Amit emberi szemmel nem láthatunk/BEFEJEZETT/

77. fejezet

-Sy... Amy ezt meg kell beszélnünk...- hallottam meg egy idő után a hangját.

-Nincs mit megbeszélnünk.- válaszoltam neki szűkszavúan.

-Amit itt előadtál... Konkrétan meg se ismertelek!- és tudtam jól, hogy milyen csodálkozó arcot vág. És pontosan jól tudtam azt is, hogy csillog ilyenkor a szeme.

-Régen színész szerettem volna lenni...- enyhültem meg egy kicsit és úgy fordultam, hogy a hátam a falnak dönthessem. A láncaim égettek.

-De ez mégis mi a jó ég volt?- hüledezett Adrian.

-Szerinted bevették?- kérdeztem suttogva.

-Minden esetre én biztos bevettem...- motyogta halkan.

-Túl nyílt voltam igaz?- fordítottam felé a fejemet, de ekkor megégett a nyakam és sziszegve fordultam vissza előre.

-Óriási voltál!- dícsért meg suttogva.- Az őrök azt se tudták mikor és hol tartasz úgy hadartál. A nőnek egyre vörösebb lett a képe és fogalma sem volt, hogy hogyan szakítson félbe téged, mert esélyt se adtál rá!

-Engem keresnek...- suttogtam neki iszonyatosan halkan. Ha nem láttam volna, hogy Adrian füle mozog azt hinném ki se mondtam a korábbit.

-Kijutunk innen, hidd el... Csak kell egy kis idő...- suttogott vissza halkan.

-Egyenlőre nem látok rá esélyt...- suttogtam reményvesztetten.

Ekkor kinyílt az ajtó és két férfi tálcákát hozott be, másik kettőnél fegyvert volt.

-Óh, hála az égnek!- csiviteltem boldogan.- Azt hittem éhen veszek, jöhet a kajcsi!

Ekkor egy- egy őr elénk állt és a fegyvert ránk szegezte. Adrian azonnal megfeszült, én viszont nyugalmat próbáltam sugározni.

-Csak nem attól tart, hogy megpróbálunk szökni?- kérdeztem nyugodt hanglejtéssel. A fegyveres embert kirázta a hideg és rátette a ravaszra az ujját. Adrian élesen szívta be a levegőt.

Folyamatosan az őrt néztem kifejezéstelen arccal. Ekkor letette elém a tálcát a másik férfi és gyorsan hátra lépett.

-Most megtehetném, hogy kihúzom maga alól a láncomat...- mondtam neki halkan, mire az őr észre véve hogy valójában min áll hátrébb lépett.- De mint látja nem tettem. Mostmár ehetek végre és kérhetnék tiszta ruhákat? A melltartó méretem A kosár, a bugyi M, köszönöm a figyelmet.- ezzel zavartalanul a tálcám felé nyúltam és felvettem a kanalat, hogy belekezdjek zabkása kinézetű valamimbe...

Amikor is sziszegve ejtettem vissza a kanalat. Ezüst volt az ugyan olyan porral bevonva, mint a láncaink. Ekkor felkaptam és lendületből a falhoz vágtam. A karomat iszonyatosan égette a bilincs és a lánc, rögtön sebes lett a hely, ahol hozzá ért a fém.

-És kérek egy kurva evőeszközt, amit ha bedugok a számba nem marja szét a nyelvem!- közöltem fennhangon.

Az őrök döbbenten álltak és egymásra néztek.

A hozzám közelebbi őr intett, mire a másik férfi felvette a tálcámat.

-Vacsorára talán majd moderálod magad.- ezzel kivonultak a szobából.

Az éhség miatt belülről, miközben a bilincsek kívül égettek folyamatosan. Így, hogy nem jutok ételhez, az öngyógyításom sem fog úgy működni...

-Ha nem eszel a véredbe fog kerülni a farkasfű...- mondta halkan Adrian. Nem néztem rá, csak a jobb oldalamra fordultam és összekucorodtam a földön. Ez a mozdulat rengeteg fájdalomba került.- Ha a véredbe jut a bilincseken lévő por...