Szent Johanna Gimi Dave lányai élete a Szjgben

3.3.

*Aznap*
-Nyolcadik elején kezdődött.-kezdtem bele.

*Stella visszaemlékezése 2016*
                    *8. osztály*
A hajamat fésültem.
-Ahjjj nincs kedvem elmenni Pisti búcsúbulijára.-hisztizett a mellettem lévő ágyon Flóra.
-Nekem sincs sok, de megtiszteljük annyival.-forgattam a szemeim.
Pisti egy osztálytársunk aki egy hét múlva elközltözik. Az apja talált egy jól fizető állást valahol az isten háta mögött.
Felálltam felkaptam a kistáskám és elindultunk. Pistiék háza előtt kiszálltunk, elköszöntünk anyutól, majd bementünk.
-Sziasztok lányok!-jött felénk Pisti.
-Szia.-öleltük meg, odaadtuk a kissebb ,,ajándékunkat'', majd elvegyültünk a tömegben.
Leültem egy fotelba és beszélgteni kezdtem az egyik osztálytársammal.
Kb 1 óra múlva hívott apu. Kimentem a kertbe felvenni. Beszéltem apuval meggyőztem, hogy minden rendben. Mikor letettem az üveg kertesházból zajokat hallottam. Lassan odalépkedtem és kinyitottam az ajtót. Éppen annyira, hogy belássak. Két faszéken ült két fiú. Jobban megnéztem magamnak  és felismertem  őket. HÁT EZ PISTI ÉS DEREK.
Pisti aki elköltözik és Derek egy helyes osztálytársunk. Csak nagyon beképzelt. Pisti és Derek nagyon, de nagyon közel ültek egymáshoz.
-A távkapcsolat nem fog működni.-mondta Derek.
-Tudom.-sóhajtotta Pisti. MI A F@SZ!
-Akkor ez a búcsú?-kérdezte Derek.
-Nem, van pár napom itthon és amikor indulunk gyere el. Az lesz a búcsú.-simogatta Derek combját Pisti. EZEK MIÓTA MELEGEK??
-Ott leszek. De nem akarom, hogy elmenj!!!!-fúrta Derek a fejét Pisti nyakhajlatába.
-Én sem. Itt akarok maradni veled.-simogatta a haját.
-Akkor ne menj.
-Tudod, hogy muszáj.-emelte fel Pisti Derek fejét. A kezével megfogta az arcát és a száját a szájára tapasztotta.
Egyre hosszabb lett a csók és kezdték ledobálni a ruháikat.
ILYEN FIATALON??

Lassan becsuktam az ajtót és berohantam. Megkerestem Flórát.
-Azonnal megyünk haza! El kell meséljek valamit!-mondtam.

   *Stella visszaemlékezése vége*

-És utána véletlen elpletykáltam a dolgot és Derek lett az osztály ,,buzija''. Elég rosszul is éreztem magam, addig ameddig el nem kezdte csesztetni Flórát. Fenyegette, piszkálta és Flóra mindent magában tartott egész év végéig. Szegény lelkileg már roncs volt. Amikor elmondta nekem berontottam a suliba és megvertem Dereket. Lett kép monoklija és egy letört foga.-fejeztem be a storymat.
-Ezért csesztette Flórát??? Mert te elpletykáltál valamit?-kérdezte meglepődten Gergő.
-Igen.-bólintottam.
-De ne ítéljétek el őt.-mondtam.
-Nyugi semelyikünk se homofób.-mondta Márk.
Szóval ennyi a story.

*Flóra szemszöge*
Vagy 20 perce pakolásztunk Kardosnak, mikor odajött hozzám Derek. Hátraléptem egyet.
-Flóra beszélni szeretnék veled.-mondta lágyan.
-De, én veled nem.-hátráltam.
-Tudom és megértem. Egy nagy pöcs voltam általánosban veled. Ezért szeretnék bocsánatot kérni. Nem tudtam mi volt velem. A Stella iránt érzett haragomat rajtad adtam ki. Sajnálom.-suttogta a fejét lehajtva.
-Szerinted ennyi elég? Elég egy bocsánatkérés? Amit tettél egy éven át keresztül?!-mondtam idegesen.
-Akkor mondd el mit kéne tennem?-emelte fel a kezeit. Magam sem tudtam a választ. Ezért megenyhűltem.
-Rendben. Itt van a nyakunkon 2 év. És én nem szeretnék senkivel se rosszban lenni. Szóval ássuk el a csatabárdot.-mondtam. Derek arcára vigyor ült ki és meg akart ölelni. Én magam elé tettem a kezeim.
-Ezt ne!-mondtam.
Miután kész voltunk mindennel visszamentünk az osztályba. A többiek már ott ültek. Odamentem Kornélhoz aki átkarolta a derekam.
-Ha mégegyszer azt meri tenni veled, akkor meghal.-suttogta a fülembe. Lágyan elmosolyodtam, majd ráeszméltem, hogy honnan tudja?
-Stella már pletykált?-kérdeztem. Kornél csak bólintott. Elnevettem magam. Ilyen az én is ikrem.
-De az előbb bocsánatot kért.-meséltem neki.
-Tényleg?-kérdezte mosolyogva.
-Tényleg.
-És te megbocsájtottál?-kérdezte.
-Igen.-feleltem. Összedörgölte az orrunkat.
-Ilyen az én kis barátnőm. Egy lágy szívű, gyönyörű, okos lány.-csókolt meg. Viszonoztam a csókját.
Szerencse, hogy a többiek nem láttak minket most. Az udvaron vannak, csak mi maradtunk bent. Kornél közelebb hajolt és folytattuk a csókunkat.
-Szeretlek bogaram.-suttogta. Elhúzódtam.
-Minek neveztél?-kérdeztem mosolyogva. Kornéltól elég ritkán hallom azt, hogy ,,szeretlek'' főleg azt hallom legritkábban, hogy valahogy becéz.
-Semminek!-tagadta mosolyogva. Elnevettem magam.
-Ne hazudj!
-Nem hazudok!-nevetett ő is.
Megfogtam a pulcsiját és magamhoz rántottam.
-Én is szeretlek. Picurim.-mikor ezt kimondtam mind ketten nevetésben törtünk ki. Hát igen, nekem mindig egy ilyen kapcsolatra volt szükségem. Szeretjük egymást, de olyanok is vagyunk mint a haverok. Együtt nevetünk.
A suli többi része unalmasan telt.

*Szeptember 7.(szombat)*
*Stella szemszöge*
Reggel felkeltem, lementem reggelizni. Majd felementem és felöltöztem. Apu azt mondta reggelinél, hogy jövőhéten kezdjük a kipakolást....
A mai napon, csak otthon voltam.
Kimentem íjászkodni, közben rezgett a telefonom a farzsebembe.
Kornél: Akkor biztos a holnap?

                     Stella: Halál biztos.
Írtam vissza neki.

*Szeptember 8.(vasárnap)*
*Flóra szemszöge*
Reggel felkeltem, felültem és néztem magam elé. Carlos felugrott az ölembe. Megsimogattam, majd megnéztem hanyadika van.
Ma van az egy éves fordulónk Kornéllal. Vajon észben tartotta?
Lementem reggelizni, ahol az asztal alatt csak a telefonomat nézegettem. Semmi üzenet Kornéltól.
Reggeli után, segítettem elpakolni. Felöltöztem, majd lent játszottam Félixel. Stella egy nagy táskával ment el.
-Hova mész?-kérdezte anyu.
-Márkhoz.-válaszolta.
Jó neki, az ő barátja gondol rá. Az enyém rám sem írt. Játszás után felmentem a szobámba és sorozatokat néztem.
Olyan 18:00 óra fele belépett Stella.
-Vedd a cipőd. Elviszlek valahova!-jelentette ki Stella.
-Hova?-kérdeztem.
-Nincs duma! Csináld azt amit mondok!-tapsolt kettőt. Úgy is tettem, ahogy mondta. Felvettem a cipőm és a dzsekim. Sétáltunk valahova, de egyszer megálltunk. Stella bekötötte a szemem.
-Miért csinálod ezt?-kérdeztem. Stella csak annyit mondott, hogy ,,Shh''.
-Itt is vagyunk.-vette le a szememről a kendőt és egy kisház előtt voltunk.
-Hol vagyunk?-kérdeztem.
-Hát a kisházban! Én megyek, te menj csak be!-sétált el. Néztem, hogy miért hagy itt. De úgy tettem, ahogy mondta. Benyitottam és ki volt díszítve.
Rózsaszín és kék hangulatfények lógtak mindenhol, egy kanapé középen, egy kis Tv vele szemben. És ott állt Kornél. Öltönyben és egy rózsacsokorral a kezében. Odalépkedett hozzám.
-Boldog egy éves évfordulót!-adta oda a rózsát. Éreztem, hogy bekönnyeztem. Megcsókoltam Kornélt, olyan szenvedélyesen ahogy lehetett.
-Köszönöm!-suttogta. Hát akkor ezért ment el Stella egy nagy táskával otthonról. Leültünk a kanapéra együtt és hallgattuk azt az egy adót ami fogta itt a jelet. Egy csatorna, ahol romantikus zenéket játszanak. Pont ide illő.
Kornél odahajolt hozzám és megcsókolt. Egyre szenvedélyesebben. A nyelveink már találkoztak a szánkban. Beleültem az ölébe, levettem róla a zakót. Ő levette a dzsekimet és lehúzta a pólómat. Egy száll fekete melltartóban ültem az ölében. Lehúztam a pólóját és végig simítottam.
-Vigyázni fogok rád. Ígérem.-suttogta.

Megtörtént.

Na helló helló itt lenne az újabb rész. Remélem tetszett. Kiderült, hogy miért utálták a lányok Dereket. És Kornél csinált egy romantikus éjszakát. Mit szóltok hozzá szerintetek cuki? Szerintem nagyooon.
És megtörtént köztük.
A kövi részt, majd hozom.
Puszi💛