Egyiptom macskái és az Aranysárkány Rend I. - II. 🌗🐈 (18+)

Éjféli tanácskozás

„A Nap ideje leáldozott, az aranysárkányok alkonya elhozza e földre az örök éjszakát!"

Az altábornok és a Rend vezérei, Hatti és Széth kivételével, az aulában gyülekeztek. Mahado beszámolt nekik a kihallgatáson történtekről, bár abból már sokat elfecsegett nekik Tamir és Imari, miután a varázsló elégette a férfi testét, a harcos pedig elásta a hamvakat. Szó esett a méregről is, amivel a férfi megölte magát, és a tőrről, amit még eszméletlen állapotában nála találtak. A tőr olyan fémből készülhetett, amit a sárkányapa és fia meggyilkolásához is felhasználtak, különösen erős és sűrű volt.

Megegyeztek abban, hogy mind a kékesen fénylő fekete méreg, mind a fekete pengéjű tőr egy idegen világból, méghozzá Xenoriából származik, a fekete sárkányok otthonából. Hasonló méreget már mutatott nekik Elyaas, s arról is beszélt, hogy tudtával csak a fekete sárkányok bolygóján kovácsolnak fekete fémből fegyvert. Legjobb lett volna, ha ezen megállapításaikban maga, az aranysárkány is segítségükre van, de Elyaas állítólag még mindig a kisajátított hálóban kuksolt, Széth társaságában.

Mahado és a vezérek egy rövidebb vita után arra jutottak, hogy a támadások semmi esetre sem hozhatóak össze az aranysárkányokkal, és nem belső viszályról van szó. Sárkányok kezében nem sokat ér a jogar, amit ellopni terveztek a fekete ruhás harcosok. Emellett a felhasznált idegen fém és méreg nyilván nem Auriaa-ból*, az aranysárkányok otthonából, hanem ősi ellenségeik földjéről származik. Aki a bűntények mögött áll, az nem az aranysárkányok között keresendő.

Ám akkor felmerül a kérdés, hogy ki áll a rejtélyes gyilkosságok között? Ki birtokolhat e földön ilyen típusú, sárkányokat is legyőzni képes fegyvereket és mérgeket? Ki az, akinek érdekében álla a rendszer megdöntése, az aranysárkányok lemészárlása, a macskavérűek megbuktatása és a Rend elpusztítása? Mivel ezeknél a kérdéseknél akadt meg legjobban a vezérek vitája, Mahado megfelelőnek látta az időt, hogy előhúzza zsebéből a levelet, amit még korábban Noferu hozott a palotába.

– Egy felderítő találta ezt – jelentette be a mágus, nem érezvén megfelelőnek az alkalmat, hogy szóba hozza Oziré leányát. – „Ne is erőlködjetek, ellenállásotok hasztalan. Ha makacsul Básztet gyermekei sorsukkal szembeszegülnének, fekete szárnyak hada hozza el számukra végzetüket!" – olvasta fel a levél tartalmát. – Szerintetek mit jelenthet? – kérdezte a mágus, mert maga sem volt biztos benne, hogy van értelme sejtéseinek. Azt nem vette észre, hogy Hatti és Sitara is csatlakoztak a társasághoz, kicsivel a levél elővétele előtt, csak amikor már ott álltak mellette.

– Szerintem egyértelmű! – jelentette ki Hatti, a tábornok kisebb meglepetésére. Ezután minden szem a fiatal harcosnőre szegeződött. – Xenoriából származó fegyver és méreg, „fekete szárnyak hada"...

– Te is arra gondolsz, amire én...? – kérdezte Mahado.

– „A Nap ideje leáldozott, az aranysárkányok alkonya elhozza e földre az örök éjszakát!" – idézte Hatti az Aaneleia templomában olvasott felirat első felét. – Az éjszakát, ami nekik az életet jelenti! A gyilkosságok és a ma esti támadás mögött nyilván a fekete sárkányok állnak! – állította a harcoslány.

– A... fekete sárkányok? – hökkent meg Tara, és a többiek is zavartan összesúgtak.

– Nem egészen – pontosított Mahado. – Ha korábbi feltételezéseim ellenére is a fekete sárkányok állnak a dolgok mögött, nyilván nem egyedül dolgoznak. Hiszen láthattátok, egy sárkány sem volt az elkövetők között. A fekete ruhás harcosok mindegyike hozzánk hasonlóan az istenek kegyeltje...