𝑩𝒐𝒓𝒏 𝒕𝒐 𝒅𝒊𝒆 ☆彡 𝒉𝒐𝒐𝒅

•2

Reggel Louis jött be a szobámba.

- Megint nem aludtál, June?

- Mostanában nem megy az alvás - sóhajtottam fel.

- Éhes vagy?

- Aha.

- Na, gyere le aztán együnk valamit!

- Oké.

Louis az egyetlen, aki jelent számomra valamit. Nincsenek barátaim. A suliban félnek tőlem, amit nem is bánok. Semmi kedvem beállni a sorba a sok kis picsa közé, akik játsszák a szende szüzet vagy éppen a legnagyobb ribancot pedig fogalmuk sincs mi is az a szex. Ebből állnak a lányok ebben az iskolában. Vagy ha nem ebből, akkor ott vannak az antiszociális libák, akik ugyanúgy megjátszzák magukat. Ettől vagyok rosszul. Ez lenne a Colorado-i közép suli ahova járok. Végzős vagyok, ahogy Louis is. Bár őszintén nem tudom, miért járunk suliba. Louis-nak erre mindig az a válasza, hogy; „normálisnak tűnjünk". Aki úgy néz ki, mint egy punk, az sosem fog normálisnak látszani. Louis pedig tele van tetoválással fültágítója van és piercingje. Szóval ennek az elméletének lőttek. Felöltöztem gyorsan és lesiettem a konyhába. Már kész volt a reggeli is.

- Nagypapi? - kérdeztem miközben leültem az asztalhoz.

- Azt mondta elutazik valahová egy hétre. Nem tudom hova ment, de nem aggódom érte.

- Igaz, én sem - értettem egyet.

Megreggeliztünk majd elindultunk suliba. Mint mindig minden ugyan az volt. Annyira utálom már ezt.

//

Ebédszünetben megkerestem Louis-t és leültünk együtt kajálni.

- Este lesz valami dolgod?

- Nem ma este nem. Neked?

- Ami azt illeti lesz - vigyorgott.

Hirtelen egy magas szőke hajú srác közeledett felém. Jaj, ne..! Leült mellém és felém fordult.

- Szia June cica - duruzsolta a fülembe, rápillantottam és gyilkos tekintettel meredtem rá, mire megijedt. Elmosolyodtam. Szeretem látni a félelmet mások tekintetében.

- Takarodj Hemmings! - szóltam rá erélyesen mire elment. Leült a kis bandájához csak hogy egy fiúra lettem figyelmes. Fekete hajjal, magas volt széles vállakkal. Ujjatlan fekete felsőjéből látszottak az izmos karjai. Az egyiken még tetoválások is díszelegtek. Barna bőre mágnesként vonzotta a szemeimet. Egyszerűen a srác megbabonázott. Annyira jól nézett ki.

- Hé! Hemmings! - kiáltottam neki, mire meglepődve ugyan, de odatipegett hozzám. Leült ismételten velem szemben, tarkójára tettem a kezem és finoman az arcomhoz húztam. Pici csókokat leheltem a szájára mire elképedt, de élvezte.

- Ki.. Az.. A srác? - kérdeztem két csók közt. Nem figyelt így abbahagytam.

- Calum - válaszolta mire újabb csókot követelt.

- Mehetsz édes - kacsintottam rá míg végül nagy nehezen visszament a helyére.

- Ez mi volt? - nevetett Louis.

- Valami - vontam meg a vállam.

Hmm. Calum..

Calum;

Luke vörös fejjel tért vissza az asztalhoz. Michael elnevette magát.

- Ki ez a csaj? - érdeklődtem.

- June Hardy. Para csaj. Nagyon, nagyon para - magyarázta Ashton.

- Miért?

- Egyszer lefeküdtem vele. Hát elég fura dolgok izgatják fel - válaszolt.