IF I REMEMBER (befejezett)

Huszonkettedik rész

Mire hazaértünk Ben-el, apa már nem volt otthon. Anya azt mondta vissza utazott a munkája miatt, ugyanis kapott egy gyors telefont, de persze mindenki tudja, hogy ez kamu. Egyszerűen csak nem tudta elfogadni, hogy már nem kell az életünkbe. Eddig se volt szükség arra, hogy az apai szigorral fenyegessen minket. A többiek pedig mindent megértettek, ami velünk történt, és egyáltalán nem hibáztatnak minket, amiért nem tudok elég hálás lenni, mert ha velem csinálta volna ezt valamelyikük, tuti nem bocsátanék, csak mert írt egy dalt. Ők viszont mégis megtették. Nem hiába a legjobb barátaim, náluk szuperebb csapattal, még sosem találkoztam. Mark pedig egy elképesztő pasi. Imádok vele lenni, olyankor mindig azt érzem, hogy különleges vagyok. Az, ahogy beszél hozzám, a mosolya. Nem olyan, mint ahogy azt az elején képzeltem. Nem egy arrogáns bunkó, mint ahogy azt az elején tette. Csupán így zárja el magát a külvilágtól. Mert nem akar ismét fájdalmat érezni. 

Most éppen a garázsban vagyunk, egy elég kimerítő próba után, ugyanis holnap lesz egy fellépésünk, és szeretnénk 110 százalékot nyújtani. 

- Na jó srácok mi léptünk. - állt fel Mark, mire természetesen én is. - Majd később még ütközünk. - pacsizott le a srácokkal, én pedig megöleltem őket, majd felszálltunk Mark motorjára, és elvitt haza. 

- Köszi, hogy haza hoztál. - szálltam le a motorról, majd a bukót a kezébe nyomtam, és adtam az arcára egy puszit. 

- Nincs mit. - mosolygott rám kedvesen. - Este nem jössz át? - kérdezte. 

- Végül is átmehetek, nagyon nincs dolgom. - egyeztem bele. 

- Rendben, akkor hatra várlak. - mondta, majd megcsókolt és elhajtott. Mosolyogva mentem be a lakásba. Az öcsém és Alison a kanapén ültek, egymást átölelve és filmeztek. 

- Szép napot a szerelmes párnak! - köszöntem, mire ők csak mosolyogva intettek. Ali egyre gyakrabban lóg nálunk, és szinte sülve főve együtt van az öcsémmel. Igazi tinédzser nyálas szerelmi dolog. Nem tudnak egymás nélkül létezni. 

- Amúgy rendeltünk pizzát. Hagytunk neked is, bent van a hűtőben. - mondta az öcsém. Ah kaja. Már két óra, de én még eddig csak egy kis szelet szendvicset ettem, ugyanis a nagy próbában időm se volt azon gondolkozni, hogy éppen mindjárt éhen halok. Így villám sebességgel nyitottam ki a hűtőt, és vettem ki a pizzámat. Jalapeno-s, a kedvencem. Szóval a pizzámmal, és mellé egy pohár szörppel, megindultam a szobámba, és írtam Sono-nak, hogy nincs e kedve átjönni. Természetesen nem mondott nemet, így fél óra múlva, már az ágyamon feküdtünk, bazi nagy adag popcorn-al a kezünkben, és Boldog halálnapot néztünk. 

- Úgy imádom ezt a filmet. - mondta a barátnőm, és a szájába rakott egy adag popit. 

- Igen valóban nem rossz film. - helyeseltem. - Amúgy este hatra átmegyek Mark-hoz. 

- Rendi. És mit fogtok csinálni? - kérdezte. 

- Passz. - feleltem. - Szerintem motorozunk egy kört, aztán meg megnézünk egy filmet. - vontam meg a vállam. Szóval, mikor vége lett a filmnek, elköszöntem a barátnőmtől, és neki álltam valami felvállalható ruha után kutatni a szekrényemben. Persze, nem estélyiben kéne megjelenjek, de az ember szeret normálisan kinézni a barátja előtt. Szóval felvettem egy egyszerű farmershortot, hozzá egy bordó kicsit dekoltázsosabb fölsőt, és egy fekete magassarkú bakancsot. A hajam szépen begöndorítettem, a szememet kifejtettem szempillaspirállal, meghúztam a tusvonalamat, az ajkaimat pedig a felsőmhöz igazítva egy bordó rúzs fedte. Elköszöntem a családomtól, majd beültem a kocsimba és elindultam vele Mark-hoz. Közben felhívtam Emma-t, ugyanis arra kért, mindenképp beszéljek vele déltuán. Pár csengés után fel is vette. 

- Szia Csajszi! - kszönt csilingelő hangjával. 

- Hali Emma! - köszöntem vissza. - Kérted, hogy hívjalak fel, mert valami fontosat akarsz mondani. 

- Áh igen. A jövőhét pénteken be szeretném mutatni nektek a barátomat. Áthívtam már a többieket, és szeretném ha te és Beni is eljönnétek. - mondta. Igen, Em-nek a napokban barátja lett, és imád róla beszélni. Oscar-nak hívják, és ahogy levettem Emma szavaiból, egy igazi sármos pali lehet, aki vagy négy évvel idősebb a barátnőmnél. 

- Ja, rendben van, persze ott leszünk, már alig várom. - mondtam. 

- Szupcsi. Akkor később még beszélünk. Puszi. - azzal bontotta a vonalat, én meg idő közben megérkeztem a pasim házához. Beparkoltam a garázsba, majd csöngettem. 

- Szia. - nyitott mosolyogva ajtót. 

- Szia. - köszöntem, majd magához húzott és megcsókolt. 

- Gyere be. - fogta meg a kezem, és léptünk be a lakásba. - Van egy meglepetésem. - mondta. 

- Áh, igen? 

- Naná. De ahhoz az kell, hogy ezzel a sállal most bekössem a szemed. - utatta fel a fekete sálat. 

- Jézusom, ugye nem most fog kiderülni, hogy egy kaszás gyilkos vagy. - nevettem fel, miközben a fejemre tekerte a sálat. 

- Ki tudja. - nevetett ő is, majd elindultunk valahová. Fogalmam sincs merre, ugyanis már nem láttam. Majd egyszer csak megálltunk, Mark pedig leszedte a fejemről a sálat, nekem pedig elállt a lélegzetem.