Szent Johanna Gimi Dave lányai élete a Szjgben

3.8.

Az előző részek tartalmából.......

-Apádnak és Félixnek autóbalesete volt. Az életükért küzdenek most!-mondta hangosan sírva. A telefonom a földön landolt és remegni kezdett a kezem.

*Aznap*
*Stella szemszöge*
Zihálva ébredtem fel. A kezeim remegtek, a hajam csupa víz volt.
-Nyuhgi Sthella ez cshak egy rhossz álhom vholt.-nyugtattam saját magam lihegve. Megfogtam a telefonom és megnéztem az időt.
00:34
Szeptember 17, kedd
Felálltam és lementem a konyhába, ittam egy pohár vizet. Visszamentem a szobámba és lefeküdtem. Olyan hajnal 2 fele visszaaludtam
                                   *
Kinyitottam a szemeim és megnéztem az időt. 06:39
Felálltam, kivettem a ruháim és mentem zuhanyozni. Miután kész voltam megnéztem magam a tükörbe, egy fehér póló amire az volt ráírva, hogy ,,make it possible'', egy fehér farmer és egy fehér bőrdzseki. A hajamat erős copfba kötöttem, felkaptam a táskám és lementem. Elköszöntem anyutól, adtam egy puszit Félixnek és kimentem az utcára. Márk ott állt a kerítésnek dőlve. Odamentem és megcsókoltam.
-Szia!-köszönt.
-Szia!-mondtam. Átkarolt és úgy mentünk a suliba. Kint ott álltak a többiek, odálltunk mi is.
Nagyban folyt a beszélgetés a filmekről. Én bementem és kivettem a szekrényemből a biosz cuccomat. Bementem az osztályba, ahol a Peti és Pali éppen karatéztak(?)
Leültem a helyemre és chatelni kezdtem Théoval.
Becsengetéskor a többiek bekószálódtak. Bioszon nem figyeltem, hanem a füzetem margójára rajzolgattam. Dupla kémián kísérleteztünk és imádkoztunk, hogy Gondos ne robbantsa fel a kémialabort. Negyedik óránk tesi volt, ahol suli köröket futottunk. Utána jött egy francia kultúra és azután egy francia.
Mikor kicsengettek az utolsó óráról felpattantunk és kiszaladtunk. Kint megfogtam Márk kezét és elindultunk.
-Nem csinálunk ma valamit?-kérdezte.
-Mit?-néztem rá.
-Talán elmehetnénk moziba.-vont vállat.
-Oké, de utána be kell szaladnom venni pár dolgot.-mondtam.
-Rendben.-mondta a kapu előtt, mikor megérkeztünk. Megfogtam az arcát és megcsókoltam.
*
Felkaptam a dzsekimet és kimentem. Megfogtam Márk kezét és elindultunk a moziba.

*Kinga szemszöge*
Mikor Félix elaludt lementem Davehez a nappaliba. Odabújtam mellé és a fejemet a nyakhajlatába fúrtam.
-Mi a baj kicsim?-simogatta a tarkóm.
-Semmi. Fáradt vagyok.-suttogtam. Dave mélyen a szemembe nézett, majd megkérdezte.
-A lányok hol vannak?
-Stella moziba, Flóra Kornéllal.-válaszoltam. Dave felállt megfogta a lakáskulcsot és bezárta az ajtót.
-Mit csinálsz?-kérdeztem mosolyogva.
-Hát bezárom az ajtót.-felelte.
-De minek? Akkor a lányok, hogy jönnek be?-néztem rá érthetetlenül.
-Majd kopognak.-jött felém és rám mászott. Megcsókolt, visszacsókoltam és egyre szenvedélyesebb lett. Lehúztam a pólóját végig simítottam a kezem a testén.

*Stella szemszöge*
Mosolyogva búcsúztam el Màrktól a kapuban.
-Ez nagyon jó volt!-mondtam.
-Az!-mosolygott. Adott még egy csókot, majd hazaindult. Megfordultam és a bejárathoz mentem. Megfogtam a kilincset és be volt zárva(?)
Odanyomtam a fülem az ajtóhoz és hallgattam, hogy van e itthon valaki.
-Dhavee. Szheretleek!-hallottam anyu hangját.
-AHHH!-üvöltött fel apu. És ekkor ráeszméltem mi folyik bent, a szám elé kaptam a kezem. 
Jólvan én inkább üldögélek a teraszon.

Nem tudtam meddig ültem ott, de nagyon belemerültem egy fanfictionbe.
Kinyílt mögöttem az ajtó, apu állt ott.
-Öööö szia Stella! Mióta ülsz itt?-kérdezte full piros arccal, szét dúrt hajjal és az ingét vagy 4 helyen nem gombolta be.
-Most jöttem. Elköszöntem Márktól és leültem Flórával chatelni.-hazudtam.
-Oké!-mondta, de láttam rajta a megkönnyebbülést.
Elmentem apu mellett és beszaladtam. Hát ez bolondok háza az fix.

*Kinga szemszöge*
Sikításra ébredtem fel. Felpattantam és kirohantam. Megfigyeltem honnan jön. Stella szobájából, ezért berohantam.
Stella ült az ágyán csurom vizesen és lihegve a torkát fogta.
-Mi a baj kicsim?-szaladtam az ágyához. Odaültem mellé.
-Rhosszat álhmodtam mhegint!-lihegett.
-Mit álmodtál?-kérdeztem és átkaroltam őt.
-Azt, hogy Dorián meg akart fojtani!-fúrta bele a fejét a vállamba. Hallottam, hogy elsírja magát.
-Semmi baj Stella. Ő már nem létezik!-próbáltam nyugtatni.
-Igen, pont ezért. Mert én öltem meg!-kezdett még jobban sírni.

*Szeptember 24.(kedd)*
*Kinga szemszöge*
Már egy hete alig aludtam. Minden este Stella sikítására keltem fel. És mindig ugyanavval az emberrel álmodott.
Doriánnal.
Hát mivel egy időben pszihológus voltam ezért gondotlam, hogy beszélgetni fogok Stellával.
*
Mikor a lányok hazaértek az iskolából megállítottam őket. Ott volt Flórával Kornél, de ez most engem nem érdekel.
-Stella gyere!-intettem neki. Stella ledobta a táskáját és kijött velem a teraszra. Leültem mellé és elindítottam egy beszélgetést.
Stella elsőnek veszekedett, hogy ő nem bolond és nem kell játszanom a pszihológust, de utána nagy nehezen beletörődött.
Elmondta, hogy minden álmában Dorián más formában akarja megölni. Az utolsó álma a világító toronyban játszódott, de Dorián lőtte le őt.

Mikor Dave hazajött a munkából felhívtam a szobába. Elmondtam neki mindent és, hogy mire jutottam.
-Szóval akkor Stellának most tért vissza a lelkiismeret furdalása?-kérdezte meglepődötten. Bólintottam.

*Szeptember 27.(péntek)*
*Stella szemszöge*
Suli után nem hazavettem az irányt, hanem a temetőbe. Az álmaimat kezdem legyőzni.
A temetőnél megálltam egy sír előtt.
   Bíró Dorián
1985-2018

Ott álltam a sír előtt, majd cinikusan elnevettem magam.
Most miért kéne félnem?
Én nyertem, ezért fekszik a föld alatt.
Cinikusan elmosolyodtam, majd inkább elmentem egy relaxáló shoppingolásra.

Na helló helló, itt lenne az újabb rész. Remélem tetszett.
A kövi részt, majd hozom.
Puszi💛