Miraculous [HUN]

2.évad/Az elfeledett családtag

Csendben halgattuk Mattot.Nem volt szó arra amit elmesélt.
-Egy valamit nem értek.Hogy lett a tanárnőnk őrült?-kérdezte Alya.Egy rosszaló pillantást vetettem rá,elvégre csak Adrien nagynénjéről beszélt...
-Ja,az egy másik story.-legyintett Matt.Mikor észrevette,hogy milyen árgus szemekkel figyeljük,felröhögött.-Azt is el kell mondjam?
-Még kérded?-vonta fel a szemöldökét Alya.-Szerinted miért kérdeztem meg?
-Oké.-sóhajtott fel Matt.-Naszóval...Ez a történet valamikor régen kezdődött...
-A tanárnő mesélte neked?-vágott közbe Chloé.
-Aha.De folytatnám...Szóval valamikor régen történt.Elizabeth és a huga itt éltek a családjukkal,New Yorkban.A testvérek szerették egymást,minden jó volt.Aztán egy tavaszi napon felbukkant egy férfi a városban.Mindenhol ő szerepelt:hiradóban,újságokban...mindenhol.Egy fiatal,tehetséges divattervezőről szólt minden,aki Párizsbók jött ide.Elizabeth amint meglátta,belehabarodott a hugával ellentétben.A lány kifejezetten lenézte a divattervezőt szereplési mániája miatt.Aztán persze a srác visszament Párizsba,de Elizabeth folyton csak róla beszélt.Valahogy úgy adódott,hogy a családnak el kellett költöznie...Na vajon hová?!Párizsba,természetesen.Elizabeth alig bírt magával az izgalomtól,hugával ellentétben.Ellenezte az utazást,de mennyire.De persze hiába,mind Párizsba költöztek.
-A fiatal divattervező akkoriban új modelleket keresett magának.-mesélte Matt.-Nagy precizitással választotta ki a modeljeit és nem engedte senkinek sem,hogy beleszóljon.Elizabeth tombolt az izgalomtól,amikor megtudta és rögtön jelentkezett.Meggyőzte a hugát is,hogy menjen el vele a meghalgatásra (így nevezik?).Gabrielnek rögtön szemet szúrt a két lány.Elizabethet felvette magamellé,hogy reklámozza a következő kollekcióját.Akkoriban a Elizabeth testvére nagyon elzárkózott lett.Nem sokat beszélt,legtöbbször álmosságra hivatkozott.Elizabeth valamiért nem akart hinni neki,de ráhagyta.Volt neki elég dolga.És persze akkor jelent meg két szuperhős Párizsban.Vigyáztak az emberekre,de senki sem tudta,hogy kik ők.
-Végül alábbhagyott a hugi szótlansága is.Sokat beszélt,csacsogott.A nővére sejtette,hogy egy fiú lehet a dologban.Ő közben folyamatosan reklámozta Gabriel újabb és újabb ruháit.Egy este elérte,hogy a fiú náluk vacsorázzon.Nagyon izgatott volt.Azomban amikor megérkezett a srác,le se bagózta.A hugával volt elfoglalva,végig.Sokat beszélgettek,nevettek.Elizabeth majd' megpukkadt dühében.Haraga egyre jobban nőtt,amikor a huga egyre több időt töltött Gabriellel.Az utolsó csepp a pohárban az volt,amikor kiderült,hogy járnak.Dühében elment othonról és hotelbe költözött.Új munkát keresett.Aztán kiderült,hogy összeházasodank.
-Elhagyta Párizst.Visszaköltözött New Yorkba és tanárnak tanult.Huga azomban aggódott érte.Többször is felkereste,de a tesója hallani sem akart róla.Egy nap kaptt egy levelet,hogy hamarosan nagynéni lesz.A levélben a huga bocsánatott kért tölle és megkérte,hogy menjen vissza hozzá.Persze Elizabeth hallani sem akart róla.Majd megszületett a huga fia.Többet nem is tudott a hugáról.Legközelebb akkor hallott felőlle,amikor meghalt.Senki sem tudta,hogy hogyna,csak meghalt.Elizabeth hírtelen úgy érezte van még remény.Visszament Párizsba és igyekezett újra összerázódni a volt szerelmével.Azomban azt nem érdekelte semmi,csak a munka.És egy kicsit a fia.Elizabeth az újabb elutasitástól teljesen széthullott.Még egy párizsi hotelben tartózkodott,amikor egy pillangó látogatta meg.Valahogy elkapta és bezárta egy üvegdobozba,amiből nem tudott kijutni.Majd visszament New Yorkba.A saját életével törődött.
-Egy reggel arra lett figyelmes,hogy egy kis világító doboz van az íróasztalán.Mikor kinyitotta egy karkötőt talát benne,amin egy szív volt a medál.Nem tudott mit kezdeni vele,ezért elrakta.Nem sokkal később egyre többet talált.Nem igazán értette,hogy mi folyik ezért elkezdett kutakodni az interneten.Talált pár cikket,ami különféle furcsaságokról szólt,amik Párzsban történtek:hatalmas szikalgólem,az időjárást irányító lány,szuperhősök...Egy kicsit fúrcsálta.Azomban jobbra szemügyre vette a dobzban rejlő cuccokat és rájött,hogy azoknak köze lehet a párizsi lényeknek.Megőrizte az összeset.
-Egy este furcsa álma volt.Nem is nevezném álomnak.Inkább látomásnak.Gabriel beszélt hozzá.Egy csomó mindent elmondott rólatok és azt is,hogyha kiszabadítja őt,összeházasodnak.Elizabeth éppen azon morfondírozott,hogy hogyen szabadíthatna ki valakit a börtönből,amikor véletlenül összefutottunk.Véletlenül fellökött és összetört a telefonom,amit a kezemben fogtam.Bocsánatkérés képpen meghívott egy kávéra.Nem tudom miért de elmesélt nekem mindent,én meg csodálkozva halgattam.Aztán én is elmeséltem az én storymat.Ő csendben halgatott és gondolom fejben egy csomó minden összerakott.Megállapítottuk,hogy mind a kettőnknek baromira elcseszett a szerelmi életünk.Viszont felajánlott nekem valamit.Azt mondta,ha akarom kipróbálhatom az egyik talizmánt.Én meg belementem.
-Együtt kitaláltuk,hogy hogy csaljunk titeket ide,mert közben kikisérleteztük a talizmánjaink képességeit és gyenge pontjait.Bevallom nem volt könnyü,de megérte.Úgy terveztük,hogy a ti segítségetekkel kiszabadítjuk Gabrielt.Akár akarjátok,akár nem.Viszont nem számoltunk ezzel az esettel.-mondta erre a szituációra utalva.
Bonyolult volt,nagyon bonyolult.Nem is tudtam megemészteni egyszerre.Megdörzsöltem az arcomat,hogy egy kicsit felébresszem magamat.
Körbenéztem a szobánkban.Konkrétan mindenki olyan állapotban volt mint én.Egyikünk sem tudott megszólalni.
Amúgy közben besötétedett.A szobában égtek a villanyok.
-Oké,ez kezd para lenni.-mondta Matt,amikor már legalább tíz perce bambán meredtünk rá.
-Hát megbocsáss,de te hogy reagálnál,ha ezt hallanád a nagynénidről?!-kérdezte Adrien.
-Jó,oké.Jogos.-bólintott.-De figyeljetek.Nem mehetnék ki a wécére?-kérdezte feszengve.Összenéztünk a többiekkel és felröhögtünk.
-Ez nem vicces!-mondta felháborodva.
-Oké.Kimehetsz.-mondta Adrien miközben megtörölte a szemét.
-Leköteleznél.-mondta Matt.

Adrien a mosdó ajtajáig kisérte,majd rázárta azt.
-Na?Mit szóltok?-kérdezte Nino.
-Bonyolult.-vontam meg a vállamat.
-Az.-bólintott Alya.
Csendben vártunk,amikor minden elsötétült.Meglepetten meresztettem a szememet,de az orromig sem láttam.
-HÉ!-hallottam Adrien hangját.Egy tompa puffanást hallottam,majd ajtónyitódást.
-Francba!-kiáltotta Adrien.
Mikor újra kigyúltak a fények,láttuk,hogy a mosdó ajtaja tárva nyitva,Matt meg sehol.Adrien kifutott a folyosóra,de nem talált senkit odakint.
-Király!-mondta,mikor visszatért.-Elvesztettük a busúgónkat.A talizmánok megvannak még?-kérdezte.

Bocsánat a helyesírási hibákért meg a szóismétlésekért,de nem volt időm átnézni,mielőtt kiposztoltam.Remélem tetszett.
Ó és remélem értehtő volt,mert egyes részekbe én is belebonyolódtam.