Woozi és Hoshi már régóta a barátaid. Kicsi korotok óta ismeritek egymást és az, hogy a két fiú befutott idol lett sem változtatott semmit a barátságotokon. Olyanok vagytok, mint a testvérek. Az idők során a többi tagot is megismered és velük is összebarátkozol.
Egyszer hirtelen valaki fejéből kipattan az ötlet, miszerint egy kissé át kellene alakítani a dormot. Átfesteni a falakat és újra rendezni a szobákat. Mindig is érdekelt a lakberendezés és jó ízlésed is van hozzá, így nem kérdés, hogy a fiúk téged kérnek meg, hogy tervezd meg az új kinézetet és segíts nekik megalkotni is. Így döntöttétek el, hogy egyik nap Woozi, Hoshi és te együtt festitek ki a dormot.
Ritka csendes és nyugodt napnak ígérkezik. El is határozod, hogy az ég világon semmivel sem fogsz törődni, csak is magaddal. Már épp merülnél is el a semmittevésbe, amikor megszólal a csengő
- Jövök – tápászkodsz fel. Mikor kinyitod az ajtót, még a szavad is eláll hirtelen. Az első döbbenet után azonban hatalmas nevetésben törsz ki. Az ajtód előtt, talpig festő ruhában, munkás bakancsban áll sok tini lány két legnagyobb álma Kwon Soonyoung és Lee Jihoon. Jó kedved hamar átragad rájuk is és a lakásodba hasukat fogva lépnek be.
- Azért Halloween még messze van – tereled be őket továbbra is nevetve.
- Nem mondod, hogy elfelejtetted – vágja csípőre a kezét Sooyoung megjátszott sértődéssel.
- Esküszöm, engem kényszerített – emeli fel a kezeit védekezően Woozi.
- Mit is felejtettem el? – kérdezel vissza.
- Szerinted? – mutat a szerelésükre a fiatalabb.
- A festés! – esik le hirtelen. – Magamra kapok valamit és mehetünk.
- Azért légy kedves, ne nagyon lógj ki a sorból – kacsint rád Woozi, mire felnevetsz és a szobádba sietsz. Ott előszedsz egy fekete rövidnadrágot és egy fehér, hosszú pólót. A hajadat felkötöd és kész is vagy.
- Hozz váltás ruhát is – kiabál az idősebb. – Mármint olyat, amibe emberek közé is hajlandó vagy kimenni – így hát dobsz a táskádba egy farmert és egy sima pólót is.
- Készen vagyok – vigyorogsz – mehetünk.
- Még nem teljesen jó, de alakítunk majd rajta – mondja Woozi és elindul.
- Most mi bajod vele? – mutatsz végig magadon. Gyorsan felkapod a cipőd és továbbra is méltatlankodva mész a két nevető fiú után.
A dormba érve maga a KÁOSZ fogad. Mindenhol festékes vödrök, létrák és egyéb kiegészítők vannak szanaszét.
- Nos, ezt ki kellene keverni – állt meg két vödör felett a fejét vakarva Hoshi és reményteli szemekkel bámul rád.
- Ne nézz így rám – emeled fel a kezeidet védekezően –, a lakberendezés érdekel, nem szobafestő vagyok. Sosem csináltam még ilyet.
- De csak tudod, hogy milyen színt képzeltél ide – érvel.
- Na jó – sóhajtod –, essünk neki. - Egy nem túl nőies nyögéssel kezedbe veszed az egyik vödröt és neki állsz a színt kikeverni.
- Ezt rossz nézni, add ide, mielőtt még a földbe nyom – röhög Jihoon és kiveszi a kezedből a vödröt. – Majd én öntöm, te csak mondd, hogy mennyit.
Miközben ti igyekeztek a megfelelő színt kikeverni, Hoshi csak áll mellettetek és többnyire a száját jártatja.
- Figyelj, Kwon! Nem akarlak elküldeni vagy ilyesmi – néz rá komolyan Woozi, mikor már a hatodik árnyalat sem tetszik neki, de nem tudja eldönteni, hogy sötétebbet vagy világosabbat akar –, de nincs neked dolgod valahol máshol?
