4.20.

1K 48 9
                                    

                                   A szalagavató.
                                       Part 1/2

*December 3.(szombat)*
*Flóra szemszöge*

Eljött a szalagavató napja. Hihetetlen. De most komolyan, olyan hihetetlen az egész. Gimis évek egyik legmeghatározóbb pillanata. Olyan sok időt átéltünk együtt. Tudom tudom túlságosan érzelmes vagyok, de szerintem érthető az egész. Nekem ez az utolsó ünnepségem az osztállyal.
Most befejezem, majd sírok ott. Felálltam, majd lementem reggelizni a családtagjaimmal. Stella nagyon lehangolt volt ma. Érdekesen figyeltem őt és anyut, ahogy egymás szemeibe néznek a tipikus Szatmáry gyilkos tekintettel.
Mi történhetett kettőjük között? Majd megkérdem Stellát, vállat vonva kezdtem el enni.

*Stella szemszöge*
Alig ettem valamit, nagyon dühös voltam. Hogy miért? Hát anyu miatt! Azt mondta nekem, hogy ,,Stella az orvosok véleménye, nagyon fontos. Főleg ez a baleset után és tudom, mit tervezel a szalagavatóra, de leszögezem, hogy nem fogsz elmenni''. Igen jól látod naplóolvasó, anyu nem enged el a szalagavatóra! Pedig olyan fontos nekem ez a nap! Ma 17:00-kor kezdődik, most meg 1 óra van. Flóra meg már elkezdett készülődni, de Stellaaa Stellánaak muszáj itthon maradnia. Fú idegembe megölök valakit!

*Flóra szemszöge*
-Nem kellett megkérdeznem Stellát, mert elmondta anyu mi volt köztük. Mondtam a kamerán keresztül Linának és Julienak. Elköszöntem tőlük, majd mikor letettem bekopogtam Stellához.
-Gyere ha mersz!-kiáltott.
-Ja csak te vagy, gyere nyugodtan. Azt hittem anyu vagy a fiúk!-forgatta a szemeit.
-Ne mondj semmit halottam nagy szívás az egész de megkérhetlek, hogy csináld meg a hajam? A fodrász lemondta.-sóhajtottam.
Stella is sóhajtott egyet, majd intett, hogy üljek le.
-Köszönöm szépen!-öleltem meg.

*Stella szemszöge*
-Éééésss kész is vagyunk!-mondtam Flórának. Anyu valami sminkest hívott a házhoz aki elég gyors kész lett Flórával, közben én a hajával szenvedtem.
Mikor az utolsó csatt is belekerült kifújtam magam.
Flóra elképesztően szép volt!
-Na indulj vedd fel a ruhád sírjak egy kicsit!-csaptam a vállára. Flóra felállt és kiment anyuval.
A telefonom rezegni kezdett, Márk volt az.
ÚRISTEN ELFELEJTETTEM NEKI SZÓLNI!
Elfogadtam a hívást, majd megjelent Márk feje a képernyőmön. Az arcát és a nyakkendőjét láttam, k***a jó....
-Szia baby, hogy állsz?-kérdezte mosolyogva.
-Az ég világon sehogy...-sóhajtoztam.
-Mi van?
-Nem megyek...-kezdtem bele, elmeséltem neki mindent.
-Basszameg, anyudék most mit csinálnak?-kérdezte.
-Flóra veszi a ruháját, majd indulnak. Apu felajánlotta a reggelinél, hogy menjek legalább megnézni, de idegembe nemet mondtam.
-Jólvan baby, mindketten tudjuk, hogy ez a mi napunk! És az osztály része vagy, szóval várd meg míg a szüleid elmennek és azonnal indulj készülődni.-mondta Márk.
-Ellentmondunk anyunak?!-néztem rá furán. Márk csak kacsintott.
-Szeretlek!-mondtam.
-Én jobban! Na készülődj, majd megyek!-köszönt el. Mosolyogva feküdtem az ágyra, annyira szeretem őt! 3 percig Márkra gondoltam, majd felálltam és kimentem. A lépcsőn épp Flóra fotózta anyuékat.
Mikor megláttam Flórát, egyszerűen lesokkoltam.
-Gyönyörű vagy!-mondtam neki. Még nem a menyasszonyi ruha volt rajta, de a dressze elképesztő volt.
Agyon dicsértem, csináltam képeket velük, majd elindítottam őket.
Mikor kiléptek az ajtón rohanni kezdtem.
Bajlódtam a sminkemmel, a hajammal.
Az időre néztem. 16:49.
Felrohantam a szobámba, majd ott megingott az önbizalmam. Megtegyem? Nem lenne egyszerűbb itthon maradnom, ahogy anyu mondta?-

Az óra már 54-et ütött én pedig ott feküdtem az asztalomon. Mikor eldöntöttem mindent felálltam.
-Felmayer Stella, azt hiszem rossz ruha van rajtad most!-mondtam a tükörképemnek.
Rohanni kezdtem.

*Flóra szemszöge*
Az osztály ott állt, mindenki kicsípve. A farmer kosztümeinkbe. A tanári beszéd már lezajlott, szép volt. Most az A-sok táncoltak épp, az egész táncuk a Harry Potter-e épült, jó ötletnek hangzik igen, de nagyon rosszak voltak.Imádom a Harry Pottert, de amit ők ott leműveltek az borzalmas volt.
Körülnéztem a többieken, 1 hónap. Kereken. Ennyi időm maradt velük. De gyors elhessegettem a gondolataimat, mert ma csak a pozitív dolgokra koncentrálunk. 
Mikor az A-sok lementek minket invitáltak fel.
Elfoglaltuk a helyeinket. A fiúk a hangszereik mögött, mi lányok pedig előttük ülve. Kár, hogy Stella nem volt ott. Márk is hiányolta, ő mindig a termet kémlelte. Lehet megbolondult.
De nem volt időm töprengeni. A sok ember ott volt a lelátón, Lina pedig elkezdte.
-Mit gondoltunk mind, amikor Máday néni ideges tekintettel közeledett az osztály felé?
-Jaj a nézését, meg a járását, csípőjének a ringását...-énekeltek a fiúk. A közönség nevetni kezdett.

*Stella szemszöge*
-KÉSZ!-ordítottam egyet vidáman. A hajam is kész lett, meg a sminkem. A hajammal először nem tudtam mit kezdeni ezért a neten kerestem. Ilyenre csináltam;

Nem tűnik valami nehéznek tisztában vagyok vele, de mire feltűzögettem a megvett póthajakat magamnak

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.




Nem tűnik valami nehéznek tisztában vagyok vele, de mire feltűzögettem a megvett póthajakat magamnak. A sminkem vörös-fehérre építettem fel. Igen vörös, az ikonikus színem.
Jó kész vagyok! De, hogy jutok oda?
Márkék már elkezdték az előadásukat. Fogtam a fejem. Törtem a fejem, törtem a fejem, majd bevillant valami. Előkaptam a telóm és írtam egy üzenetet.
Stella: SEGÍTENED KELL! te vagy az egyetlen ember akit ismerek jogsival, meghálálom eskü!!!

Na helló helló, hogy vagyunk hogy vagyunk? Itt lenne az újabb rész. Remélem tetszett.
Tudom rövid lett a rész, de érdekesebbé akartam tenni ezért felbontottam hehe.
2 kérdés. Kinek írt Stella, és vajon odaér a szalagavatóra?
A kövi részt, majd hozom.
Puszi💛

Szent Johanna Gimi Dave lányai élete a SzjgbenWhere stories live. Discover now