•10

5.4K 400 14
                                    

Másnap arra keltem fel, hogy Matt kiáltozza a nevemet. Lesiettem és Louis volt ott. Elképedtem, ugyanakkor le voltam sokkolva és fogalmam sem volt mit tegyek. Rontsak neki? Mielőtt bármit is tehettem volna megszólalt.

- Szia June! - mosolygott rám.

Undorodva néztem rá.

- Miért vagy itt?

- Tisztázni a dolgokat.

- Milyen dolgokat?

- Nem akarok senkit sem bántani. Nagypapától jöttem ide.

- Szar duma!

- June, ez igaz - mondta Matt.

- Na, jó. Valaki magyarázza, el mi a fene folyik itt!

- Semmi. Nem akarok tőletek semmit.

Elnevettem magam és neki rontottam. Nyakára tapasztottam a kezem és a falig vezettem. Egyre erősebb volt a fogásom rajta, nehezen vette a levegőt.

- Fe.. Fejezd be - nyöszörögte.

- Ha ez igaz, akkor minek küldtél ránk másokat, hogy öljenek meg?

- Mert ti akartatok megölni!

Rátettem a másik kezem is a nyakára és fojtogatni kezdtem.

Valaki a hátam mögé lépett, átkarolta a derekamat és leszedett róla. Calum volt az.

- Hazudsz! Hazudsz! - kiáltottam rá.

- Ha így lenne bevetettem volna ellened az erőmet és nem hagytam volna, hogy fojtogass! - védekezett Louis.

- Te ölted meg apáékat?

Közben a többiek is odajöttek.

- Hogy feltételezhetsz ilyet? Nem öltem meg őket, basszus!

- Nem tudok hinni neked.

- June. Ne csináld. Jól megvoltunk. Te vagy az egyetlen az életemben. Az unokatesóm vagy!

- Dobjak egy hátast most? Meg akartál ölni!

- Ha annyira meg akarnálak, megölhetnélek most is.

- Szívességet tennél.

- June húzzunk innét! Nekem ne mondd, hogy ezekkel a nyomorékokkal akarsz maradni! - utalt Louis a srácokra.

Calum arca kifejezése mérgesbe ment át.

- Nem maradok se veled, se velük.

- Mi? - kérdezte egyszerre mindenki.

- Egyedül akarok lenni. Hagyjatok a picsába - mondtam, majd Matt-re pillantottam - hívd fel nekem nagypapát! És intézz el nekem mindent, na meg a srácoknak is!

Matt bólogatott én meg elindultam felöltözni. Nekem nem kell Louis, se Calum se a többiek. Nem akarom látni, ahogyan Luke meghal, mert biztosan megfog annyira védtelen és béna. Nincs kedvem megmenteni folyton bármelyiküket is. Egyedül akarok élni. Jobban mondva, mégsem. A húgomat akarom felkeresni.

Calum hirtelen berontott hozzám.

- Mit mondtál te odalent? - kérdezte dühösen.

- Jól hallottad! Azt hitted veletek maradok?! Hogy majd öten egy nagycsalád leszünk? Felejtsd el!

Felpofozott.

Elmosolyodtam és rá néztem. Behúztam neki egyet teljes erőmből. Jobb horgom csapásként érte, mert beleszédült.

𝑩𝒐𝒓𝒏 𝒕𝒐 𝒅𝒊𝒆 ☆彡 𝒉𝒐𝒐𝒅Where stories live. Discover now