- De vicces vagy – fordulsz el sértődötten.
- Jaj, na – kapja el a karod –, nem úgy értettem. Igazán... khm... szép járgány – próbálja kordában tartani az arcizmait kevés sikerrel.
- Ha-ha-ha – duzzogsz.
- Ne haragudj – simít végig a karodon –, nem akartalak megbántani – továbbra is vigyorog. Bár meg kell hagyni édes vigyora van.
- Legalább ne nevess ki – toppantasz egyet, mire ő csak jóízűen felkacag. – Undok vagy – lépsz el előre, de a karjait a derekad köré fonva húz vissza és fordít újra magával szembe.
- Nem – mosolyog rád –, Jun vagyok – mutatkozik be. – Téged hogy hívnak?
- Tudom – morog az orrod alatt. – T/N vagyok – teszed hozzá már hangosabban
- És miért bicikli? – bök a fának támasztott piros járgány felé.
- Akadj már le a bicikliről – forgatod meg a szemeid.
- Mit keres erre felé egy ilyen szép lány? – dől vissza a fekete csodajárgányának újra végig bámulva rajtad.
- A futamra jöttem – válaszolod neki. – A bátyám autói is indulnak – vonod meg a vállad.
- Go Hojung a testvéred? –kérdezi egy meglepett mosollyal.
- Igen, az én húgom – érkezik a Bátyád dühös hangja mögüled. – Úgyhogy a szemed is leveszed róla. Nem megmondtam, hogy nem jöhetsz? – fordul feléd dühösen.
- Nem megmondtam, hogy jövök? – nézel rá harciasan.
- Ó, bírom a kis csajt – szúrja közbe Jun.
- Hallgass – ripakodtok rá egyszerre, mire csak két kezét védekezően feltartva vigyorog.
- Haza mész! – közli veled Hojung ellentmondást nem tűrve.
- Dehogy megyek! Nem azért tekertem keresztül a városon! – ellenkezel vele.
- Nem érdekel, T/N! Megmondtam, hogy nem lehetsz ma itt.
- Nem fogok hazamenni! – tartasz ki a magad igaza mellett.
- De igen! – emeli fel a hangját Hojung
- Majd én haza viszem – ajánlja fel Jun.
- Micsoda? – szökik magasra a szemöldököd.
- Oké! – vágja rá Hojung. Nagyon nem akarhatja, hogy itt legyél, ha már abba is belemegy, hogy Jun vigyen el.
- Gyere – nyúl a fiú a derekad után és az autó felé húz.
- Kezed leveszed róla, Lee! – morogja a Bátyád.
- Szia, Jung – integet neki egy pimasz vigyorral.
- Te most komolyan haza viszel? – méltatlankodsz az anyósülésen. – Mi lesz a futammal?
- Kihagyom – vonja meg a vállát. – De nem viszlek haza – teszi hozzá.
- Tessék?! – lepődsz meg.
- Kocsikázunk egy kicsit – kacsint rád és el is indul. Padlógázzal hagyja el a gyártelepet teljesen más irányba indulva, mint ahogy kellene. A sebességmérő magasan túljut a 190 km/órán, te pedig élvezve a sebességet nyújtod ki a kezed a lehúzott ablakon szinte kezedbe fogva a levegőt.
- Imádom ezt – mosolyogsz és a mellettetek elfutó éjszakai fényeket figyeled. Szeretsz éjszaka kocsikázni, valami megmagyarázhatatlan nyugalom lesz úrrá rajtad ilyenkor.
- Örülök, hogy jól érzed magad – mosolyog rád továbbra sem véve le a lábát a gázpedálról.
- Hova megyünk? – kérdezed tőle.
- Csak kocsikázunk, baj?
- Nem ezt mondtam – nem sokáig mentek már, mikor egyszer csak lassít majd megáll egy tisztás mellett.
- Gyere – nyitja ki az ajtót, majd a kezed nyújtja feléd. Ahogy kiszállsz az autóból meglepve tapasztalod, hogy a tengerparton vagytok.
- A tenger? – jegyzed meg összehúzva magadon a vékony dzsekid, mikor felmásztok egy sziklára.
- A tenger – ölel magához hátulról.
- Miért én? – kérdezed halkan, miközben a kezét cirógatod.
- Nagyon régóta tudom, hogy ki vagy – motyogja. – Csak eddig nem volt merszem megszólítani téged. Tudtam, hogy Hojung nem annyira bírja a fejem, de azt hiszem, szereztem nála egy jó pontot most. Meg hát a biciklidet sem bírtam szó nélkül hagyni – a mondandója végére már kacag.
- Nem hiszem el, hogy nem bírsz leakadni a bicikliről – könyökölsz finoman a hasába.
- Édes voltál, na – fordít magának szembe. – Örülök annak, hogy most itt vagy – dönti homlokát a tiédnek.
- De a verseny se lenne rossz, mi? – vigyorogsz rá.
- Ó, azt bármikor megnyerhetem, de téged megkapni most van lehetőségem – suttogja az ajkaidra, majd egy határozott mozdulattal szünteti meg az aprócska távolságot köztetek. Szenvedélyesen csókol karjaival szorosan ölelve a derekad és teljesen magához préselve. Kezei finoman simogatják a derekad, majd óvatosan a fenekedbe markol, mire felnyögsz, ő pedig kihasználva az alkalmat mélyíti el a csókot, amibe szintén beleszédülsz.
Ez más jellegű adrenalin, de ezentúl erre is legalább annyira szükséged lesz, mint a kis titkos versenyekre.
𝐔-𝐊𝐈𝐒𝐒 ~ Jun
Start from the beginning
