dolgaimat. De Tony pedig azt mondta el, hogy azért, mert tetszek neked.

– Remek...

– Ne. Azt akartam mondani, hogy én is kedvellek téged, csak már eléggé zavart, hogy mindig lenyúlod a takaróm, a törülközőm a könyvem, meg még sorolhatnám, de... – befejezni a mondatomat már nem tudtam, mert Pietro megcsókolt.

El sem tudtam hinni, hogy itt állunk Pietro szobájában, egymás ajkaihoz tapadva. Azonban hamarosan fellépett az oxigén hiány, így kénytelenek voltunk félbe szakítani a csókot.

– Szeretlek, T/N.

– Én is szeretlek téged Pietro – mosolyogtam.