Egyiptom macskái és az Aranysárkány Rend I. - II. 🌗🐈 (18+)

Zűrös éjjel

Mahado magához vezette a lebegő macskát, majd amikor az elég közel ért hozzá, kezeivel megragadta, s megszüntetve a varázslatot mellkasához szorította a remegő állatot. Mikor ez megtörtént, Anu is abbahagyta az ideges ugatást, majd egy utolsó, békeszónak szánt vakkantást intézett Foltoshoz, s ezt letudván Sitara kezét kezdte odaadóan nyalogatni.

– Jó kutya vagy, Anu! Idehívtál, hogy megmentsük Foltost! – vigyorogta Tara büszkén, és megdörgölte a kutya fekete buksiját. – Tudom én, hogy nem te kergetted Foltost a tóba. Ő volt olyan ostoba, hogy azt hitte, megfürdethet téged... ami meg is történt – nyugtázta a hercegnő kutyája nedves bundáját szemlélve. – Arra viszont nem számított, hogy ő is a tóban ragad – sandított megvetően a nővére kedvencére. Foltos „kikérem magamnak" nyávogást hallatott, majd félénken és reszketve a mágushoz bújt, miközben panaszos nyávogásba fogott.

– Semmi baj – simogatta nyugtatóan Mahado a macskát, s lassan elindult vele vissza a palotába. – Az a csúnya, gonosz kutya már nem bánthat többé – közölte vele, természetesen direkt eltúlozva a dolgot. Anu sértődötten fordította oldalra a fejét, majd gazdájára nézett.

– Ne is törődj a flúgos mágussal! Megártott neki a túl sok kötelesség – felelte Tara gúnyosan, majd az említett nyomába szegődött. – Induljunk! – hívta kutyáját, s csatlakoztak a palotába tartókhoz.

– Flúgos? – ismételte a szót Mahado méltatlankodva. – Így még senki sem nevezett!

– Jaj már, csak vicceltem! – ingatta a fejét az oroszlánlány vigyorogva, majd kissé komolyabban folytatta. – Ahogyan te is, amikor csúnyának nevezted a kutyámat!

Anu újból sértett ugatást hallatott.

– Ne vedd magadra, Anu! – pillantott rá a mágus. – Tényleg csak vicceltem.

A kutya ekkor megértően prüszkölt egyet, majd megnyalta a férfi kezét. Foltos ezt nem díjazta, és fújni kezdett rá, majd karmaival a kutya felé kapott.

– Elég! – parancsolt rájuk a tábornok. – Ha újrakezditek, felőlem éjszakázhattok a holdtó közepén, nem fog érdekelni! – Azok ketten mintha minden szót pontosan értettek volna, s az út hátralévő részében visszafogták magukat.

Mahado elvitte Foltost a királynő lakrészéig, ám mivel Theodora még állítólag nem ért vissza a vacsoráról, így Axarának adta át az útközben megnyugodott cicát. A szobalány gondoskodva vitte be Foltost a nappaliba, és megígérte a tábornoknak, hogy vigyázni fog, az este folyamán nehogy újból elszökjön. Miután ezt letudták, a mágus és a hercegnő az utóbbi lakosztályának nappalijában kötöttek ki. Ott Sitara elhatározta, hogy Anuval együtt fürödni megy, amihez Nakato készségesen előkészítette a fürdővizet nekik. Tara a kádban a kutya pedig egy fából készült méretes lavórban áztatta magát.

Mikor végeztek a mosakodással, a hercegnő és a fekete kutya Mahadóval együtt késő esti sétára indultak a fővárosban. Útba ejtették a tábornok házát, ahol ő is gyorsan lezuhanyozott, majd a Rend felé vették az irányt. Útközben megálltak a Szekhemré család házánál is, s Tara és Anu végül itt maradtak, mivel Mahado gyorsabbnak vélte egyedül elintézni, amit a központban szándékozott. A mágus természetesen megkérte Irénét, hogy vigyázzon az oroszlánlányra. A hercegnő nem nagyon vitatta a dolgot, Nailah-val és Írisszel késő esti csevegésbe kezdtek, miközben Antef és Iréne egy időre elvonultak a szobájukba.

– Írisz, mondd! Te mennyit tudsz a Névtelen Istennőről? – kérdezte egyszer Sitara. A Nap szolgálatában álló főpapnő arckifejezéséből azonnal látszott, hogy megmozdult benne valami, tehát tudta, miről van szó.