Pillantás (Nagy Dominik & Batik Bence) [BEFEJEZETT]

55. rész

Németh Laura szemszöge
-------------------------------------

A napok nagyon gyorsan teltek a Bencével való kibékülésünk után. A tanulásba egészen bele jöttem és szerencsére sikerült barátokat is szereznem. Na de persze Lili helyét senki sem tudja átvenni.
Mivel megígértem szüleimnek, hogy 2-3 hetente hazamegyek, így őket is meglátogattam. Bár naponta beszéltünk telefonon, jó volt őket látni. Sajnos Lilivel nem sikerült összefutnom, mivel ő pont a következő héten utazott haza, nekem viszont akkor mindenképpen Budapesten kell lennem.

Lassan eljött a gólyabál ideje is. Már nagyon várom az eseményt, pláne hogy a gólyatáboron nem tudtam részt venni. Még szerencse hogy keringőzhetek, mivel a rengeteg jelentkező miatt nem mindenki kapott lehetőséget. Volt egy bő hónapunk megtanulni a táncot. Nagyon élveztem és végre szépnek érezhettem magam. Bár szalagavatón is keringőztem, ez azért mégis csam más. Sokkal szebb és komolyabb.

Október 18.

Egész nap fel-alá mászkáltam. Nagyon izgultam. Oké, hogy nem először csinálok ilyet, de ez más, na meg persze most végre Bence is ott lesz. Még szerencse, hogy nem sok órám volt, mert koncentrálni sem tudtam. Mivel 7-re kell mennem, az órák után bőven volt még időm elkészülni.

-Nyugi már kicsim! - rántott magához Bence, amikor már sokadszorra mentem a cipőm keresésére.
-De úgy izgulok. - öleltem meg.
-De minek? - kuncogott - Olyan lesz, mint a szalagavatón.
-Nem, ez más, ez sokkal komolyabb és te is ott leszel, nem akarom elrontani.
-Nekem akkor is te leszel a legszebb, ha elrontod. - csókolt meg.
-Ahj Bence én annyira szeretlek, ha te nem lennél... - nyugodtam meg védelmező karjaiban.
-Na de lassan készülődjünk. - szakítja meg a pillanatot Bence.
-Készülődjünk? Te 10 perc alatt kész vagy, én annyi idő alatt a hajamat se csinálom meg. - nevetek a fürdő felé indulva.

Miután gyorsan begöndörítettem a hajamat és ráfújtam egy csomó hajlakkot, hogy úgy is maradjon, hozzáláttam a sminkemhez is. Mivel a keringős ruhát csak a helyszínen fogja felvenni mindenki, így csak egy farmert és pólót kaptam magamra, majd visszamentem a nappaliba, ahol Bence várt rám.

-Kész is vagyok. - mondom, majd kezembe veszem a ruhákat és cipőket tartalmazó táskát.
-Akkor indulhatunk is? - kérdezi, mire bólintok.

Mikor végre sikerült minden cuccot bepakolni a kocsiba, el is indultunk, hogy időben odaérjünk. Szükség is volt a korábban indulásra, a nagy dugó miatt tovább tartott az út, mint eredetileg terveztük. A kocsiból kiszállva, Bencétől elköszönve rögtön az öltöző felé vettem az irányt.

Mit is mondjak, nem volt egyszerű beleküzdeni magam ebbe a nagy ruhába, de hála Csengének, akivel a napokban nagyon jóban lettünk, végül sikerült.

-Kész is vagyok. - léptem Bencéhez - Na hogy tetszem? - forogtam körbe.
-Gyönyörű vagy Hercegnőm. - csókolt meg.
-Ó Csenge, várj! - szóltam az épp távozni készülő barátnőmnek.
-Csenge, ő itt a barátom Bence, Bence ő itt Csenge, akiről már meséltem. - mutattam be őket egymásnak.
-Batik Bence örülök, hogy megismerhetlek. - nyújtott mosolyogva kezet Csengének szerelmem.
-Komlósi Csenge, örvendek. - viszonozta barátnőm is.
-Lányok, mostmár mennünk kell készülődni, hamarosan kezdünk. - szakít minket félbe egy másik csoporttársam.
-Ügyes legyél! - csókolt meg még egyszer Bence, majd mindketten elindultunk a helyünkre.

Szerencsére nagyon jól sikerült a keringő. Nagyon élveztem. Néha kitekintettem Bencére is, aki hatalmas mosollyal az arcán nézett, ami külön büszkeséggel töltött el.

-Ugye nem voltam nagyon béna? - siettem oda Bencéhez
-Egyáltalán nem, én olyan nagyon büszke vagyok rád Kicsim. - csókolt homlokon.
-Igazán? Nem csak azért mondod hogy ne bánts meg? - kérdeztem vissza.
-Dehogyis. Nagyon jó voltál és ez a ruha...
-Ugye milyen szép? - fordulok körbe nevetve.
-Igen, remélem hamarosan újra láthatlak egy hasonlóban. - nézett mélyen szemeimbe.
A döbbenettől nem hogy megszólalni, még mozdulni se tudtam, csak tovább bámultam Bencét.

-E...ezt most komolyan gondolod?
-Igen, remélem egyszer az esküvőnkön is így láthatlak. Lehet hogy még korai erről beszélni, de te vagy az egyetlen, akivel el tudom képzelni az életemet.
-Nagyon szeretlek Bence! - csókoltam meg-Megyek átöltözöm gyorsan és jövök is vissza. - mondom, amikor látom, hogy egyre többen indulnak vissza az öltözőbe.

Gyorsan, már amennyire ezt a ruhát lehet, lekaptam magamról és felvettem a múlthéten vásárolt buli ruhámat. Már most imádom. Semmi extra. Egy sima rózsaszín rövid ruha, de imádom.

-Uh valaki nagyon csini. - jött be az öltözőbe Csenge is.
-Te sem panaszkodhatsz. - néztem vegig bordó báli ruháján.

-Meg is érkeztem. - léptem újra szerelmem elé
-Hm ez a ruha is nagyon szexi. - sugta ajkaimba.
-Uram, nem lenne kedve esetleg velem táncolni? - nyújtottam felé kezem nevetve.
-Természetesen hölgyem. - kacagott ő is.

Bence derekamra csúsztatva hatalmas kezeit vezetett be a tömegbe. Amikor találtunk egy nyugisabb helyet, megállt velem szemben, kezeit derekamra csúsztatta, én pedig kezeim nyaka köré kulcsoltam, így kezdtünk el a zene ütemére mozogni.
Sokáig csak egymást ölelve billegtünk a zenére.

-Köszönöm, hogy vagy nekem. - néztem fel a nálam egy fejjel magasabb Bencére.
-Nagyon szeretlek Laura és mindig itt leszek neked boldogságban, bánatban, mindig. - hajolt le egy csókra.
-Annyira jó így. - lassúztunk tovább - Nem akarom, hogy vége legyen. - sóhajtottam.

Még egy ideig táncoltam Bencével, majd úgy döntöttem megkeresem Csengééket is.

-Olyan édesek vagytok. - olvadozott - Remélem egyszer nekem is lesz valakim. - konyult le.
-Ebben biztos vagyok. - mosolyogtam sejtelmesen, ugyanis ha jól informált vagyok, egyik csoporttársunknak nagyon bejön Csenge, csak még nem mert lépni a srác.

Egy jó félórát a csoporttársaimmal is elvoltam, de sajnáltam szegény Bencét, hisz szinte senkit sem ismert. Mielőtt elindultunk volna haza, csináltunk egy csomó képet a barátokkal és természetesen egy csomó cuki képet Bencével is.
Mikor már nagyon későre járt, a többség elindult hazafelé, köztük mi is. Gyorsan elbúcsúztam Csengééktől és összeszedtem a cuccaimat, majd Bencével kocsiba szálltunk. Ilyenkor már elhanyagolható a forgalom, így jóval gyorsabban megtettük az utat, mint délután.

Visszaérve a lakásba vettünk egy gyors fürdőt, majd el is indultunk aludni.

-Nagyon jó nap volt. - vigyorogtam Bencére már az ágyban.
-Gyönyörű voltál. - tűrt el egy hajtincset a szememből.
-Köszönöm. - sütöttem le szemeim.
-Szeretlek. - csókolt meg.
-Én is szeretlek Bence. - fészkelődtem karjaiban.
-Jó éjt!
-Jó éjt Kicsim!

Hosszú nap volt, így se oerc alatt elnyomott az álom.