𝑩𝒐𝒓𝒏 𝒕𝒐 𝒅𝒊𝒆 ☆彡 𝒉𝒐𝒐𝒅

•6

Kimentem a ház elé Matt pedig utánam rohant.

- Szépen ki fogsz nekem deríteni mindent az állítólagos húgomról, vagy megöllek. Nekem úgy is mindegy már.

- Oké, June. Tudod mit? Ha megvan, el is vitetem hozzátok.

- Elrabolod?

- Még szép. De előtte mindenképp meggyőződöm arról, hogy a testvéred-e.

- Hogy?

- DNS.

- Oké. Köszönöm.

A srácok is kijöttek és elindultunk hazafelé. Az út csöndben telt Luke arcán pedig láttam a rémületet még mindig. Felsóhajtottam.

- Suliba.. Már nem is fogunk járni? - kérdezte félve Luke.

- Nem fogunk - válaszoltam.

Calum-ot nagyon idegesítette Luke viselkedése amint láttam. Mikor hazaértünk kitett minket a háznál és elment valahova. Bementünk a házba én pedig a szobámba mentem. Gyorsan letusoltam és felvettem egy szürke sportmelltartót, na meg egy shortot és lementem a nappaliba. Nem volt senki ott. Így bementem Luke szobájába. Az ágyon feküdt. Mikor meglátott felült és nyál csorgatva bámult.

- Mi..

- Sshhhh Lukey - mondtam s az ölébe ültem.

Félve ugyan, de a derekamra tette a kezeit. Nyelt egy nagyot.

- Te nem Cal..

- Inkább mesélj nekem mi a baj.

- Nem tudom én.. Nekem ez még sok - sütötte le a szemeit.

- Akkor miért egyeztél bele?

- Nem tudtam csak azt gondoltam, hogy..

- Vannak neked szüleid Luke?

Megrázta a fejét.

- Csak egy bátyám vele éltem, de neki mindegy, mi lesz velem.

- Nem fog keresni?

- Megmondtam, hogy eljövök.

- Értem. Ha nem akarod ezt, nem kell.

- Te hogy tudsz?

- Hm?

- Embereket ölni?

- Tudod, elég baj az, hogy feltetted itt ezt a kérdést.

- June én..

- Te?

- Félek - mondta s kibuggyantak a könnyei.

Megsajnáltam.

- Luke elmehetsz innen. Nem kell ölnöd ha nem akarsz.

- Téged mi visz erre rá?

- Akit ma megöltem, az egy sorozatgyilkos volt. Kislányokat erőszakolt és megölte őket, csak mert ebben látja örömét. Talán maradt a lelkemből egy kis darab így nem bánom, ha ilyen embereket kell ölnöm. És a legtöbb ilyen megbízás Matt-nél. Ugye értesz? Öltem már ártatlan embereket is. De utána mindig maradt bennem egy kis űr. De ha muszáj, megtennem megteszem. Ilyen vagyok.

- Szóval nem szívesen ölsz meg ártatlan embereket?

- Pontosan. Ha muszáj, akkor igen. Csak úgy, viszont nem.

- Szerinted én is lehetek ilyen?

- Milyen?

- Mint te.