Egyiptom macskái és az Aranysárkány Rend I. - II. 🌗🐈 (18+)

Veszedelmes fegyverek

– Újra nála van – jegyezte meg Zuna aggodalmasan, miután felsegített egy papnőt a földről. A holdpapság tagjai közül szerencsére még senki sem halt meg, ám Hatti néhányuknak elég komoly sérüléseket okozott, melyeket minél előbb el kellett volna látni. Ám alig tért a nagy többség magához, méregzöld villámok hasították a levegőt feléjük, amiket Írisz egy újabb erőtérrel éppen csak kivédett. Imari szemei lángoltak a dühtől, s látszott rajta, befejezni készül, amit Nailah elkezdett, vagyis a templom romba döntését.

Írisz összenézett Zunával, majd a mágusnő a varázsló elé térugrott, s pár lépés távolról védte ki újabb mágikus pajzsával a felé küldött energianyalábot. Világoszöld erőpajzs és mélyzöld energianyaláb hangosan, mágnesesen pulzálva csaptak össze. Írisz egyenesen tartotta maga előtt kezeit, egész teste izzó, világoszöld aurában égett. Egyre nehezebben tartotta fent a varázslatot, s ahogy a jogar ereje a pajzsát tolta, úgy kezdett hátrálni.

Nailah szája elé kapta kezeit, s összetörten, elborzadva, a hideg földön térdelve figyelte, ahogy mégiscsak eljött, amitől tartott, vagyis Írisz elveszíti a harcot. Amitől félt, végül bekövetkezett. Imari egy erőteljes csapással összetörte pajzsát, őt magát pedig a földre taszította. Írisz oldalasan ért földet, s máris a mágus bosszúszomjas tekintetével találta szemben magát. Nailah minden erejét összeszedve felpattant, remegő kezét pár obeliszk darab felé emelte, majd a törmeléket varázserejével a mágus felé repítette. Imari észrevette, s a jogart alig mozdítva hozott létre egy pajzsot, amit elérve a márványdarabok porrá válva hulltak alá.

Imari kölcsön kenyér visszajár alapon most maga indított újabb törmelékdarabokat a varázslólány felé, aki annyira lesokkolt, hogy mozdulni sem tudott. Zuna az utolsó pillanatban vetődött az irányába, s lökte el az útból. A papnő és a varázslólány oldalasan értek földet, majd némi gurulással csökkentették a becsapódás erejét. Ha másra nem, akciójuk arra elég volt, hogy elterelje Imari figyelmét. Írisz ekkor már újból mellette volt, s megragadta a jogart, ám elvenni nem tudta.

Mindketten nekifeszültek. Végül a mágus galádul kiseperte a nő alól a lábait, így ő a földre esett, de rántotta őt is magával. Imari a papnőn landolt, aki átfordította magukat, így ő került felülre. Írisz győzedelmesen nézett le rá, csupán időközben eleresztette a jogart. Imari a másodperc tört része alatt elteleportált, mielőtt újra megragadhatta volna, s Írisz már csak arra eszmélt fel, hogy zöld energiafüzér fonódig köré, teljesen gúzsba kötve testét. A mágikus fonalak meggátolták a mozgásban és varázsereje további használatában.

– Ezúttal nem hagyok neked mozgásteret! – hallotta meg a háta mögött a mágus vészjósló hangját, mialatt a kezében tartott jogar ékköve erősen felizzott.

Nana és Zuna rémült tekintettel figyelték, ahogy Íriszt nemsokára kivégzik, s ők mindketten tehetetlenek e téren. Túl messze voltak, s Nanának sem maradt már elég energiája újabb varázslatokhoz. A fegyver, amikor nála volt, mintha minden erejét elszívta volna. Írisz kemény tekintettel nézett farkasszemet végzetével. Eredménytelenül fészkelődött és próbálta kihámozni magát a mágikus kötelékből, mialatt a fölényes mosoly egyre szélesebben terült szét Imari arcán. Másodpercek. Ennyi volt hátra. Ezt mindenki érezte, még a holdpapság ébredező tagjai is félve kísérték figyelemmel a kibontakozó haláltusát.

Lila fény villant, s az ibolya fénysugár az utolsó előtti pillanatban oldalról keresztülhatolt a mágus nyakán. Olyan gyorsan történt, hogy Írisznek a villanás után már csak azt tűnt fel, hogy a gúnyos mosoly a férfi arcára fagy, vonásai megmerevednek, ahogy a kezében tartott fegyver ékkövének izzása lassan elhalványul. A mágus feje elkezdett oldalra csúszni, s végül leesett és tovagurult a földön. A lefejezett mágus mögött Hatti állt, kezében egy fekete fémnyelet tartott, amiből tőr hosszúságú lila fénysugár nyúlt ki. A harcoslány szemei baljós, kék fénnyel izzottak. Elzárta és öltözékébe rejtette a fénnyel vágót, melyet korábbi dulakodásuknál szedett el Imaritól, majd amikor a fejetlen test tehetetlenül eldőlt a földön, kiragadta kezéből a jogart, mialatt az azt korábban birtokló kéz lecsúszott róla.