Amit emberi szemmel nem láthatunk/BEFEJEZETT/

21. fejezet

Adrian kitért a tűz elől és Willre ugrott, levitte a földre, hatalmasat koppant a feje.

-Claire!- szóltam ijedten.

Claire csak a fejét rázta nevetve és én nem értettem ezt az egészet. Éppen széttépik egymást, de biztos velem van baj, hogy nem találom viccesnek...

-Nyugodj meg, csak játszanak.- legyintett mosolyogva.

Talán ilyen ha természetfeletti tini srácokban túltengenek a hormonok?

Adrian röhögve mászott le Willről, de a szemfogait nem húzta vissza. Őszintén megmondva nagyon jól álltak neki ezek a hegyes fogak.

-Mióa visszajöttél 1:0.- mondta büszkén.

-Micsoda?- kérdeztem.

Adrian felhúzta Will és a srác válaszul rávágott az őt felsegítő hátára.

-Van egy kis játékunk.- mondta Will mosolyogva.- Már nagyon régóta. Mikor elmentem azóta újat indítottunk. A múltkorit Adrian nyerte 839:571-re.- nézett csúnyán Will az említett emberre.

-Jézusom.- ráztam a fejemet hitetlenkedve.

-Jó játék, te is kipróbálhatnád.- kacsintott rám Will.

-Ömmm én abba nem megyek bele...- mondta Adrian elsápadva.

-Mert lányokat nem ér bántani meg ilyen hülyeségekm?- néztem rá szúrósan és a karjaimat összefontam a mellkasom előtt.

-Nem.- mondta Adrian halál komolyan.- Te már most erősebb vagy tőlünk, úgy is, hogy azt sem tudod mire vagy képes...- mondta az emlékei közé merülve.- Már láttam benned azt, amire nekünk szükségünk van... És a szemeid...- suttogta rettegve.- Láttam benne azt, amit más nem látott még életében. Egyszerre láttam a megnyugvást és a békét, mellette pedig a vért, az iszonyú mennyiségű halált és halottat...- teljesen máshol járt, nem láttam még senki szemében sem ilyen szintű félelmet.

Will és Claire először Adrianre néztek, majd gondterhelten rám. Látszott hogy ők is kezdenek félni.

-Szerinted nyerni fogunk?- kérdezte komoran Will.

-Van rá esély...- mondta Adrian.- De ha a Szörnyeteg is olyan erős mint Farkas... Akkor itt az ideje minél nagyobb hadsereget toborozni a világ összes részéről. A legtávolabbi pontokból is mindenkit ide kellesz hívni, egyszerűen brutális lesz az ellen támadás is, érzem előre...- mondta Adrian.

-Mi Willel eltudunk akárhová utazni és mindenkit hívni, sőt segítséget is tudunk szerezni, vannak kapcsolataink, más intézetek és természetfelettiek.- mondta Claire máris előre gondolkodva.

-Mindenkire szükség lesz...- mondta Adrian rettegve.- És rengetegen fogunk meghalni...- mondta suttogva.

Claire lesütött szemekkel vizslatta a padlót és a szárnyai zaklatottan libegtek.

-Srácok!- rohant hirtelen oda hozzánk David.- Azonnal indulnotok kellene Párizsba.- lihegett.- Baj van az ottani intézetben. Megtámadták.- az egész testével remegett.

-A Fekete Szörnyeteg?- kérdezte Will és Adrian egyszerre.

-Igen.- bólintott David.

Nem értettem ebből sokat, csak azt, hogy baj van.

-Induljunk. Portálunk van oda igaz?- kérdezte Adrian és már indult is a folyosón.

-Van.- szaladt utána Will.

-Fegyvereket és ruhát gyorsan.- mondta Adrian Willnek és Clairenek.- Addig én megyek előre a portálhoz.

Mentem Adrian után reflexből, hisz én is segíteni akartam.

-Te?- torpant meg hirtelen.

-Veletek megyek.- mondtam határozottan.

-Arról szó sem lehet.- mondta Adrian elsápadva.-Nem vagy kiképezve.

-Te mondtad, hogy már most erősebb vagyok, mint ti.- emeltem fel a hangom.

Adrian szólni akart, de a torkán akadt a szó és inkább becsukta a száját. Nincs sok ideje velem veszekedni, tudom jól.

-Claire pár plussz kést Sydneynek!- ordított egyet hangosan és már rohantunk is tovább.- Figyelj rám!- mondta út közben Adrian.- Részben is áttudsz változni, mint például a fogak és a karmok előhívása.- erre hirtelen előpattantak a karmai.

Ránéztem menet közben a kezeimre és akartam, hogy megnőljenek a körmeim. Azonnal elő pattantak nekem is.

-Azta...- suttogta elsápadva Adrian.- Most a fogak.- berontott egy ajtón, és egy nagy szobába értünk. Mindenhol ajtók voltak, rengeteg sok. Az ajtók felett pedig táblák. Amszterdam, Afrikai köztársaság, Görögország és még rengeteg.

Adrian felém nézett és ahogy mordult egyet a fogai máris élesek lettek. Utánoztam a mozdulatot és ez is azonnal sikerült.

-A mázlista.- mosolyodott el Adrian.- Bezzeg én ezt majdnem fél évig tanultam.-hitetlenkedett.

Büszkén rá mosolyogtam.

-De most húzd vissza mind a kettőt és csak akkor használd ha szükség lesz rá.- megállt egy ajtó előtt a teremben ami fölé a ,,Párizs" szó volt írva.

Claire és Will rontottak be és odarohantak hozzánk.

-Te is jössz?- kérdezte meglepetten Will.

-A késeket.- mondta Adrian parancsolgatón. Claire egy szó nélkül átnyújtotta neki azokat.- Menjetek előre, mindjárt megyünk mi is.- adta az utasításokat Adrian.

Will és Claire egy fekete harci ruhában és tele fegyverekkel csak bólintottak és nyitották is az ajtót. Belül csak a végtelen feketeség volt, de Claire félelmet nem ismerve csak bele ugrott és eltűnt. Will pedig követte egy szó nélkül.

Adrian rám nézett és a kezembe adta a késeket.

-Ha netalán szükség lenne ezekre is.- mondta és lágyan elengedte a késeket, amin eddig pihent a keze.

Bólintottam és a portál felé néztem.

-Csak ugorj be, ne aggódj, nem lesz semmi baj, követni foglak és a túloldalon találkozunk.- megnyugtatóan rám mosolygott, bár láttam barna szemeiben, hogy valamitől fél.

-Rendben.- mondtam és az ajtó felé fordultam.

Ijesztő volt a sötétség ami ott volt az ajtó túloldalán, de nem volt már más választásom. Lépnem kellett. Óvatosan léptem át az ajtó küszöbét és repültem a véget nem érő sötétségben.