Itt vagyok | ✓

4.fejezet

Drew:

Felriadtam és Valery mellett tértem magamhoz. Nyugodtan feküdt a mellkasomon és aludt. Körbe néztem a szobájában. Pasztell lila falaihoz jól illettek a fehér bútorok. Két könyvekkel teli polca is volt, földtől plafonig. De semmi emberi nem volt a szobában. Se egy családi kép, se poszterek. Mintha ez csak egy hotelszoba lenne a számára, amit ideiglenesen bérel. Mintha nem tudna, nem akarna itt gyökeret verni. Pont úgy nézett ki ez a szoba, amit bármelyik percben elhagyhatná és elhúzhatná a csíkot a világ másik végébe. Valahogy ez a szép szoba üres volt. Nem így képzeltem el a szobáját. Nem így képzeltem el Őt. Nekem adta a szüzességét, pedig nem járunk. Nem járunk?!! Még csak beszélő viszonyban sem voltunk. Tuti volt ezzel valami célja. Ki akarta akasztani a szüleit? Meg akarta mutatni a haverjainak, hogy van benne spiritusz? Miért pont én? Miért velem volt? Ott van neki a tökéletes Chris. Ennek semmi értelme! Ki volt az a tüzes kisördög tegnap este? Két éve figyeljük egymást, de egyszer se láttam azt az énjét, amit tegnap mutatott meg nekem. Ennek ellenére nem bántam meg. Bár a kangörcsöm elmúlhatna, mert megdöntöttem a csajt, de ahogy itt feküdt mellettem meztelenül, rám cuppanva éreztem, ahogy a vágy újult erővel akar a felszínre törni. Nagyon gyorsan el kell tűnnöm különben olyat csinálok, amivel fenekestül felfordítanám a világ egyensúlyát. Ő egy egyszeri alkalom volt számomra. Egyetlen éjszakás kaland. Ennyi. Nem több. És soha nem is lesz több. Fogadok ezzel ő is így lesz, ha felébred. De a hab a tortán az lenne, ha még meg is bánná. Bár kilencvenkilenc százalék az esély arra, hogy ez így lesz. El akarja majd felejteni a tegnap éjszakát. Velem együtt. Gyengéden átfordítottam őt a másik oldalára és vártam egy percig. Megnéztem felébred-e. De igazából csak gyönyörködtem benne. A világosbarna derékig érő hajában, meztelen testében, amit néhol a fehér lepedő takart. Több, mint érzéki és csábító volt. Ott akartam maradni mellette. Vele együtt felkelni. De miket beszélek? Nem ismerjük egymást. Megdugtam és ennyi. Most pedig az egy éjszakás etikettet követve lelépek a francba. Nagy nehezen felimádkoztam magamat az ágyból és felvettem a gatyámat, de felsőmet nem találtam.

- A francba. – sziszegtem és megint megfagytam egy pillanatra mikor Valery édesen, nyammogva felém fordult. Nem tudom, hogy abban a pillanatban mikor rájöttem még mindég alszik, megnyugodtam vagy csalódtam. Talán mindkettő. Felhagytam a felsőm keresésével és a kocsi kulcsomat kezdtem vadászni. Lassan és óvatosan lesurrantam a földszintre. Meglepődve néztem körül. A fény átjárta a házat. Semmi jele nem volt annak, hogy az éjjel a szülei haza érkeztek volna. Ez furcsa. Megcsóváltam a fejem és a cipőm mellett a bejáratnál megtaláltam a kocsi kulcsomat is. Kimentem az ajtón és óvatosan becsuktam magam mögött. Azt hittem nehezebb lesz kisurranom innen. A vakító napsugaraktól alig láttam, szinte a levegőben kalimpálva, tapogatva jutottam el a kocsimig. Beültem és a kormányra támaszkodtam. Felnéztem Valery szobájára. Bunkóság volt így ott hagyni? Valószínű. Sőt. Biztos. De ő akart engem. Én pedig ilyen vagyok. Bunkó és érzéketlen. Csak ültem ott a kocsiban és a tegnap éjszakára gondoltam. Újra át akartam élni. De ezúttal másképp. Felidéztem magamban a pajkos mosolyát, azt a bársonyos édes hangot. A ragyogó őzike szemeit. Istenem milyen gyönyörű ez a lány! Csak mosolyogtam és beindítottam a kocsit. Nem tudom, hogy miért engem választott. Hogy mikor döntötte el akar engem. De tudta nélkül egy álmomat váltotta valóra. Vele voltam egy éjszakát. Nekem adta az egyik legnagyobb és legértékesebb dolgot, amit egy nő csak adhat. Enyém lett a szüzessége. Most már a rosszfiú listám élén áll az a pont is, hogy „a srác, aki megrontotta a tökéletes Valery Cox-ot!". Nincs is ilyen listám. Mikor leparkoltam a lakóház előtt, ahol a haverommal élek együtt, késztetést éreztem arra, hogy visszaforduljak és visszafeküdjek mellé az ágyba. De ehelyett kiszálltam a kocsiból és felsétáltam a harmadikra. Bementem a lakásba, de Cortez sehol. Vagy az egyik aktuális csajánál van, vagy részegen fetreng valahol kiütve. Én érte nem megyek...majd haza talál. Mindig visszajött. Most is vissza fog. Lefürödtem és befeküdtem az egy személyes ágyamba, ami a falhoz volt tolva. Lehunytam szemeimet és egyből a leggyönyörűbb lány képe kezdett kísérteni. Minden beugrott. És ahogy végig játszottam magamban újra és újra az éjszakát megakadtam egy részleten, ami csak most tűnt fel. Az oldalán volt egy heg. És a combján is. Vajon balesete volt? Hogy szerezte azokat a maradandó sebeket? És mikor? És miért érzem azt, hogy abban a házban nem stimmel valami? Nem tetszett az a nagy csend az ürességgel együtt. Nem néztem meg a ház összes sarkát, de amennyit láttam az mind olyan volt, mint Valery szobája. Mintha nem készültek volna sokáig maradni. De hát már két éve itt vannak.