IF I REMEMBER (befejezett)

Harmincnyolcadik rész

  Elérkezett a hétfő reggel, ami azt jelentette, hogy haza kell mennünk. Bár remekül éreztünk magunkat, kénytelenek voltunk elindulni haza. Mivel Josh, Mike, Dave és Emma az este a sárga földig itták magukat, ők befészkelődtek hátra, így Mark vezetett. Mellette Zack ült, én és Sonja pedig hátul, ahol a másnapos barátainkkal foglalkoztunk, akik bármelyik pillanatban kidobhatják a taccsot. Épp Emma hátát simogattam, aki egy zacskó felett bokákolt. 

- Gratulálok az alkoholistáknak, akik az üdülésünket végig szlapálták. - szólt hátra Zack, Em pedig abban a pillanatban adott ki magából mindent. Hosszú lesz így az út. 

Mindenkit kiraktunk otthon, Mark pedig hazakísért. Anyu már izgatottan várt otthon. Hoztam haza neki Lawrence-ből hógömböt. Gyűjti őket. 

- Mia, jaj de jó, hogy itthon vagy! - ölelt szorosan magához. Jó volt a többiekkel, de örültem, hogy végre itthon lehetek. 

- Én is nagyon örülök  Anyu, de megfojtassz. - mondtam mosolyogva. 

- Jaj bocsánat. - engedett el. - Neked is nagyon örülök Mark. - ölelte meg Markot is. - Gyertek kész az ebéd. - invitált be minket a konyhába, ahol bezabáltunk, utána pedig kidőltünk. Gyűjtöttem magamnak egy kis erőt, majd neki álltam kiválogatni a bőröndömből mi az ami szennyes, és mi az ami nem. Igazából egész gyorsan megvoltam, utána pedig nem nagyon tudtam már mit csinálni. Mark viszont már haza ment, mert neki is volt dolga bőven, én pedig addig rendbe raktam a házat, mivel anya elment már dolgozni, Ben pedig csak egy óra múlva jön haza. Gondoltam, hogy addig áthívom Henry-t, mivel régen beszélgettünk. Nem is telt el 10 perc, már a nappali kanapéján ücsörögtünk, popcornt eszegetve. 

- Na és mond csak, jól megvagytok ti Markkal? - kérdezte Henry. 

- Aha. Szeretjük egymást. - mondtam mosolyogva. 

- Jenna is biztosan örül neked. Mindig csak azt mondogatta, reméli neked és Ben-ek is lesz egy első igaz szerelmetek. - húzta el a száját keserű mosolyra. A fejemet a vállára döntöttem, és kezeim közé zártam a kezét. 

- Nagyon szeretett Henry, ne emészd magad tovább. - mondtam neki. És ekkor vágódott ki az ajtó, rajta pedig az öcsém lépett be, Alison-al karöltve. Mind a kettejüket nagy mosollyal az arcomon köszöntöttem, majd rendeltünk magunknak pizzát. Délután ötkor gyűlés volt, mivel a hétvégén hivatalosak vagyunk egy nagyvárosi banda előtt fellépni, és át kell tárgyalni a dolgokat, de előtte gondoltam beugrom Mark-hoz. Kopogtam majd már nyitottam is be. A kanapén ült, és kolát szürcsölgetett, miközben a tv-n kapcsolgatott ide oda. 

- Áh szia. - állt fel mosolyogva, és egy csókkal köszöntött. 

- Szia neked is. - mondtam. Leültünk a kanapéra, aztán mivel nem találtunk semmi értelmeset, egy valóság show mellett tettük le a voksunkat. Mark szinte egész végig a tóban fürdött még Lawrence-ben fürdött, én aki meg minden szabad idejét a napozással töltötte, semmit nem barnult csak leégett, Mark meg úgy nézett ki mint akit üszökbe mártottak. - Áruld már, hogy lehet, hogy te barnább vagy mint én, pedig én csomószor napoztam, te meg csak úsztál? Van valami titkos recepted rá, vagy mi? - fordultam a pasim felé, aki a kérdésemen csak elnevette magát. 

- Nem tudom Baby. - kuncogott, majd adott egy puszit a fejem tetejére. - De cukin nézel ki. Mint egy kis sült rákocska. 

- Kapd be. - könyököltem nevetve oldalba. Egyszer csak csöngettek, mire Mark feltápászkodott mellőlem és kinyitotta az ajtót. Egy középkörű nő állt ott, és mosolyogva nézte Markot. 

- Szia Kisfiam. Rég láttalak. - mondta kedves mosollyal az arcán. 

- Hello anya. - mondta elhaló hangom a barátom.