- Csak tökéleteset akarok! – duzzog az idősebb, mint valami öt éves.
- Bízd rá a szakemberre – kacsint rád - , ő tudja, hogy mi lesz a tökéletes – javasolja neki az alacsonyabb, miközben kedvesen rád mosolyog.
- Mondasz valamit – vigyorog. – Elmegyek, veszek kávét.
- Így? – csodálkozol, és mutatsz a szerelésére.
- Egy - két koncepiós fellépő ruha után szerintem belefér, maximum gyorsabb leszek, mert nem ismernek fel. Mire jövök, kész legyen – kacsint rátok és lelép.
- Végre – sóhajt Woozi. – Na, mit gondolsz kell bele még egy kicsi?
- De csak egy kicsi – mondod neki. Ahogy megemeli a vödröt, az valahogy kicsúszik a kezéből és egyenesen rád önti a vödör tartalmát. – JIHOOON!! – kiáltod, mikor megérezed a festéket végigfolyni a nyakadon és úgy mindeneden.
- Bocsi – röhög fel. – Ment egy kicsi a vödörbe is – fogja a hasát a nevetéstől, mire neked elpattant az agyad.
- Szerinted ez vicces? – lendíted felé a másik vödröt, így rajta is végigfolyt egy kis fehér festék.
- Na, ezért kapsz – indul meg feléd vigyorogva egy újabb adag festékporral, amit ki tudja hol talált. Nevetve futásnak eredsz, mindenfelé lábnyomokat hagyva magad után.
Épp visszaérsz a nappali helyiségbe, ahol az egész munkának neki láttatok, mikor belelépsz egy nagyobb festékpocsolyába és imbolyogva kezdesz csúszni az ajtó felé. Már várod a becsapódás fájdalmas pillanatát, mikor hallod, hogy nyílik az ajtó. A szemedet összeszorítva várod kis utazásod végét, mikor hirtelen érezed, hogy egy ajtófélfánál puhább valaminek ütközöl, viszont a lendületednek hála, el is sodrod azt a valamit. A következő pillanatban egy másik test súlyát érezted magadon, majd egy hangos nyögést és egy hatalmas kacagást.
Pár pillanattal később kinyitod a szemed. Alattad Minghao fekszik elég bizonytalan ábrázattal, fölötted Woozi terül el, tőletek nem messze pedig Hoshi nevet a hármótok nyomorán. A helyiség tele van színes festékfoltokkal. Nem tudod hogyan került ennyi szín elő, de egy igazi colorfight elevenedett meg. Őszintén örülsz, hogy a bútorok nincsenek ott, így nem tettétek őket tönkre.
- Woozi, kérlek – nyög fel a kínai. – Megszakadok – ekkor már ő is átlátja a helyzetet és felnevet.
- Igyekszem, de mindig visszacsúszok – nevet ő is és te sem bírod tovább, belőled is kiszakad a nevetés.
Végül nagy nehezen lemásztok Minghaoról, de továbbra is a földön fekve nevettek magatokon.
- Istenem! Ezeket a fotókat egyszer jó pénzért eladom – kacag Hoshi, miközben a zsebébe teszi a telefonját.
- Akkor megöllek, Kwon! – fenyegeted meg.
- Egyébként nem beszólás vagy ilyesmi, de nem a falra akartátok kenni a festéket? – érdeklődik Minghao, miután mindenki lenyugszik kissé.
- Hát... akartuk – vigyorog Woozi.
- Újakat kell venni – közlöd a nyilvánvalót.
- Szerintem hívjunk festőt – ajánlja Jihoon. – Ezt a házat egy örökkévalóságig festenénk még négyen is.
- Van benne valami – tűnődik Hoshi. – Ismersz valakit? – fordul feléd kérdően.
- Igen – tápászkodsz fel, de újra megcsúszol és visszahuppansz a fenekedre. – Ne merj röhögni – fenyegeted meg a melletted, nevetését visszatartó, fuldokló Woozit, mire mindhárman újra felnevettek.
Végül valahogy összeszeditek magatokat, hogy el tudjatok indulni valamerre. A helyzet ugyanis az, hogy Minghao felveti, hogy menjetek el enni, ha már a festés nem a ti programotok lesz, viszont Hoshin kívül mindenki csupa festék és nem akartok így beülni egyikük autójába se. Hoshinak az a nagy ötlete támadt, hogy szerezzetek zacskókat és terítsétek magatok alá. Ő volt, aki magára vállalta, hogy bemegy a közeli boltba és szerez. Végül is a festőszerelése ellenére ő a legszalonképesebb.
Téged hazaszállítanak, ők pedig az ideiglenes dormjukba mennek és megegyeztek, hogy másfél óra múlva visszajönnek érted és elmentek ebédelni.
- Ó, Lee! Miért ver engem a Sors veled – morgod a zuhany alatt, miközben próbálod magadról levakarni a festéket.
Miután nagyjából rendbe szeded magad, megnézted az e-mailjeidet és vársz a fiúkra. Nem sokára meg is megérkeznek, mindenki szép tiszta és rendezett és miután te is átmész a tisztasági vizsgán, elindultok ebédelni és egy kellemes délutánt töltötök el négyesben.
𝐒𝐄𝐕𝐄𝐍𝐓𝐄𝐄𝐍 ~ Woozi&Hoshi
Start from the beginning