IF I REMEMBER (befejezett)

Tizenhatodik rész

Itt is az új rész, remélem nem vártatok nagyon sokat. Csók: Vika <3

Reggel az ébresztőm rikácsolására ébredtem, ami hogy megvalljam nem volt kellemes. Nagy nehezen kikászálódtam az ágyból és elindultam a mosdóba, ahol elvégeztem a reggeli rutinjaimat. Majd lementem a konyhába, ahol csináltam magamnak pirítóst és kávét. Anya már hajnalban elment dolgozni, így reggel már nem találkoztunk vele. A hűtőn egy üzenetet hagyott, miszerint rendeljünk pizzát ebédre, az uzsonnánk az iskolába, pedig bent van a hűtőben. Leültem a hatalmas ebédlőasztalunkhoz, és elfogyasztottam a kis reggelimet. Közben megérkezett az öcsém is. 

- Reggelt. - dünnyögte. 

- Jobbat. - morogtam vissza. - igen, nem vagyunk valami beszédesek reggelente. - Öhm, ma Mark jön értem motorral, szóval egyedül kell suliba menj. - mondtam. 

- Nem probléma. Amúgy is Ali és a nővére elvisznek a suliba. - mondta az öcsém. Örültem neki, hogy végre van egy lány akiért képes megváltozni. Az elején nagyon elleneztem a kapcsolatukat, de csak mert megtudtam, hogy Alison Greg unokatestvére. De mint a későbbiekben kiderült, Ali egy teljesen átlagos lány, aki még csak nem is dohányzik. 

- Rendben van. - mosolyogtam rá. Miután elfogyasztottam az ételemet vissza mentem a szobámba, ahol átöltöztem, megcsináltam a hajam és a sminkemet. Egész jól néztem ki, már ahhoz képest, hogy hogyan szoktam. Bepakoltam a táskámba a ma aktuális könyveket és füzeteket, majd az uzsonnámat is. Mire felvettem a cipőmet, Mark már írt hogy itt van. Elköszöntem az öcsémtől, és elhagytam a házat. Mark pedig ott állt a motorjának dőlve. Haját fújta a már tavaszi szellő. Az öltözéke egy egyszerű fehér pulcsi volt, rajta pedig a sajátos bőrkabátja. A lábáit egy sima fekete farmer fedte, és a fekete bakancsa. 

- Szia. - köszönt, majd magához húzott és megcsókolt. 

- Szia. - köszöntem vissza mikor elváltunk egymástól. 

- Indulhatunk? - kérdezte. 

- Persze. - feleltem, majd Mark felült a motorra, fejére húzta a sisakot, majd az én kezembe is nyomott egyet. Felültem möge, majd átkaroltam a derekát, ő gázt adott és elindultunk. Nem is kellett sok, mire megérkeztünk a sulihoz. Amint leszálltam a motorról éreztem az égető pillantások sokaságát. Nem voltam ehhez hozzá szokva. Egy tök átlagos lány voltam, koránt sem átlagos háttérrel. Az iskola ősrégi szintijét koptattam egyfolytában, most pedig az életem teljes 180 fokos fordulatot vett. Benne vagyok a város fiatal zenekarába, és a gimnázium legjobb pasijával járok. Mark az ujjait az enyémekére kulcsolta, majd a fülemhez hajolt. 

- Nem lesz semmi baj. Ne foglalkozz velük. Had legyenek féltékenyek. - mondta, mire én elmosolyodtam, majd kéz a kézben lépdeltünk be az iskola kapuján. Az aulában már vártak ránk a barátaink. Becsöngőig a büfé előtti kis padokon ültünk és beszélgettünk. Ha túl hangosan nevettünk senki nem mert ránk szólni, csak lenézően ránk néztek. És amikor becsöngettek, Mark megcsókolt, majd külön váltak útjaink. Mivel ők eggyel fölöttünk jártak más irányba volt órájuk. Sonja, Dave és én pedig elindultunk a kémia labor felé. A tanár már bent volt, és jól le is szidott minket, amiért mertünk két percet késni. 

A nap további része nagyon hamar eltelt. Ebédszünetben kiültünk az udvarra, és ott ökörködtünk tovább, és az öcsém és Alison is csatlakoztak. Haza Mark vitt, majd megbeszéltük, hogy két óra múlva találkozunk a garázsnál, a többiekkel együtt. Ben-el rendeltünk pizzát, amit be is faltunk, majd neki álltunk tanulni. Mit ne mondja kín szenvedés volt leülni tanulni. A tavasz már teljesen megbolondított mindenkit, és már senkinek nem volt kedve a tanuláshoz. Nagy nehezen készen lettünk vele, így aztán elindultunk a garázs felé. A többiek már bent tanyáztak. 

- Na végre, hogy megjöttetek! - sóhajtott fel Mike. - Kitaláltunk egy állat jó dolgot. - mondta lelkesen. 

- Na és mit? - kérdeztem. 

- Fél óra múlva, a városhatárban, megrendezésre kerül egy illegális motorverseny. És mi elmegyünk. - mondta, mire nekem kikerekedtek a szemeim. 

- Ezt ugye nem gondoltátok komolyan? - nevettem fel kínosan, de mindenki halál komolyan nézett rám. Ezek szerint de mégis. - Nem veszek részt egy illegális motorversenyen, nem azt felejtsétek el! - ráztam hevesen a fejem. 

- Ugyan már Mia, egyszer élünk. - mondta Sonja. - És tök jó buli lesz! - próbált győzködni. Én pedig elkezdtem mérlegelni a helyzetet. Végül is a barátnőmnek igaza van. Egyszer élünk is a fenébe! Miért ne? 

- Jó, legyen. - adtam be a derekamat. Mark és én egy motorral mentünk, ahogyan Dave és Soni is. Zack, Mike és Josh is a saját motorjukkal kelt útra, Emma pedig bevállalta, hogy fuvarozza az öcsémet és Alisont kocsival. Minden tök jól alakult, vidáman indultunk el. De bárcsak ne tettük volna...