Szent Johanna Gimi Dave lányai élete a Szjgben

3.44.

*Június 1.(hétfő)*
*Stella szemszöge*
Mikor kinyitottam a szemem, zöld színt láttam. Avagy a sátrunk tetejét.
Megdörzsöltem a szemem, majd felültem. Még senki se volt fent.
Nagy, de tényleg nagynehezen kimásztam a sátorból. A fejemet egyszer be is vertem abba az összetartó cuccba.
Mikor sikerült kimásznom, a sátrak közötti farakásnál semmit és senkit se találtam.
Hány óra lehet, hogy ezek alszanak?
Megnéztem a telómon, 8;23
Akkor ezért van csend a strandon, a csúzdákon nem hangzódnak a kisgyerekek sikolyai, minden szín tiszta csend.
Leültem a vízzel szembe és akkor eszembe jutott egy emlék.
Amikor én és Márk a vízben voltunk, s akkor vallott szerelmet nekem.
Össze szorult szívvel álltam fel és elkezdtem sétálgatni.
Most Haller veszekedne velem, de nem érdekel.
Mikor felfedeztem a terepet, láttam, hogy a kasszás csaj ott áll.
Már 9 óra, na inkább visszamentem, nehogy baj legyen, hogy elkószáltam. A sátraknál, csak 3 ember volt már fent, rajtam kívül.
Lina, Ábel és Tölgyessy.
-Sziasztok! Jó napot!-köszöntem nekik.
Ők is visszaköszöntek, majd csodálkoztam, hogy Tölgyessy nem kérdi meg, hogy hol voltam-e.
Ott ültem egy farönkön, már mindenki felébredt, majd mikor Haller kijött kijelentette, hogy 5 ember mehet vele a boltba.
Lina és Flóra egyből jelentkeztek, majd Ábel is akinek életeleme a kaja. Az utolsó kettő, pedig Peti volt(valahogy sört akar venni, de nincs 18) sok sikert neki, az utolsó Kornél volt.
Leadtam Flórának a rendelésemet, ahogy a többiek is másoknak. Majd a kezébe nyomtam a pénzt.
Bementem Julieval a sátrunkba öltözni.
Kivettem egy fehér farmer szoknyát és egy neon rózsaszín crop topot.
A hajamat felkötöttem, sminket nem tettem fel.
Mikor kész voltunk kiültünk, én hallgattam a beszélgetést. Közben Márkot figyeltem, aki nagyban társalgott Gergővel.
                                      *
Miután a többiek visszajöttek, megreggeliztünk. Majd elpakoltunk és mehettünk a vízbe egy órát.
Utána városfelfedezés lesz.
A többiek rohantak a vízbe, de én inkább ott maradtam. A sok fa között nem volt térerő, szóval sétálni kezdtem.
Mikor a telefonomon megjelent a 4 kis vonal. Hívni kezdtem anyut.
Elmondtam neki, hogy milyen a hely. Bla bla bla, mikor már nem volt témánk letettük.
A telefonom hátterét végígsímítottam.
Hjaj Papi, most megmondaná mit tegyek.
Kicsúszott a kezemből az irányítás.
Márk elhagyott, mit tegyek?

Mikor hallottam, hogy a nevemet kiáltják visszamentem a sátrakhoz.
-Stella indulunk a városnézésre! Hol voltál?-kérdezte Haller.
-Telefonáltam anyuval.-mondtam. Mikor már indulásra készen álltunk, megint kettes sorba tettek minket. Julie Ábel mellé állt, Flóra Kornél mellé, Lina Gergő mellé.
Jaj ne, már előre tudtam mi fog következni.
Márk állt mellém.
-Szia!-köszönt.
Integetésre mozgattam az ujjaim, majd elfordultam.
A városnézés uncsi volt, Márk próbált beszélgetést kezdeményezni.
De nem szóltam hozzá, ha dobott minek akar velem társalogni?
Jó, nem arról van szó, hogy nem szeretem. De a becsületem most többet ért.
Mikor végeztünk a városnézéssel, busz jött értünk.
Már fél 8 volt, a buszban leültem leghátulra az ablak mellé. Nem figyeltem, hogy ki ült le mellém. Hanem kifelé bámultam.

Mikor visszaértünk senki se tervezett esti kiszökést, hanem egyből mindenki elaludt. Olyan fáradtak voltunk a sok sétától.
Befeküdtem a sátorba, a lányok mind már aludtak. De én a homlokomra tettem az alvómaszkom és néztem a sátor tetejét.
Az agyam Márkon kattogot, mikor elaludtam akkor is rá gondoltam.

*Június 2.(kedd)*
*Stella szemszöge*
A mai napot nem fogom részletezni, mert pocsék volt.
Elsőnek a vízben Ábel belelépett egy kagylóba, ömlött a vér a lábából.
Jó, elmentünk mindannyian a kórházba, de rántört a vihar ezért ott ragadtunk.
Este 8 fele állt el, akkor visszamentünk az üdülőhelyre.
De a sátraink átáztak, a fiúk sátrát elvitte a szél. Ami szana szét is törte. Ezután, egész este csavargattuk ki a vizet a ruháinkból.
A balhés négyesnek nem volt hol aludnia.
Peti és Pali befogadták Gergőt.
-Jólvan, fiúk aludjatok a lányoknál! Most az egyszer elengedem. De valaki még befér hozzánk!-mosolygott Haller.
-Öhm, köszönjük megvagyunk a lányokkal!-mosolygott Márk.
Semelyikük se akart tanárral aludni.. hehe
A fiúk bemásztak a sátorba és nézték, hogy hol aludjanak.
-Jééj, de rend van itt!-mondta Ábel.
-Ki hol alszik?-kérdezte Kornél. Julie elmondta. Ábel bekerült Lina és Julie közé. A két fiú, pedig közénk Flórával.
De jó, pont Márk alszik mellettem...
Mikor kész voltunk, indultunk lefeküdni.
A 4-es sátorba 7-en nyomorogtunk.
Éreztem, hogy Márk elaludt.
Közben fogta a kezem...

*Június 3.(szerda)*
*Stella szemszöge*
A mai napon nem tudtunk semmit, se csinálni. A víz túl hideg volt. Kint hideg volt és állt a sár a tegnapi vihartól.
Egész nap a farönkökön ültünk és játszottunk. Vagy felelsz vagy mersz-et, vagy valami hülyeséget amit Ábel talált ki.
Az este, pedig szalonnát sütöttünk a tábortűznél.

*Június 4.(csütörtök)*
*Stella szemszöge*
Inkább nem mondok semmit a mai napról, így előre. Az egész szép lassan magától értődni fog.
Kezdjük is (sóhaj):..

Reggel úgy keltem, hogy Márk a kezemet fogta. Fájdalmasan elmosolyodtam, majd kiszabadítottam a kezem. Kihalásztam a lila settemet(lila farmerszoknya, lila crop top, lila hajpánt, lila csízmával.)
Kimásztam a sátorból, majd az öltöző felé indultam. Átöltöztem, majd visszadobtam a cuccaimat. Majd leültem egy száraz farönkre és telefonoztam volna. De ott nem volt térerő, szóval csak bámultam magam elé.
10 perc múlva cipzár hangját hallottam.
Márk mászott ki.
-Jó reggelt!-köszönt nekem.
-Neked is!-mosolyogtam rá kedvesen. Már fel volt öltözve. Hogy csinálta olyan szűk helyen?
Egy fekete farmer térdnadrág és egy piros hosszított póló volt rajta. Meg a fekete cipője.
-De jó az idő!-nézett a napba.
-Jah..
Leült mellém, majd megszólalt;
-Stell, beszélnünk kellene.
-Nincs miről.-mondtam.
Pont ekkor mászott ki Gergő, Márk elpattant mellőlem.

Egy órával később már mindenki fent volt.
Haller szokásosan megkérdezte, hogy ki megy a boltba.
Gyorsan felemeltem a kezem.
El akarok innen kerülni. Be zártak ide, egy fedél alá Márkkal.
Aki egy vetetés miatt eldobott magától.

Lassan kullogtam a bagázs mögött, majd a boltnál felpakoltam.
A kasszánál gyors fizettem. Majd kiültem egy padra, míg a többiek nagyon lassan vásárolgattak.
Kiszellőztettem a fejem, majd mikor kijöttek odahívtak. Visszaindultunk a táborozó helyhez.
Odaértünk, reggeliztünk bla bla blaa.
Miután megreggeliztünk kint ültünk és beszélgettünk. Olyan 1 óra fele Haller beengedett minket a vízbe.
Berohantunk, fröcsköltük egymást.
Kakasviadalt játszottak a többiek.
Nagyban fürödtünk, mikor villogni kezdett a viharjelző.
-Újjab eső! K*rva jó!-kiáltott idegesen Ábel. Sietve mentünk az öltözőbe. Átöltöztünk, megtörülköztünk, majd a farönkökön ültünk.
-Nincs is eső! Ezek b@szakodnak velünk?!-idegeskedett tovább Ábel, mint egy gyerek akit a szülei kirángattak a vízből.
-Unatkozok!-mondta Julie.
-Nem csak te!-forgattam a szemeim.
2 percig néztük egymást, majd ránkszakadt az ég. Mindenki szaladt a sátrába, de az én karomat elkapta valaki. Márk.
-Mit akarsz! Elázunk!-mondtam.
-Nem érdekel. Tisztáznunk kell valamit. Most, ketten!-kapta el a kezem, majd arréb vonultunk.
-Te hülye vagy!-mondtam. Egy sárga csúzda alá álltunk.
-Elegem van! Mindenből!-fakadt ki Márk.
Furán néztem rá.
-Stella, olyan sok minden történt! Elvetetted a babát, de én ezért szakítottam veled. Sajnálom! Sajnálom! Hiányzol, nem bírok élni nélküled!-folytak végig az arcán a könnycseppek.
Sírni kezdett. Sírni kezdett, utánam, miattam.
Márk tovább beszélt, hogy mennyire szeret. Mennyi mindent rontott el.
-Elég!-mondtam. Nem bírtam ki, én is elsírtam magam. Márk elhalgatott és engedett beszélni.
-Szeretlek! Kibaszottul szeretlek! Én se tudok nélküled élni! Tudom, tudom sok minden történt, de minket ezek egyre inkább kovácsolnak össze! Sajnálom, hogy elvetettem a babát, de én nem bírtam volna gyerekkel egyetemre menni!-suttogtam a végét.
Márk magához rántott és megcsókolt.
Csókolt, érzelemből. Szorosan magamhoz öleltem közben.
-Semmi baj!-suttogta két csók között.
-Szeretlek Pósa Márk!-mondtam neki.
-Én mégjobban téged Felmayer Stella!-csókolt tovább, majd odasúgta nekem;—Amúgy mi ez az új lila ruha kombinációid? Diána.-nevette el magát.
-Miért?! Nem áll jól?-csaptam a vállára.
-De, nagyon is jól áll. De rajtad mi nem?
-Aranyos vagy!-csókoltam meg újra.
Úgy éreztem, hogy Márkból és a csókjaiból nincs elég.

*Márk szemszöge*
Visszaszereztem. Visszaszereztem a napsugaramat.
Olyan édes ez a lány, mint a cukor!

Na helló hellóó, itt lenne az újabb rész. Remélem tetszett. Mella újra együtt!! Naaa ki örül neki?
Mit gondoltok erről a részről? Mert szerintem nagyon cuki lett.
A kövi részt, majd hozom.
Puszi💛