Miraculous [HUN]

Adrien,ne...

-Hidd el,nem foglak.-vigyorgott mint a vadalma.
-Hidd el,fogod.-hallottam egy hangot.

-Hagyd őt békén,megértetted!?-lépett elém NATANIEL.
-Mi van vöröske?Nem tűröd,ha beszélgetnek a barátnőddel?-röhögött az arcába.
-Nem vagyok a barátnője.-mondtam.
-Örömmel hallom.-vigyorgott rám Matt.
-Azt is,hogy én vagyok a barátja?-kérdezte Adrien.Kedvesen átölelt hátulról,és megtámasztotta az állát a vállamon.
-Ó,nicsak!Adrien Agreste!Micsoda meglepetés!-szinészkedett.
-Nagyobb meglepetés lesz,amikor behúzok neked egyet.-sziszegte.
-Úgyse mernéd.-vonta meg a vállát.-Elrontaná a szépfiú imidzsedet.
-Ó,azt hiszed?-éreztem,hogy megfeszül mögöttem.Közben Nataniel a fal mellett ált és nézett minket.
-Jolvan fiúk.Elég lesz.Te-mutattam az újjamal Mattra.-húzz vissza a szobádba.
-Rendben.A viszont látásra,hölgyem.-hajolt meg előttem Matt,majd elment.
-Akkor én is megyek.-mondta Nataniel.
-Nem fogsz hiányozni!-motyogta a nyakamba Adrien.
-Adrien!-suttogtam és belekönyököltem a melkasába.-Köszi,Nataniel,hogy kiáltál mellettem.
-Bármikor.-mosolygott rám szomorkásan,majd elment.
-Ki volt az a fiú?-kérdezte Adrien,miután visszamentünk a szobába.
-Nem tudom.Azt mondta,hogy a mi sulinkból van.
-Én még sosem láttam.
-Hát én sem.
-Nem szimpatikus.
-Nekem sem.-mosolyogtam rá.
-Sziasztok,srácok!-léptek be a szobába a barátaink.
-Hol jártatok?-kérdeztem.
-Egy kicsit körülnéztünk a környéken,és eltévedtünk.-mondta röhögve Nino.
-Ti mit csináltatok?-kérdezte Alya.
-Megnéztük New York-ot a magasból.-mondtam.
-Szuperhősként?
-Aha.Nagyon jó volt.-mondta Adrien.-Csak aztán,egy ,,akuma" elrontotta a napomat.-mondta komoran.
-Hogy érted?-vonta fel a szemöldökét Nino.
-Mindegy.-legyintett Adrien.
-Naaa,haver!Mi a baj?!-kérdezte Nino.
-Gyere ki.Elmondom.-ált fel Adrien.
-Marinette!Mi történt?-ült le mellém Alya,miután a fiúk kimentek.
Vettem egy mély levegőt,hogy érthetően beszéljek.
-Miután visszatértünk,Adrien elment zuhizni.Én itt maradtam,de hirtelen kopogtak.Egy idegen fiú állt az ajtóban.Azt mondta,hogy ugyan abba a suliba járunk.Mattként mutatkozott be.Nem akart békén hagyni.Akkor valahonnan előkerült Nataniel és az oldalamra ált.Ne kérdezd,nem tudom,hogy mit keresett itt.-mondtam.-Aztán előkerült Adrien.Képes lett volna rávetni magát és gayonverni,de elküldtem az idegen fiút.
-Matt,mi?11-dikes.-bólintott Alya.-Ó,tessék!Ezt neked hoztam.New York muffin.-nyújtott át nekem egy zacskót.
-Köszi.-sóhajtottam fel.

Fél kilenckor lent ültünk az étteremben (ami a hotelhez tartozott).
-Akkor gyerekek!-ált fel az angol tanár.Mindenki felé fordult.-Jó lenne,ha 11-kor már mindenki aludna,mert holnap 9-re megyünk látogatóba a testvériskolához.Utána pedig egy történelmi múzeumba látogatunk.Terveink szerint fél ötre visszaérünk.-mondta a tanár.
-Múzeumba?!-dohogott Alya.Nem rajong az ilyesmikért.
-Akkor jó étvágyat.-ült le a tanár.
Kihozták a kajánkat.Mind a négyen egy asztalnál ültünk.A szomszédos asztalnál Chloè ült Sabrinával,Kimmel és... Nataniellel.
Nem tudom mit ettünk,nem figyeltem oda.Helyette az asztalokat pásztáztam,de mázlimra sehol sem láttam Mattot.
-Marinette!-hallottam hirtelen Adrien erőteljes hangját.Felé kaptam a fejemet.
-Mi az?-kérdeztem.
-Már ötödjére kérdem,hogy holnap hova szeretnél menni!-mondta.
-Miért?-néztem rá csodálkozó fejjel.
-Mert arról beszéltünk?!-mondta Adrien.-Hol jártál?
-Ja,csak elgondolkoztam.-mondtam.-És holnap szeretnék ellátogatni a Central Parkba.
-Ó,én is!-kapta fel a fejét Alya a telefonjából.
-Akkor holnap délután oda megyünk.-szögezte le Nino.

Vacsora után felmentünk a szobánkba.Adrien bejelentette,hogy álmos és le szeretne feküdni.
-Haver!Fiatal az éjj!Ne aludjá' már!Még csak kilenc van.-mondta felháborodottan Nino.
-Nem baj.Álmos vagyok.-mondta Adrien.
-Jolvan.Csíra vagy.-legyintett Nino.Leült az ágyára és az ölébe vette a laptopját,majd felrakta a fülesét.
-Alya te mit csinálsz?-fordultam felé.
-Anyuval beszélek.-mondta.
-Ó,nekem is fel kell hívnom őket!-csaptam a homlokomra.
Előkaptam a telefonomat és tárcsáztam.
-Marinette!Ilyenkor kell hívni?!-hallottam anya mérges hangját.
-Bocsi,csak egész nap el voltam foglalva.-mondtam védekezően.
-Ó,értem.És milyen New York?-kérdezte egészen más stílusban.
-Fantasztikus.Adriennel bejártuk a környéket,mostpedig a szobánkban vagyunk.
-Csak ti ketten?-kérdezte egy kis éllel a hangjában.
-Nem anya.Hova gondolsz?!Alyával és Ninoval vagyunk egy szobában.-mondtam felháborodottan.
-Akkor jó.És mi a holnapi program?
-Állítólag meglátogatjuk a testvérsulinkat meg egy múzeumot.-meséltem.
-Most mit csináltok?
-Adrien alszik,a többiek kockulnak.
-Eszel rendesen?Jó ott a kaja?
-Persze,anya.-forgattam meg a szememet.
-Rendben kicsim.Akkor hagylak pihenni.Szia.
-Szia anya!-mondtam,majd kinyomtam a telefont.