Miraculous [HUN]

Időbeosztás

Adrien szemszöge:
Mint minden reggel,ma is háromnegyed hétkor csengett az ébresztőm.Natalie kiszámolta percre pontosan,hogy mennyi időmbe telik elkészülni,vázolom:
6:45:kelés és 6:55-ig zuhany, felöltözés.7:10-ig reggeli,utána a napi teendők megbeszélése,ami kb 7:20-ig tart.Utána irány a suli,persze a Gorillla visz,mert nehogy már gyalogolnom keljen.

A suliban leültem Nino mellé,aki a füleséről halgatta a zenét.Chloè a helyén üldögélt,de amint meglátott felpattant a padom tetejére és elkezdett csacsogni.Unottan bámultam magamelé és minden erőmmel azon voltam,hogy ne küldjem el melegebb égtályakra.
Aztán felhangzott a csengő megváltó hangja és Chloè visszaült a helyére.
Az óra felénél beviharzott Marinette.Sietve elnézést kért és a helyére igyekezett.Mikor elhalad mellettem,a kis táskályában egy kis piros fejet véltem felfedezni.Marinette sietve odakapott és bezárta,még mielőtt jobban szemügyre tudtam volna venni.Ilyedten pillantott le rám,majd gyorsan leült a helyére.

Marinette szemszöge:
Már megint elkéstem!Mikor a suli lépcsőjén szaladtam fel végig Tikki halk szidását halgattam.Igaza volt.Muszáj lesz korábban lefeküdnöm...
Az osztályban egyből a helyem felé vettem az irányt.Adrien mellett elhaladva észrevettem,hogy a kistáskámat bámulja.Zavartan odakaptam és bezártam.
Ilyedten néztem rá és nagyon reméltem,hogy nem látta meg Tikit.Mikor összetalálkozott a tekintetünk,zavartan elkaptam a róla a pillantásomat.
Alya mosolyogva üdvözölt és elém tolta a telefonját,hogy lássam mit tett fel éppen a blogjára.A tanár tovább magyarázott én meg igyekeztem kerülni a feltünést.

Suli után boldogan estem be az ágyamba.Tikki kiröppent a táskámból.
-Ma időben kell lefeküdnöd!-mondta ellentmondást nem tűrő hangon.Mintha csak anyát hallanám.
-Aha.
-És időben kell megcsinálnod a leckéidet is.
-Aha.
-És el kell mondanod Macskának,hogy ki vagy.
-Aha.-mondtam harmadjára.-Várj!MI?
-Csak kiváncsi voltam,hogy figyelsz-e.-mondta.
-Aha...vagyis igen.-leültem az asztalom elé és kinyitottam a füzetemet.Egy fél óra múlva egy hangos csattanás zökkentett ki a gondolataimból.Reflexből bekapcsoltam a tévét,ahol már javában közvetítettek a csata helyszinéről.Egy hosszú,vörös hajú lány lebegett a föld felett egy hófehér ruhába.A felvételből tisztán hallottam,hogy mit mondogat,miközben mindenkire förtelmes ruhákat varázsol.
-Na most lássalak titeket!Még így is nagy a szátok?!-kiabálta dühösen a lány.
-Tikki!Változtass át!-kiáltottam.Pár másodperc múlva már Katica ruhájában feszíatettem,az oldalamon meg ott volt a yo-yo-óm.Kiugrottam az tetőre.A zajok a főtér felől jöttek.Átlendültem a háztetőkön majd megtorpantam a főtér szélén,ahol a lány sorban változtatta át az emberek ruháit.
-Nocsak egy kis katica!Mi szél hozott?!-hallottam egy nagyon ismerős hangot.
-Mi az Macska?Sikerült elkapnod az egeredet?-fordultam a társam felé.Macska pajkosan nézett rám,bal kezében a botját szorongatta.
-Mit tudsz róla?-kérdeztem.
-Van egy furcsán pulzáló csatja a hajában,ami minden egyes alkalommal,amikor átváltoztat valakit felragyog.-mondta.
-Akkor gyere.Űzük ki ezt a bogarat.-mondtam.
Leugrottam a tetőröl és egyenesen a lányhoz szaladtam.
-Katica!-hallottam a lány hangját.-Kérem a talizmánodat.
-Arra várhatsz kislány.-suhan el előttem Macsak és a botjával ellökte a lányt.
-Nem vagyok kislány!A nevem Ragyogás.-mondta monoton hangon.
-Ó,de édes!Halálfej,ez nagyon béna név!Mással nem tudtál volna előrukkolni?-kérdezte csípősen Macska és nekiesett a lánynak.

Sötétedésig kergettük a lányt,amikor végre elkaptuk és kiűztük azt a bogarat.Pihenés képpen lehuppantam egy ház tetejére.
-Minden oké Bogaram?-kérdezte Fekete Macska.
-Igen.-bólintottam.Macska leült mellém és elfeküdt a tetőn.Egy ideig a csillagokat bámultuk,aztán megszólalt a fülbevalóm.
-Mennem kell.Szia Macska.-intettem és már ugrottam is le a tetőröl.Még utólag hátrapillantottam és láttam,hogy Macska szomorúan néz utánam.

Adrien szemszöge:
-Mennem kell.Szia Macska.-intett és már el is tünt.
Csendben néztem utána.Ekkor nekem is megszólalt a gyűrüm,ezért én is hazafelé vettem az irányt.

Othon bezárkóztam a szobámba és leültem...tanulni.Plagg fáradtan lebegett mellettem és egyfolytában sajtért könyörgött.
-Jolvan,tessék!-dobtam oda neki azt a kis darab sajtot ami nálam volt.
-Imádom a sajtot.-mondta teli szájjal.
-Én meg Katicát.-suttogtam.
-Aha.De az enyémet meg is lehet enni.-mondta Plagg.
-Igen,de Katicának jó illata van.
-Jó,nyertél.-adta meg magát a kwaim és befeküdt az ágyamba.
-Jó éjt Adrien.-mondta már félálomban.
-Neked is.-mondtam.

Marinette szemszöge:
Igaza volt Tikkinek,tényleg nem ártott,hogy beosztottam az időmet.Ma már időben keltem és nyugottan reggelizhettem.
A suli előtt Alya várt.
-Szia!-ölelt meg.-Hogyhogy időben itt vagy?
-Úgy hogy nem maradtam fent hajnali egyig.-mondtam mosolyogva.Ekkor egy kocsi fékezett mögöttem.
-Nyugi kislány,itt van Adrien.-suttogta Alya.Megfordultam és azt hittem menten összeesek.
-Sziasztok!-köszönt lazán Adrien és odalépett Ninohoz.
-Sz..szia!-intettem egyet bénán.
-Szia Adrien.-sipította Chloè és Adrien nyakába ugrott.
-Szia Chloè.-mondta Adrien és igyekezte lerázni magáról a piócát.
A kezem autómatikusan ökölbe szorult,amikor a lány egy puszit nyomott a fiú arcára.
-Hé,nyugi kislány!-hallottam mellöllem Alya hangját.
-Nyugott vagyok.-suttogtam és elkaptam a tekintetemet róluk.
-Ja,látom.Gyere.-mondta és behúzott az épületbe mielőtt valamivel megaláznám magamat.
Leültünk a második padba és vártuk,hogy becsengessenek.
Adrien és Nino becsengetés előtt léptek be az osztályba,nyomukban Chloè és Sabrina.
Amint belépett a tanárnő mindenki leült a helyére.Érdeklődve figyeltem a kedvenc tanáromat,Ms. Overt,aki angolt és történelmet tanít nekünk.
-Gyerekek,következő órára párban kell egy plakátot készítenetek.-jelentette be a tanárnő.Mosolyogva Alyára néztem,ő meg vissza rám.
-És én választom ki a párokat.-tette még hozzá a tanárnő.
-Francba.-suttogta Alya.
Hát persze,hogy nem kerültünk össze Alyával.Ő Adriennnel került össze és meg Nataniellel.Mondjuk mind a ketten jobban jártunk mint Nino,aki kénytelen volt Chloèval dolgozni.
-Akkor az óra hátralevő részében üljetek össze és tervezgesetek.-adta ki az utasítást a tanárnő.
-Megleszel?-kérdezte Alya.
-Aha.De az enyém!Ne feledd.-mondtam eszelősen,mire mind a ketten felkacagtunk.
-Segítsetek.-hallotuk Nino könyörgő hangját.Chloé mellett ült.A lány éppen elmélyülten csacsogott valamiről,Nino meg szenvedve halgatta.
-Bocsi!De muszály mennem.-mondtam sajnálkozóan és hátramentem Natanielhez.
-Szia!-mondta mikor leültem mellé.
-Szia.-mondtam és igyekeztem figyelmen kívül hagyni a pillantását.

Óra végén Alyával lementünk az udvarra és Nino is velünk tartott.
-Az a lány olyan tré.Majd' meghaltam,olyan sokat szövegelt az új ruhájáról.
-De nézd a jó oldalát,a következő angol órán megszabadulsz tölle.-mondtam,mire kaptam két ,,mekkora naiv vagy!"pillantást.Köszönöm szépen...
-Igen,de az a jövő héten lesz!-mondta Nino.
-Sziasztok!-lépett oda hozzánk Adrien.
-Szia haver!-pacsizott le vele Nino.
-Marinette,hogy megy a plakát Nataniellel?-kérdezte tőlem.
-J-jól.Nektek?-kérdeztem zavartan.
-Királyan.Majd a hétvégén megcsináljuk nálam Alyával.-mondta mosolyogva.
-Igen.-bólintott Alya és rámkacsintott.

Alyával mentem haza.Mikor végre felértünk,egyből ledobta magát a székembe.
-Arra gondoltam,hogy elmehetnél te Adrienhez.-mondta ki egyből,mire ilyedten kaptam fel a felyemet,
-MI?Megőrültél?Szét fogom alázni magamat!
-Jaj,ne már Marinette.Ez lehetne a nagy esélyed.-mondta.-Meg ha nem mész el lehet,hogy egész életedben bánni fogod.-tette hozzá.Igaza volt.Túl jól ismert...
-Jó,elmegyek.-adtam be a derekamat.
-Ez a beszéd kislány!-csapta össze a kezét.