Egyiptom macskái és az Aranysárkány Rend I. - II. 🌗🐈 (18+)

Oroszlán-ügy

„Az ostobák tanuljanak a saját hibájukból!"

„Az, hogy nem ordítom le a fejed, nem jogosít fel arra, hogy kevesebb tisztelettel szólj hozzám (...)!"

„Ha nem tartasz mértéket, és ez az élet minden területére vonatkozik, akkor könnyen bajba kerülhetsz (...)!"

„Van valami ősi erő és bölcsesség, ami körbelengi az állatokat, a kutyákat, macskákat és madarakat. Aki képes megérteni őket, az maga mellé állíthatja ezt a tudást és hatalmat. Talán... az ősi nyelv nagyobb jelentőséggel bír, mint legtöbben gondolnák!"

Idővel Mahado és Sitara átértek a hold-negyedbe, ugyanis ebédelni abban az étteremben terveztek, ahol előző este is vacsoráztak. A hold-negyedi piac forgatagában azonban ismerős, fiatal lánytól származó kacagásra lettek figyelmesek, s pár lépés után észrevették Nanát. A varázslólány immár öltözéke új változatában egy mézet és trópusi gyümölcsöket felvonultató stand mellett állt, és az árusító fekete bőrű férfival csevegett meglehetősen felszabadult hangulatban. A stand kissé még ki is tűnt a többi közül, mivel a megszokott törtfehér vásznak helyett arany és levendulaszínű rongyok védték a Nap fényétől.

– Nem mondod, Ekon! – nevette Nana jóízűen, miközben szinte már-már az asztalra könyökölve hajolt közelebb a férfihoz, kiekkor látványosan göndör, fekete hajába túrt, a lila és bíborvörös selyemkelmékmegfeszültek kidolgozott, szálkás izmain. – Komolyan?

– Úgy ám, ha én mondom! – bizonygatta Ekon, s a szemben lévő oldalt ő is az asztalra könyökölt, egész közel hajolva Nana arcához, miközben visszafogott dekoltázsát is alaposan szemügyre vette. – De mondd, hogy lehet, hogy egy ilyen elbűvölő varázslólánynak, mint te, nincsen még hódolója?

– Nos... a pékúr fia szokott ám bókolni nekem – közölte a lány pajkosan somolyogva.

– De biztos nem olyan szenvedélyesen, mint én... – vigyorgott kéjesen Ekon.

– Hm – jegyezte meg elismerően Sitara, ám Mahado ekkor pár nehéz lépéssel máris a standnál termett, és szorosan unokahúga mellett állapodott meg. Megfogta a vállait, és felhúzta az asztallapról, mire a lány döbbenten bámult a szemébe. Sitara és Anu azonban nem jöttek közelebb, hanem tisztes távolságból kísérték figyelemmel a kibontakozó eseményeket.

– Ma...hado! – hebegte Nana.

– Nailah! Ha így előrehajolsz, túlságosan is belátni a ruhád alá! – oktatta ki az említett.

– A széles nyakkivágás velejárója – magyarázkodott a lány zavarba jőve, miközben egyik kezét idegesen a nyakához emelte.

– És ki vagy te, hogy ily kéretlenül megzavard a beszélgetésünket? – nézett bosszúsan, s egyben kihívóan a mágusra Ekon, miközben sárga macskaszemeit villogtatta.

– Ennek a lánynak az unokabátyja, akinek te oly buzgón a kebleit méregetted! – közölte Mahado kemény, ítélttel telített hangon.

– Ugyan, ami szép, azt meg kell nézni! – állította Ekon váll rántva, amitől a varázslólány még inkább zavarba jött, és pirongva fordult unokabátyjához.

– Csak... csak beszélgettünk! – védekezett Mahado szúrós pillantásai ellen Nana.

– Jobbik esetben egy beszélgetéssel kezdődik az is, ami után az ágyában kötsz ki – közölte a mágus komoly hangon –, ám a te esetedben ez a történetszál sem kívánatos!