Miraculous [HUN]

Béke

...
-Ne!-kiáltottam apámmal egyszerre.De már túl késő volt.

Ott hevertek Marinette lábai előtt az összetört talizmánok.A lány egyik lábával még rájuk is taposott,hogy biztosra menjen.
Mi,apával szó nélkül figyeltük.Erre már nem voltak szavak...

Pár percel később megérkeztek a rendőrök.
-Hol van Fekete Macska?-kérdezte Chloé Marinettetől.Mivel én már nem voltam jelmezben,jobbnak láttam elbújni.
-Dolga volt.-mondta a lány.-Figyelj Queen Bee...köszi,hogy segítettél...
-Szóra sem érdemes.-mondta a lány,mire nekem a földön koppant az állam.
-De ha nem baj,érdekelne,hogy hogy kerültél ide.-mondta Marinette.
-Tudod éppen kint próbálgattam a képeségemet,mikor megláttalak kilépni a házatokból.Gondoltam követlek és mikor Halálfej rádtámadott,úgy éreztem közbe kell lépnem.-mondta egy cseppet sem Chloéra jellemző hangnemben.
-Köszi,hogy itt voltál.-mondta Marinette.A hangjából érződött,hogy mennyire meg van döbbenve.
-Queen Bee!-kiáltotta az egyik rendőr.-Idejönne?
-Mennem kell.Szia Marinette.-mondta Chloé.-És ha lehet ma már ne keveredj semmi bajba.
-Úgy lesz,szia.

Marinettel hazaindultunk.Mind a ketten fáradtak és éhesek voltunk.
-Elmondod,hogy miért törted össze a talizmánokat?-kérdeztem hosszas halgatás után.
-Majd reggel.Álmos vagyok.-mondta és elnyomott egy ásitást.
Felmentünk Marinettékhez.Marinette kinyitotta az ajtót,mire felkapcsolódtak a fények és szembe találtuk magunkkat két dühös szülővel.
-Megtudhatnánk,hogy hol jártatok?-kérdezte Marinette apukája.
-Hát...kimentünk egy kicsit sétálni...-motyogta Marinette.
-Ilyen későn?Fél egy van.-mondta döbbenten az anyuka.
-Na jó.Marinette!Adrien!Hol voltatok?-kérdezte.
-Nem ér rá reggel?-kérdezte álmosan Marinette.
-Nem!
-Jolvan...-ült le a barátnőm a kanapéra.-De nagyon hosszú story.
-Ráérünk.-dőlt hátra az apja.
-Na jó.Akkor kezdődött,amikor kilencedikesek lettünk.Akkor jött Adrien a sulinkba.És mi történt még azon a napon?-fonta össze magaelőtt a kezét.
-Nem tudom.-rázta meg anyja a fejét.
-Azon a napon jelent meg Fekete Macska és Katica.-vettem át a szót.
-És ennek mi köze ehez az egészhez?-kérdezte az apa.
-Azóta sokszor előfordult,hogy nem tudtátok,hogy hol vagyok.-folytatta Marinette.-Nos,akkor én Katica voltam.Én küzdöttem a gonosztevőkkel.
-Én meg Fekete Macska voltam.-mondtam.A szülők döbbenten meredtek ránk.
Vagy öt percig szótlanul ültünk.
-Szerinted meddig kell itt ülnünk?Kezd kínosá válni.-suttogtam oda neki.
-Hát,már igazán feldolgozhatták volna...-nézett a szüleire a barátnőm.
-Szerintem menjünk fel.-javasoltam.
-Oké.
Mindketten feláltunk és elindultunk a lépcső felé.
-Ácsi!Hova mentek?!Még nem fejeztétek be.-állított meg az apuka hangja.
-Ja,bocs.Azt hittem,hogy mára végeztünk.-vakarta meg a fejét Marinette.
-Távolról sem.Na akkor meséljetek.Mi történt az után,hogy szuperhősök letettek?
-Hát szóval az úgy volt...-fogott bele Marinette.Miközben mesélt gyakran rámpillantott.Persze kihagyta a ,,nem szülőképes'' részket.Ilyen volt a mi egymásra találásunk meg az ilyesmik.Khm.

Mikor kettőt ütött az óra Marinette befejezte a mesélést.Elmesélte a közös ügyeinket szuperhősként,hogy jöttünk rá,hogy ki a másik és mindent ami a ma estéig történt.
-Szóval kiosontál a lakásból,hogy megszerezd azt a könyvet,ami kell a két talizmán egyesítéséhez.-foglalta össze Marinette apukája.-De Adrien apja megtámadott,aki Halálfej is egyben,de Chloé megmentett.Aztán megjelent Fekete Macska,mire te elmenekültél,de aztán visszamentél és összetörted a talizmánokat.
-Igen.-bólintott Marinette.-Vagyis nem.Nem törtem össze őket.-mondta.
-Tessék?-pattantam fel.-Akkor most miért mesélted úgy,hogy összetörted?
-Mert csak az után akartam elmondani,miután apádat hűvösre tették.-mondta és ő is felált.Benyúlt a zsebébe.
-Nem törtem össze őket.Mint mondtam,találtam egy boritékot a nevemmel a Mester nappalijában.Nos,abban voltak azok a talizmánok,amiket összetörtem.
-Várj!Ha jól értem találtál egy pár hamis talizmánt,amiket összetörtél az orrunk előtt?-kérdeztem döbbenten.
-Ja.Tessék.-nyújtotta felém a gyűrümet.
-Te eszméletlen vagy.-motyogtam és felhúztam az újamra a gyűrüt.
-Hát most épp nem.-mondta nevetve.Felrakta a fülbevalóját és előröppent a kis kwami.
-Marinette!-sipította.-Tudtam,hogy sikerül!-mondta és megölelte a lányt.
-Anyu,apu ő az én kis kwamim,Tikki.-mondtam Marinette.
Tikki kedvesen integetett.
-Hát,nem hittem volna,hogy ilyet fogok látni.-mondta döbbenten Marinette anyukája.

Nem sokkal később felmentünk Marinette szobájába.A két kwami boldogan röpködött körülöttünk.
-Még mindig nem jutok szóhoz.Azt hittem tényleg összetörted a talizmánokat.-mondtam,miközben leültem az asztalához.
-Az volt a cél.Láttad volna apád arcát.-mondta és elnevette magát.
-Szerinted mi lesz vele?
-Hát...nem tudom.Majd a bíróság eldönti.-mondta.-Ó,ha lehet egy ideig ne használd az erődet.Tudod,nehogy apán rájöjjön a cselre.
-Oké.-bólintottam.

Hétfő reggel megtudtuk mi lesz apával.
-Elviszik egy másik országba.-jelentette be Marinette anyukája.-Túl nagy veszélyt jelent az emberekre.
-Mikor?-kérdeztem izgatottan.
-Holnap reggel.Ó és ezt nektek küldték.-azzal elővett egy talizmános dobozt.-Azt mondták ne bontsam ki.Mi van benne?
-Halálfej talizmánja.-mondtuk egyszerre.
-Ó,akkor jó hogy nem bontottam ki.-mondta zavartan.

Aznap este Marinettel a kis erkélyen áltunk és a naplementét néztük.
-Hamarosan tavasz lesz.-suttogta.-Utána meg kezdődik a nyári vakáció.
-Vége a tizediknek.-motyogtam.
-És tizenegyedikesek leszünk.
-Utána meg végzősök.-tettem hozzá.
-Hamar el fog telni.
Egy ideig csenben néztük a várost.
-Szerinted mi vár ránk?-kérdezte,miközben hozzámbújt.
-Mivel kapcsolatban?
-Hát...tudod most,hogy legyőztük Halálfejet,gonosztevő nélkül maradtunk...-mondta.
-Majdcsak akad valami.-mondtam.-Mindig akad valami.-tettem hozzá gyorsan.
-Igaz.-mosolyodott el.
-De bármi is legyen,mi egy csapat vagyunk.-fogtam meg a kezét.
-Jóban és rosszban.-mondta mosolyogva.

Ezzel vége lenne az első évadnak.Sokat gondolkoztam azon,hogy hogy fejezzem be és a végén ez sült ki.Nem nagy durranás,de szerintem pont megfelelő lett.
A második évadot ugyanitt olvashatjátok.Remélem tetszett az első évad.
                                                               Esztibaba