Pillantás (Nagy Dominik & Batik Bence) [BEFEJEZETT]

36. rész

Mivel késő délután volt már mire Laura elment, így már csak Dominikhoz mentünk.

-Mit szeretnél vacsizni? - érdeklődött Dominik.
-Hm... Jó kérdés - gondolkodtam.
-Rendeljük pizzát?
-Mm azt megenném. - csorgattam nevetve nyálam.
-Akkor pizza lesz, milyet szeretne az én drágám?
-Hawaii-t. - nyaltam meg a szám.
-Egy Hawaii rendel akkor. - puszilt meg.

Vacsora után, ami bár isteni volt, egy órába telt mire megérkezett, kerestünk egy filmet és a kanapén egymás karjaiban néztük.

-Hogy lehet, hogy én ezt még nem láttam?-álltam fel.
-Én mondtam, hogy jó film. - húzott magához közelebb - Nincs esetleg kedved velem zuhanyozni? - húzta végig orrát nyakamon.
-Hm... Nem is tudom. - húztam az agyát.
-Nemet mondasz egy ilyen szexi férfinek? - mutatott magára.

Egy közös zuhany után rögtön mentünk is aludni.

Reggel Dominik telefonjának csörgésére ébredtünk.

-Ki ez ilyen korán? - mérgelődött -Halló?
-Csá, aha Lilivel, nem tudom megkérdezem, oké, szia! - hallottam szófoszlányokat.
-Már ennyi az idő basszus? - nézett az órára.
-Mennyi?
-11. - nyögött fel.
-Ki volt az?
-Némó, találkozni akar, Zsóka is jön.
-Uh, de régen láttam Zsókát. - mosolyogtam.

Mivel Krisztiánék olyan helyre hívtak, ahol enni is tudunk, illetve késésben is voltunk, csak fel öltöztünk és el is indultunk.

-Sziasztok! - köszöntünk.
-Sziasztok! - adott két puszit Némó és Zsóka is.
-Mi újság fiatalok? - érdeklődtek.
-Tegnap jöttünk haza Keszthelyről, de szerdán már megyünk is Zamárdiba. - nevetett Dominik.
-Nektek aztán van életetek. - nevetett Krisztián
-És veletek?
-Mi is voltunk nyaralni, Olaszországban.
-Oh, akkor azért van ilyen jó színed. - mosolyogtam.

Dominikkal megreggeliztünk, majd közös megegyezés alapján moziba mentünk Zsókáékkal.
A mi örömünkre, a fiúk kárára, egy romantikus filmre ültünk be, amit végül a fiúk sem untak annyira. Olyan jól elvoltunk Zsókával, hogy úgy döntöttünk ketten folytatjuk a napot, míg a fiúk elmentek sörözni valahova.

-Na merre tovább? - mosolyogtam.
-Egy shoppingolás? - vetette fel -vennem kéne egy új ruhát. - nevetett.
-Nekem jó.

Közel két órát vásárolgattunk, ami nálam szokatlan, de nem bántam, mert jó volt egy kicsit beszélgetni Zsókával.
A nap további részében semmi különöset nem csináltunk Dominikkal, aki szintén jól el volt Krisztián társaságában.

Másnap hirtelen ötlettől vezérelve az állatkertbe mentünk.

-Miért is jöttünk ide? - érdeklődöm.
-Miért is ne? - kérdez vissza Dominik - Sétálunk egy kicsit, vehetünk perecet vagy kürtöskalácsot. És egyébként is, azt mondtad hogy még nem voltál itt és muszáj látnod az ország legjobb állatkertjét.
-Ugye tudod hogy nem ez a legjobb, hanem a nyiregyházi?
-Akkor egyszer oda is elmegyünk. - mosolyog.
A nap folyamán néha komolyan úgy viselkedett, mint egy kisgyerek. Nem hittem a szememnek, hogy mekkora lelkesedéssel indul el egy-egy állat kifutója felé.
-Liliii, hamarosan kezdődik a fóka-show, ugye megnézzük?
-De én már fáradt vagyok. - ellenkeznék, de szinte könyörgő arckifejezése láttán mégis beleegyeztem - Rendben, de először vegyünk valamit enni. - mondom.
Pár perccel később már kezemben a friss pereccel ültem Dominik mellett a fókamedencéhez kirakott padokon.
-Miért szereted ennyire az állatkertet? - érdeklődtem.
-Gyerekkoromban sokat jártunk állatkertbe a családdal, gondolom onnan maradt meg. - vonja meg a vállát.
Miután közel az egész napot itt töltöttük, fáradtan értünk vissza a lakásba és vacsora után gyorsan el is aludtunk.

Szerda reggel nyugodtan felkeltünk, megreggeliztünk, majd nem sokkal 11 után el is indultunk Zamárdiba. Mivel az út alig több mint egy óra volt, így simán ráértünk elindulni. Domival elég későn döntöttük el, hogy ide is eljövünk, így már csak egy kis családi házat tudtunk lefoglalni, de nekem nagyon tetszik. Sokkal otthonosabb és meghittebb, mint a szállodák.

-Program mára? - érdeklődtem.
-Nem igazán néztem, de utána nézhetek, ha gondolod.
-Szerintem elég korán van még, hogy egész nap csak itt feküdjünk. - pusziltam meg.
-Mit szólnál egy kis kalandhoz?
-Bővebben? - nevettemy
-Állítólag van itt egy nagyon szuper kalandpark.
-Uh az nagyon jól hangzik.
-Akkor öltözz asszony! - csapott fenekemre.
-Adok én neked olyan asszonyt... - dorgáltam meg nevetve.

Felvettem egy aránylag sportosabb cuccot, meg előhalásztam a sportcipőm, majd készen is voltam.

-Részemről mehetünk.
-Mm, de jól áll ez a sportos cucc. - mért végig - Így még nem is láttalak.
-Nem is sokat fogsz. - nevettem.
-Miért?
-Utálok sportolni. - nevettem - A kalandparkokat meg az ilyeneket imádom, de egyébként csak nézem. - kacagtam.

Alig pár perc kocsikázás után meg is érkeztünk.

-Mit szeretnél először kipróbálni? - ölelte át derekam.
-Hm... Közösen egy pálya?
-Benne vagyok.

Miután sikerült megvenni a jegyeket közösen hódítottuk meg a fekete pályát. Mit ne mondjak, igencsak megeröltető és fárasztó volt.

-Hú, én már most hulla vagyok. - támaszkodtam meg térdeimen.
-Lehet az egyel kisebb szint is elég lett volna. - fújta ki ő is magát.
-Te sportoló vagy, akkor én mit szóljak?! - háborodtam fel.
-Majd kiengesztellek. - csókolt meg.

Bár már ekkor fáradtak voltunk mégis úgy döntöttünk egy ebéd után még kipróbálunk pár dolgot, aminek az eredménye az lett, hogy az este már 10-kor ágyba zuhantunk.