Negyvenhetedik rész

1.1K 94 10
                                    

    Csöngettem Zackhez, aki szinte azonnal ki is nyitotta. 

- Jézusom Mia, veled meg mi történt? - vont egyből ölelésbe, mikor meglátta a kisírt, vörösre puffadt szemeimet. 

- Éhén, tahalálkohoztam vehle. - sírtam bele a mellkasába. 

- Jól van, semmi baj. - simogatta a hátamat. - Gyere menjünk be, aztán mi lenne, ha adnék egy kis sütit. A nagyi ma hozott nekem csokis pitét. 

- Hm, az biztos jó lehet. - húztam egy kis mosolyra az arcomat. 

- Na gyere. - fogta meg a kezemet, belépve a házba. Leültünk a kanapéra, és töviről hegyire elmeséltem neki mindent. Hogy Mark miket mondott, szóról szóra. 

- Még hogy szeret. - horkantam fel. - Akkor nem tette volna ezt velem. 

- Tény és való, hogy fontos vagy a számára Amelia. - mondta Zack komoran. 

- Nekem is fontos. A kezdetektől. De nem bocsáthatok meg neki ilyen könnyen. - mondtam. - Azzal ellent mondanák az elveimnek. Szembe fordulnék saját magammal. - haraptam bele a csokis piskótába. - Amúgy, ez a sütemény, valami isteni. 

- Tudtam, hogy ízleni fog. - mosolyodott el Zack. - Egyébként, jó hírem van. A unokanővérem, Lisa, a városban nyit egy bárt, ami kifejezetten a zenére épül. A neve Music Bar. És kéne valaki, aki a nyitáskor énekel egy új számot. Lisa megkérdezte, nem e kérdezném meg a baráti körömből. Ő nyilván Markra gondolt, de nekem egyből te ugrottál be. Megmutattam neki a YouTube-on a dalaidat, és nagyon megtetszett neki a hangod, és megkért, kérdezzem meg, ne e vállalod el. Szóval, mit szólsz? 

- Ez komoly? - mosolyodtam el. - Természetesen igen. Mikor lenne a nyitás? - kérdeztem nagy örömmel. 

- Jövőhét hétfő. Ha akarod, ma elviszlek, és bemutatlak Lisa-nak, meg akkor láthatod a helyet is. - ajánlotta fel. 

- Az nagyon jó lenne. - mondtam. Ezért szerettek Zack-el lenni. Valamit mindig tud mondani, amivel eltereli a figyelmemet, és máris jó kedvem lesz. 

   Szóval befaltuk a sütiket, utána pedig beültünk Zack kocsijába, és bementünk a városba. A Bar Kanses szívében helyezkedik el, és a környéken nincsenek is ehhez hasonló szórakozó helyek. Két emeletes, világos kékre festett épület előtt álltunk meg, az ajtó fölé pedig nagy vastag betűkkel oda volt írva, hogy Music Bar. Kopogtunk, majd be is mentünk. 

- Lisa! - kiáltotta el magát Zack, mire gyors lépteket hallottam meg a lépcső felől. 

- Áh, sziasztok! Bocsánat, csak fönt éppen a vízipipákat rendeztem el. - egy csinos szőke hajú, kb. 25-26 éves csaj állt meg előttünk egy fekete rövid farmernadrágban, és egy fehér spagettipántos trikóban. Szőke haja egy kontyban volt a feje tetejére fogva, és kedvesen mosolygott ránk. - Ha nem tévedek, te vagy Mia Dark. - nyújtotta felém a kezét, amit én örömmel megráztam. - Én Lisa Benett vagyok, ennek a helynek a tulajdonosa, és annak a dilinyósnak az unokanővére. - mutatott Zackre nevetve. 

- Igazán örülök a találkozásnak, és annak, hogy felkért, énekeljek itt a nyitáson. - mondtam. 

- Tegezz kérlek. És mikor Zacky megmutatta a dalaidat, és meghallottam a hangodat, egyszerűen káprázatos volt. - mondta kedves mosollyal az arcán. - Ha jól tudom, tudsz szintetizátoron/ zongorán játszani. 

- Igen. 

- Plusz pont. Én is. Egyébként nem akarok pofátlan lenni meg ilyesmi, de van esély rá, hogy hétfőre egy új dalt énekelsz itt el? - kérdezte. - Természetesen az sem baj, ha nem. 

- De megoldható. Már elkezdtem egy új számon dolgozni, és hétfőre kész is lesz. - mondtam. 

- Tényleg? Nem is említetted. - kérdezte Zack, mire én csak bólintottam. 

- Remek! Ahj, annyira várom! - lelkesedett be Lisa. Váltottunk még vele pár szót, majd Zack haza vitt. 

- Mindent köszönök. - öleltem meg jó szorosan, áthajolva a váltó, és a kézifék felett. 

- Igazán nincs mit. - mondta, ám kissé szerencsétlen helyzetnek köszönhetően, az arcunk csak pár miliméterre volt egymástól, ez által a szája is elég közel volt az enyémhez. 

- Khm... - köszörültem meg a torkomat. - Én most megyek. - mondtam, szinte már suttogva. Zack csak bólintott. Kivágódtam a kocsiból, mielőtt még kínosabb lett volna a dolog, és vissza sem nézve siettem be a házba. Ám ami meglepett, hogy a gyomromat furcsa bizsergés rázta meg. 

IF I REMEMBER (befejezett)Where stories live. Discover now