4.21.

1.1K 49 11
                                    

                                  A szalagavató
                                      Part 2/2

Az előző rész tartalmából...
Stella: SEGÍTENED KELL! te vagy az egyetlen ember akit ismerek jogsival, meghálálom eskü!!!

*Aznap*
*Stella szemszöge*
Kint álltam a hidegben egy menyasszonyi ruhában, idegesen lépkedtem egyik lábamról a másikra.
Vártam már 3 perce rá, de még nem volt itt.
Kit hívtam? Igen naplóolvasóm, Ákost. Senki más nem tudna most segíteni rajta kívűl. Majd meghálálom valahogy neki.
5 perc telt el. Már nagyon feszült voltam. Mikor egy kocsi befarolt a feljáróra rohanni kezdtem.
Bepattantam az anyósülésre nehezen betömtem a menyasszonyi ruhát.
-Wooo mi folyik itt? Házasodsz?-kérdezte nevetve köszönés nélkül.
-Neked is szia!-erőltettem egy mosolyt. Intett egyet, majd válaszoltam.
-Épp lekésőben vagyok a szalagavatómról, amiről bár lekéstem, de a Bécsi keringőn ott akarok lenni.-hadartam el neki.
-Jólvan induljunk!-taposott a gázra. Mikor egy piros lámpához értünk ránéztem. Izmosabb lett és jóképűbb. Ő is rám nézett.
-Mivel hálálhatom meg ezt a fuvart?-kérdeztem.
-Nem kell semmi.-mondta.
-Dehogynem, mi kell?-erőlködtem. Sóhajtott egyet, majd megszólalt.
-Annyi elég lenne, ha néha érdeklődnél irántam mint egy barátra.-mondta halkan. Ezen meglepődtem mit mondjak! Jólvan biztos hiányzom neki, én is hiányoznék magamnak. És pótolni se lehet egy ekkora bombázót az is fix!
-Oki! Sűrűbben foglak keresni.-ezt bírtam kinyögni. Nem fogok itt most lelkizni! Én sietek épp! Plusz vár rám Márk, bármit akarhat majd Ákos én Márké vagyok. 
Na mindegy. Majdnem a sulinál voltunk már, én már készültem a kipattanásra. Mikor leállt az autó gyors megköszöntem a fuvart, majd rohanni kezdtem.
Egy tűsarkúban én tudok rohanni, a kilencedikes énemnek köszönhetően!
Berohantam a suli kapun, az aula kongott az ürességtől. Nagyon gyorsan szaladtam, mikor a lányöltözőhöz értem gyors készülni kezdtem. Megfésültem a hajam, letöröltem a stressztől kapott verejtéket a homlokomról. A sminkemre pedig úgy vigyáztam, mint egy anyuka az újszülött gyerekére. Hihi
Kikukucskáltam. Basszameg már a sarokban álltak az öltönybe és a ruhákban a bevonuláshoz.
3 percem volt, míg lenyomnak egy beszédet és kezdenek.. Rohanni kezdtem a suli rádiósokhoz.
-FELMAYER STELLA VAGYOK KINYITNI MOST!-ordítottam egyet, majd nyílt az ajtó. Gyors elhadartam, mit akarok, majd az új kis 9.-es rádiósok ijedten bólintottak.
-Ha nem csináljátok nektek annyi!-kiáltottam, majd rohantam vissza az öltözőbe. Onnan vonulok ki.
1 perc. Csekkoltam magam, majd készültem.
A többiek már felálltak, majd meghallottam a zenét amivel megfenyegettem a suli rádiósokat.
Kicsaptam az öltözői ajtót és kimentem.

*Írói szemszög*
Megszólalt egy zene, amit senki nem értett. Majd kicsapódott a lány öltözői ajtó és nagy meglepetésre kivonult Stella. Mindenki vegyes érzelemmel nézte, de egy közös volt bennük. A meglepettség, plusz a csodálat. Flóra mosolygott, Ábel kuncogott, Márk meg bámulta párját. Kinga rosszallóan nézte, de tetszett neki. Stella odasétált Márkhoz és megfogta kezét. S elindult a Once Upon a December.
A 12/b tündökölt. Mindenki tökéletesen forgott párjával.

*Stella szemszöge*
Márkkal a tánc tökéletes volt. Semmi hiba nem volt benne, plusz egymás szemébe voltunk bolondulva. Egymást néztük egyfolytában. Annyit álmodoztam erről és itt van. Azzal a fiúval akit szeretek, nagyon sokat szenvedtünk 9.-ben, de megérte.
Minden úgy történt, ahogy történnie kellett.
A sok dráma mélyebb érzelmi kötődést hozott ki köztünk. S ez így pont jó.
Minden jó, ha Márk velem van. A dal felénél kört álltunk és mi lányok a fiúk vállára ültünk. Plusz most NEM BORULTUNK EL! Sikerült!
A dal úgy ért véget, hogy mi lányok a fiúkon ülve felnéztünk s elsötétült a terem.
Mikor lementünk mindenki egymás nyakába ugrált, hogy megcsináltuk. Kaptam kedves szavakat, plusz rosszalló tekinteteket a kis meglepetésem miatt LOL.
-Gyönyörű voltál baby!-csókolt meg Márk.
-Te meg helyes!-adtam neki egy puszit, majd bementem az öltözőbe. A lányokkal végigcsevegtük az egészet, majd kimentünk. Mindenki fotózkodott a családdal, anyutól nem kaptam szídást!
Meglepő mi? Mikor elváltunk a családjainktól avagy hagytuk őket beszélgetni egymással, mi a lányokkal átöltözve álltunk.
-Hol van Lina?-kérdezte Julie. Flórával vállat vontunk, majd keresni kezdtük őt a tekintetünkkel.
-Azt hiszem megtaláltam!-mutattam egy irányba a lányoknak. Mindketten odanéztek és egy nagyon meglepő fordulat tárult a szemünk elé.
Lina ott állt Leó előtt és egymást ölelték, Leó lehajolt és adott egy csókot Linának.
Mi lányok sikítani kezdtünk.
-MIASZAAAAAR?!-mondta Julie meglepve.
-Jesszus Lina szerelmeees!-ábrándozott Flóra.
-Fúj felszedte a kis strébert!-undorodtam el.
Mikor elváltak egymástól felénk tartott.
-Nekünk mikor akartál erről szólni?-kérdezte Julie a sértődöttet játszva.
-Bocsi csajok, de nem akartam még nagy dobra verni. Ugye örültök?-nézett ránk.
-Persze, hogy örülünk!-mosolygott rá Flóra. Julie rábólintott, majd mind rám néztek.
-Örülök persze, hogy boldog vagy, de vele?-néztem Leóra.
-Tudtam, hogy ezt fogod mondani!-kuncogott Lina, majd folytatta.—Nem ülünk ki és elmesélem?
-De!-vágtuk rá egyszerre. Flóra gyors anyuékhoz rohant.
-Szóltam nekik, hogy induljanak el nélkülünk mi majd odasétálunk, mert van egy csajos megbeszélnivalónk!
-Mit mondtak?-kérdeztem.
-Anyu nem örült, de Reni és Virág azt mondta, hogy menjünk nyugodtan a csajos csevelyek nagyon fontosak!-hadarta Flóra. Annyira fel voltunk pörögve mind, hogy el se hinnéd naplóolvasóm.
Bár nem lepődtem meg anyun, hogy nem tetszett neki. De Virág és Reni jó fejek voltak, mint mindig.
Hogy miért vacsorázunk amúgy együtt? Zsolti keresztapám találta ki, hogy a régi 12/b és a mostaniak gyűljenek össze ezen a napon. Mindenki beleegyezett, bár anyu cáfolta, de a barátai rá se hederítettek mit panaszkodik anyu. Holnap lesz egy ebéd nagyiékkal, majd a bankett este.
Na folytassuk a lányokkal kimentünk, majd sétálni kezdtünk. Lina nagyon részletesen és uncsin mesélt, szóval lerövidítem.
Leó ráírt Linára, Lina barátném nem értette, hogy miért szóval visszaírt. Azt hitte, hogy segítség kell neki, de nem. Leó csak beszélgetni akart valakivel. Ezután Lina és Leó közeledni kezdtek egymáshoz, mindenki tudta nélkül, majd blablabla nyálas rész megcsókolta Leó Linát, majd összejöttek és most derült ki. Bár csak mi csajok láttuk az egészet, szóval a vacsorán mindenki meg fog lepődni éés ennyi.
Mikor az étterem elé értünk bementünk. Mindenki elhelyezkedve ült már és az italaik is ott voltak. Anyu már szólásra nyitotta a száját, de apu csúnyán ránézett, szóval most nem kaptunk szidást.
Jövök neked eggyel apu! 

Ezután kedves naplóm nem írtam ide, de a vacsora nagyon vicces volt. A régi balhés 4-es szegény Hallert szédítették egész idő alatt. Anyu, Reni, Virág, Kata és Tami is pletyiztek valamiről, anyu nagyon sokat mosolygott becsiccsentett volna? Ki tudja. A fiúk megőrültek, mi lányok meg egymással trécseltünk. Néha a felnőttek kérdezték, mit tervezünk a jövőben. Márk meg miközben hülyéskedett mellettem a fiúkkal folyton fogta a kezem. Párszor odahajolt hozzám, de most érezze jól magát ne velem foglalkozzon. Egyszer ok nélkül odahajolt és megcsókolt, drága osztálytársaink fújoltak s valamit dobáltak hozzánk.
Amilyen rosszul indult olyan jó nap lett.

Na helló helló, itt lenne az újabb rész. Remélem tetszett nektek, nekem nem nagyon tetszik amit alkottam most lol. Most nem tudok mit kérdezni, szóval írjátok le kommentbe, hogy telik a nyaratok.
A kövi részt, majd hozom.
Puszi mindenkinek!💛

Szent Johanna Gimi Dave lányai élete a SzjgbenWhere stories live. Discover now