Boldog szülinapot!!

3.7K 220 22
                                    

Adrien szemszöge:
,,Hol vagyok?Nincs itt semmiCsak nagy sötétség...
-Marinette!-kiáltottam.Semmi válasz.Hirtelen a sötétséget felváltja a világosság.Egy alakot látok.Rettentően gyorsan közeledik.Kék ruhát visel.Szőke haja mögötte lobog.
Mikor már csak pár lépésnyire van töllem megáll.
-Anya...-motyogom elhaló hangon.Közelebb lépek hozzá,de mintha észre se venne.
Hirtelen újra elindul.Mostmár látom,hogy mi vesz körül.Egy elhagyatott házban áltam.Anya felrohant a lépcsőn én meg követtem.Berontott egy szobába,ahonnan hagok hallatszottak.
Ott ált egy férfi.Arca árnyékba borult.A karjában azomban ott volt egy kigyerek.
De hát az én vagyok!-hasított belém a felismerés.
A férfi kilépett az árnyékból.Azt hittem megőrülök:ugyan az a férfi volt aki meglőtt engem.Csak nem volt egy ránca sem.
Közben anya hangosan kiabált vele.Valamiért nem hallottam,hogy mit mondanak.
Viszont annál jobban láttam.A fickó lerakott engem,én meg anya felé kezdtem totyogni.Akaratlanul mosolyra húzódott a szám.
Azomban mielőtt odaérhettem volna,a fickó előhúzott egy fegyvert.Megcélozta anyát és lőtt.
Ő fajdalmasan felkiáltott és összeesett.
A fickó kitörte az ablakot és kiugrott rajta.Közben én (a kicsi énem) lecsüccsentem anya mellé.Nagy szemekkel néztem rá.
Hirtelen kinyílt a szoba ajtaja és apa rohant be rajta.Halálfej jelemzében volt.Lerogyott anya mellé.Megfogta anya kezét.Szemében könnyek csillogtak.Anya homályos szemekkel nézett ra,majd végleg lehunyta szemeit.Apa már sírt.Én nem tudtam,hogy mit csináljak (mármint a kicsi énem).
Apa végül felvett.Pár rendőr rohant be.Váltottak pár szót apával,majd kiküldték."

Itt vége lett az álomnak.Újra az ágyamban voltam és baromira fájt az oldalam.Egy ideig próbáltam rendszerezni a légzésemet.Visszagondoltam az álomra és megteltek a szemem könnyekkel.
-Mi történt Adrien?-lépett be a szobába Marinette.Haja összekócolódott,ruhája gyűrött volt.Valószínüleg most kelt fel.
Felmászott az ágyamra és odaült mellém.
-Jabban vagy?-suttogta és végisimított a hátamon.
-Mondjuk.-mondtam és igyekeztem visszaszívni a könnyeimet.
-Mi történt?-kérdezte.Lassan kifújtam a levegőt,hogy érthetően beszélhessek.
-Emlékszel,hogy a Mester elmesélte,hogy hogy halt meg anya.-kezdtem halkan.
-Ühüm.Emlékszek.-mondta és hozzámbújt.Jólesett,hogy itt van mellettem.
-Az álmomban újraéltem az akkor történteket.Szörnyű volt.-motyogtam és megint rámtört a sírhatnék.
-Azomban valamit láttam,amit nem jött,hogy elhidjem.-folytattam.-Aki meglőtt engem egy és ugyan az azzal,aki megölte anyát.
-Ne!-kiáltott fel döbbenten.
-De.Persze,ő is megöregedett,de csak felismerem,azt aki meglőtt.Pont ugyanolyanok voltak a vonásai.-itt elhalgattam.A torkomat a sírás folytogatta.
Egy ideig csendben ültünk egymás mellett.Marinette elmélyülten gondolkodott mellettem és meg csak élveztem a közelségét.
Mikor megcsörrent a telefonom ilyedten összerezzentünk.
-Nino az.-mondtam neki,mielőtt felvettem volna.-Szevasz Nino.
-Adrien!Élsz még?!-hallottam agódó hangját.
-Persze,hogy élek.Nekem több kell egy lövésnél,ahoz,hogy meghaljak.-mondtam és rámosolyogtam a barátnőmre.
-Oké,haver.Örülök neki.Ja,Alya üzeni,hogy ha nem haltál meg kezdj el gondolkozni Marinette ajándékán.
-Oké.-bólintottam.
-Mellesleg már meghívta a többieket.
-Mi?Máris?-kérdeztem és teljesen megfeledtekztem Marinetteről,aki ott ült mellettem.
-Igen.Ő már csak ilyen.
-Ezért szereted.-vigyorodtam el.Nem sokat tudtam a ketejük kapcsolatáról,de néha elkaptam amint egymást nézik,elmélyülten...szerelmesen.
-Ja,de most nem erről beszéltünk.-mondta szemrehányóan.
-Tudom,de nem hagyhattam ki.
-Gondoltam.-elköszöntünk egymástól,majd Marinette hazament.

A következő pár napban lázasan készülődtünk Marinette szülinapi bulijára.Ő persze nem sejtett semmit.Mázlinkra szombatra esett a nap,ezért nem kellett a suli miatt is izgulnunk.
19-én már alig bírtam magammal.Ha nem otthon tervezgettem,akkor vagy a régi házamban díszitettem vagy Marinette szüleinél voltam segédkezni.
A koncertre a jegyeket már előrre megrendeltem.7-kor kezdődött és kilenckor volt vége.Onnan egyből a házamhoz megyünk.
Ott lesz az egész osztály.Vagyis eddig úgy van.Chloè is ott lesz és Nataniel is.Nagyon remélem,hogy egyik sem fogja elrontani Marinette buliját.

Miraculous [HUN]Where stories live. Discover now