Pillantás (Nagy Dominik & Batik Bence) [BEFEJEZETT]

14. rész

December 31.

Végre ez a nap is eljött. Szilveszter van, ami egyet jelent azzal, hogy újra láthatom Dominikot. Mivel még mindig tartott a téliszünet, így szombattól egészen hétfőig Pesten tudunk maradni.

Ebéd után rögtön indultunk Pestre, de még nem Dominikhoz. Elfoglaltuk a már második otthonunkká váló lakást, lepakoltunk és úgy döntöttünk megnézünk még egy filmet mielőtt elkezdünk készülődni.
7-kor elindultam megmosni a hajam, amit utána szépen besütöttem. Egy cuki, de ugyanakkor nagyon szép szoknya-ing kombinációt választottam, egy kevés sminkkel. Nem igazán vagyok az a sminkelős típus, maximum ilyen alkalmakkor használom, mint a mai is.

Mint kiderült, Dom csak egy utcára lakik a mi lakásunktól, így gyalog indultunk el. Azt hiszem kár volt. Majd megfagytunk mire odaértünk.
Nagy nehezen végül megérkeztünk. Nem is tudom mit vártam jobban, hogy lássam végre újra Dominikot vagy megszabaduljak a hidegtől. Mikor megérkeztünk és becsengettünk, rájöttem hogy egyértelműen a fiú a nyertes.
-Sziasztok! - nyílt az ajtó és köszöntött minket Dominik.
-Szia, jó újra látni! - üdvözölte Lau, de én csak szótlanul álltam ott.
-Hát te nem is köszönsz? Szóval nem is örülsz hogy újra látsz? - játszotta a csalódottat.
-Dehogynem, én csak... - nyúlok a feje felé - Nem tudtam hogy levágattad a hajadat.
-Ja hogy ez. - simítja meg a szinte kopasz fejét - Szinte már el is felejtkeztem róla. - nevet.
-Érdekes, de majd hozzászokok. - mondom gyorsan.
-Na most hogy ezt tisztáztuk... - húz magához - Nagyon csinos vagy.
-Te sem panaszkodhatsz. - Dominikon egy fekete nadrág és egy igencsak feszülős fehér ing volt.
-Tudom. - válaszolja nevetve - Na de gyertek beljebb.
-Azt hiszem én megkeresem Bencét. - mondja Lau, mire mi bólintunk.
-Haver, most igazán megbántottál. - hangzik a hátam mögül.
-Most éppen miért? - fordul hátra nevetve Dominik.
-Itt van egy gyönyörű lány és még be se mutatsz neki. - vigyorog.
-Először is ő a barátnőm, úgyhogy el a kezekkel. - röhög Dom - Naszóval, Lili Nagyi, Nagyi Lili.
Miután mindketten köszönünk, Dominik felém fordul.
-Bármit is mesél rólam, nem igaz, nem történt meg, ne hidd el. - mondja, miközben próbál komoly arcot vágni, de nem igazán sikerül neki.
-Ne aggódj, ismerlek. - mondom komolyan - Tudom, hogy bármit mesél Nagyi, az tényleg megtörtént. - nevetek, mire Dominik csak tarkóját vakargatta.
-Van egy olyan érzésem, hogy mi nagyon jó barátok leszünk. - mondja nevetve Ádám, majd összepacsizunk.

Ezután legalább fél óráig beszéltem a sráccal és fantasztikus volt. Sok mindent megtudtam róla és a Dominikhoz fűződő barátságáról, na meg elmesélt jó pár kínos sztorit róla. Azon kívül hogy jókat nevettem, még jó zsarolási alap is lehet a jövőben. Nagyi éppen akkor indult el egy újonnan érkező ismerőse felé, amikor Dominik a közelünkbe ért.

-Ha már a múltkor nem sikerült olyan hosszúra a táncunk most felkérhetem a hölgyet? -pukedlizett előttem.
-Bolond vagy! - nevettem fel - Akarom mondani, persze Mr.Gerard. - nevettem el magam.
Mindegy volt a zene üteme, mi Dominikkal csak oda vissza düllöngéltünk egymást átkarolva. Nem tudom ki kezelhette, de meglepődtem, amikor a nagy bulizenék közepette megszólalt egy romantikus, lassú szám.
-Ezt az éppen táncikáló galambocskáimnak! -kiáltotta el magát Böde.
Ekkor felnéztem és tekintetem találkozott Dominik barna íriszeivel, aki rögtön lecsapott ajkaimra. Szenvedélyesen csókolt, kezeimet hajába vezettem, aminek hatására belemosolygott a csókba. Kezeit derekamról fenekemre vezette és így táncoltunk tovább. Nem tudom meddig táncolhattunk, de már teljesen kiszáradtam.
-Azt hiszem megyek iszok valamit.
-Na neem drágám, a múltkor is ezzel az indokkal léptél le.
-Na de nagyon szomjas vagyok! - nyavajogtam.
-Na gyere hozok neked valamit. - kulcsolta össze kezeinket.

Amíg Dominik elment valami innivalóért odamentem Lauhoz is.
-Na mizu csajos? Kiszerelmeskedtétek magatokat? - nevetett fel.
-Hé, csak táncoltunk! - csaptam vállon.
-Láttam én azt a "csak" táncot. De annyira édesek vagytok együtt.
-Apropó, te hol hagytad a lovagod? - kérdeztem rá.
-Valakivel összefutt és belemélyültek a beszélgetésbe, pedig megígért egy táncot. - szomorodott el

Már egészen régóta dumáltunk Lauval, amikor megjelentek a fiúk és figyelmeztettek minket, hogy mindjárt éjfél. Közösen kisétáltunk a teraszra, út közben pedig kezünkbe vettünk egy-egy pohár pezsgőt.
Egyszer csak elkezdődött a visszaszámlálás.
-3! 2! 1! - ordibálta az utolsó pár számot mindenki közösen. Mikor végetért a számlálás, az égen megjelentek az első fellövött tűzijáték adta fények, majd szépen sorban a többi is.
Mindenki koccintott a körülötte állókkal. Miután ezt mi is megtettük, Dominik maga felé fordított és megcsókolt.
-Boldog Új Évet Kicsim! - adott még egy puszit.
-Neked is Dom!

Annyira boldog vagyok hogy vele lehetek. Bár sok nehézség hátráltatott minket, végül mégis minden jól alakult. Örülök hogy vele zárhatom és kezdhetem az évet. Sajnos pár nap múlva újra elválnak útjaink és ismét csak a telefon marad, de a mostani boldog pillanatot még ez se tudja beárnyékolni.

Mivel nagyon hideg volt, a tüzijáték végéztével visszamentünk a lakásba. A vendégek többsége lassan elkezdett hazaszállingózni, végül pedig csak 4-en maradtunk.

-Azt hiszem nekünk is le kellene lassan feküdni, már későre jár. - mondta Bence - Ugye maradtok éjszakára? Nem laktok messze, de inkább ne mászkáljatok ilyenkor.
-Egyetértek. Gyertek, megmutatom a vendégszobát. - mondta Dominik.
-Szuper, akkor mi itt alszunk Lauval, ugye? -kérdezem.
-Hát én igazából Bencével terveztem. - nevet barátnőm.
-Oh, értem... - motyogok.
-Ilyen könnyen lecserélnél? - nevet Dominik.
-Tudod hogy nem úgy értettem. -magyarázkodom.
-Na jól van, inkább haladjatok. - mondja sürgetően Lau. Úgy tűnik nagyon szabadulna tőlünk, hogy kettesben maradhasson Bencével.
-Látod, Dominik? Ő is lecserélt engem. -nevetek barátnőmre mutatva.
-Hát csillagom, be kell érned velem. - rántott be a szobájába.

-Van egy kis problémám.
-Mi baj? - rémült meg.
-Nem hoztam ide semmi ruhát és hát így nem aludhatok.
-Nekem így is tetszel. - rántott magához.
-Azt valahogy gondoltam. - pirultam el.
-Imádom amikor zavarba jössz - csókolt meg.
-Akkor kapok valamit? - váltam el ajkaitól.
-Na gyere! - húzott a szekrényéhez - Ez jó lesz? - vett ki egy nevével ellátott Fradis mezt.
-Tökéletes. - pusziltam arcon - Megyek akkor átöltözök... Öhm merre van a fürdő?
-Engem nem zavar az se, ha itt öltözöl. - nevette el magát - Amúgy jobbra a második ajtó.

Mikor visszaértem a szobába, Dominik még mindig nem öltözött át. Az ágy szélén ülve meredt maga elé. Amikor beléptem, rögtön elém lépett és csípőmnél fogva magához húzva. Homlokát az enyémnek döntötte, majd lecsapott ajkaimra. Addig hátrált velem míg az ágynak nem ütköztünk. Lassan dönt az ágyra, majd magát megtartva tornyosult fölém. Apró puszikkal hinti be arcomat, majd percekkel később ajkaimra tapad. Gondolkodás nélkül viszonzom tettét. Karomat nyaka köré fonom, majd hajába vezetem kezeim, ami mosolygásra készteti. A számról a nyakamra tér át nedves puszikat hagyva maga után. Nyakam után visszatér számhoz miközben kezei combomat simogatják, feljebb-feljebb húzva a tőle kapott mezt. Újjaim megtalálták inggombjait és azt kezdik el kigombolni. Kezem végigszántja izmos hasát, aminek hatására belemorog a csókba. Mikor sikerült kibújnia ingjéből hátradőlt, magával rántva engem is az ágyra. Adott egy puszit nyakhajlatomba, majd felállt ő is átöltözni.

-Nem akarok veled semmit elsietni... - bújt be mellém az ágyba.
-Köszönöm. - nyomtam egy puszit szájára.
Fejemet melkasára hajtva bújtam ölelésébe és így próbáltam elaludni.
-Szeretlek Lili. - csókolta meg fejem búbját.
-Én is szeretlek Domi. - néztem szemeibe.

Elmondhatatlan boldogsággal feküdtem le aludni és bár alig maradt két napunk együtt, nem foglakozom vele, hanem kiélvezem míg velem van.