Pillantás (Nagy Dominik & Batik Bence) [BEFEJEZETT]

6. rész

-Öhm... Asszem megyek iszok valami. - mondtam fülig pirulva.

Zavaromban azt se tudom merre, de elindultam. Fogtam egy pohár kólát, most már szigorúan csak alkoholmentest iszom és leültem egy szabad helyre. Ahogy leültem, elkezdtem szemlélődni a társaságon. Egy-két emberen kívül senki sem volt józan. A szemem azonban Lauráékon akadt meg. Barátosném nem éppen baráti szituációban táncolt Batikkal, de egyiküket sem kellett félteni, pedig tudtommal a fiú nem ivott alkoholt. A buli lassan a végéhez közeledett, így Bence szólt, hogy hazavisz minket. Miután mindenkitől elbúcsúztunk (Dominik szerencsére nem volt a közelben, úgyhogy ő kimaradt), elindultunk az autó felé. Laura és Batik ment elől, kéz a kézben, nevetgélve, míg én mögöttük sétáltam. Egyszer csak váratlanul valaki megfogta a csuklómat és hátrafordított. Már kezdtem pánikolni hogy valaki részegen szórakozik, így szinte megkönnyebbülés volt hogy csak Dominik az. Legalábbis pár másodpercig, amíg nem láttam meg az arckifejezését.

-Mielőtt elmész, valamit meg kell tennem. - mondta.

-Nem értem miről beszélsz. - válaszoltam, vagyis inkább csak akartam, mert mielőtt befejezhettem volna, Dominik elkezdte csökkenteni a távolságot kettőnk között és a kezébe fogta az arcomat.

Ugye nem... Ugye nem az jön, aminek a közös táncunk óta még a gondolatától se tudok szabadulni? Kérdésemre azonban hamar választ kaptam, amikor megcsókolt. Először annyira lefagytam, hogy azt se tudtam mi történik. Az agyam kapcsolt, kezeimet a nyaka köré csavartam és úgy viszonoztam tettét. A mámorító érzést, amit ajkai puhasága okozott, barátnőm hangja szakította félbe.

-Gyere már Lili! - kiabált messziről. Remélem semmit sem látott.

Tudtam, hogy ha nem érek az autóhoz hamarosan Lau a keresésemre indul és tuti összerakná az eseményeket ha meglátna minket, így gyorsan el kellett búcsúznom Dominiktól.

-Ez eléggé váratlan volt... - mondtam - Most viszont sajnos mennem kell... Ugye fel fogsz hívni holnap? - kérdeztem reménykedve és biztos voltam benne hogy legalább olyan vörös vagyok, mint a stadionos ölelés alatt.

Dominik csak bólintott és még szélesebben mosolygott. Mielőtt elindultam volna Bencéék felé, még adtam egy utolsót puszit neki, majd búcsút intettünk.

-Mi tartott eddig? - türelmetlenkedett Lau, ahogy a kocsihoz értem.

-Csak el kellett köszönnöm még valakitől. - mosolyogtam és reméltem, hogy barátnőm nem jön rá mi történt.

Reggel hatalmas fejfájással keltem, azt hiszem soha többet nem iszok.

Jesszus mit műveltem tegnap?

Dominik meg akart csókolni, aztán sikerült elkerülnöm, megcsókolt, én viszonoztam, mondtam hívjon fel... Én nem vagyok normális, ütöttem fejen magam.

Elmélkedésem Lau szakította meg.

-Lili készülj lassan men... - félbe hagyta mondatát, amint meglátott.

-Mi ez az arckifejezés? Csak nem történt valami Dominikkal? - poénkodott Lau, majd miután meglátta, hogy nem nevetek vele, elkezdett kiabálni - Úristen, történt valami Dominikkal!

-Majd a vonaton elmesélem, csak ne kiabálj, mert szétmegy a fejem.

-Jól van, tessék, hoztam gyógyszert.

Sikerült összeszednem magam, így időben el tudtunk indulni a vonathoz.

Sajnos Laura faggatását nem úsztam meg. Mindent elmeséltem neki, persze az érzéseimet kihagyva belőle.

-Sokat ittunk, részegek voltunk, csak barátok vagyunk, ennyi az egész. - zártam le.

Laura egyetértően bólintott. Legalábbis azt akarta, hogy úgy tűnjön, de valahogy úgy éreztem, ő jobban átlátja a helyzetet, mint én magam.

-És mi van veletek? Láttam én ám azt a khm táncot. - röhögtem fel.

Németh Laura szemszöge

-------------------------------------------------

Bármennyire is hitelesen próbálta beadni Lili a csak barátok vagyunk sztorit, engem nem ráz át, jobban ismerem mint ő saját magát.

-És mi van veletek? Láttam én ám azt a khm táncot. - röhögött fel.

-Igazából semmi, nagyon megkedveltem, rendes srác, de nem történt semmi.

-Még! - nevetett fel Lili.

Nagyon megkedveltem Bencét, egy igazán udvarias és vicces srác, na és ha mosolyog, egyenesen elolvadok. Azt hiszem kezdek beleszeretni.