3.36.

1K 63 19
                                    

*Április 2.(csütörtök)*
*Flóra szemszöge*
Tegnap Stella nagyon fura volt nekem. Miután megkért, hogy hozzam el a fiúkat eltűnt.
Olyan este 10 fele kóválygott haza. Hallottam, hogy berohan a szobájába.
Na mindegy.
Ma reggel felkeltem, felöltöztem, majd indultam ki, de megtorpantam. Bementem Stella szobájába. Stella nem volt sehol. Bementem a fürdőbe és ott megtaláltam.
A tükör előtt falfehéren nézte magát.
-Mi a baj?-szaladtam oda hozzá.
-Semmi!-próbálta össze szedni magát.
-De látom, hogy baj van! Nekem elmondhatod..-suttogtam.
-Tényleg nincs semmi! Kicsit stresszes vagyok. Ma nem megyek be a suliba. Indulj mert elkésel!-mosolyodott el erőltetetten.
Nagynehezen, fájdalommal hagytam ott az ikrem. Tudom, hogy baja van akkor miért nem mondja el?!
*
Második órán ültem és kattogtam. Nyugi már Flóra, olyan paranoiás vagy, mint anyu!
Sóhajtottam ès próbáltam a gondolataimat leszúrni.

*Április 3.(péntek)*
*Flóra szemszöge*
Tegnap délutánra Stellának már semmi baja nem volt. Tök olyan volt, mint amilyen szokott.
Ma már jön suliba. Lehet tényleg, csak stresszes.
Na kezdjük is a mai napomat.
Reggel felkeltem, felvettem egy lila pulcsit és egy fekete farmert. Egy fehér cipőt. Adtam a kutyusoknak enni és kimentem.
-Sziasztok!-köszöntem, mikor beszálltam Márk autójába.
-Szia!-köszöntek egyszerre a fiúk.
Adtam Kornélnak egy csókot. Ott ültünk és vártuk Stellát. Mikor kinyílt az utca ajtó kilépett Stella. Sárga pólóban, kék farmerbe, fehér cipő és egy rózsaszín hajgumi.
Jézusom mi van evvel? Sárgát kékkel párosít?
-Sziasztok!-köszönt, mikor beszállt.
-Szia!-köszöntünk.
Csendben ültünk egész úton, mikor odaértünk kiszálltunk. Kornél és Márk a fiúknál maradtak a lépcsőn. Stella bement. Én is bementem, kivettem a szekrényemből az irodalom cuccomat. Bementem az osztályba és leültem a helyemre.

Mikor becsengettek, bejöttek a fiúk és mögöttük Kardos.
Az órán verset elemeztünk. Mikor kicsengettek kimentünk. Leültünk a padunkra. Stella valamit nagyon olvasott a WikiHow-on.
Nem néztem bele. Mikor kivonultak az új hármasikrek, szokásosan minden lány megnézte őket. A három közül egy éppen felénk tartott.
-Sziasztok!-köszönt, amikor ideért.
-Szia!-köszönt Julie. Lina a fiút bámulta, Stella a telefonjába bújva föl sem nézett.
-Mit szeretnél?-kérdeztem.
-Csak ismerkedni.-mosolygott, közbe Stella felé pillantgatott.
-Ne is álmodj róla!-mondta Stella.
A fiú megforgatta a szemét és elment.
Mikor becsengettek bementünk törire.
Az órán háborúról beszélgettünk.
Utána jött a negyedik óra avagy angol. Ott Kornéllal párosítva feladatokat oldottunk meg. Ötödik óránk francia volt, ott csak beszélgettünk. És a végére jött az ófő óra. Az nagynehezen eltelt. Mikor kicsengettek felpattantunk, de Ábel felszólalt.
-Álljatok meg!-mikor kimondta megfordultunk.
-Nem jöttök ma garázs? Pizzáznánk tudjátok, ahogy szoktuk! Elég régen bandáztunk már így délután!-mondta.
Mindenki beleegyezett, hogy megy.
-Ééés dobpergés! Van hálózsákotok?-kérdezte. Mikor kiderült, hogy van mindenkinek felvidult.
-Akkor ott aludhatnánk a garázsba!!
-Pf, lányos pizsipartit akarsz Ábel!-röhögött Gergő.
Ezután mindenki belement és hazamentünk. A kocsiba ülve Márk és Kornél beszélgettek.
-Te jössz Stell?-fogta meg Márk Stella kezét.
-Nem hiszem.-mondta Stella halkan.
-Hogy hogy?!
-Nincs kedvem.-suttogta. Mikor hazaértünk Stella kipattant és berohant.
-Úristen. Sziasztok!-köszöntem el a fiúktól, majd Stella után rohantam.
Beszaladtam a házba és köszönés nélkül szaladtam fel. Stella a szobáját bezárta. A kilincset rángattam.
-Stella! STELLA!-kiabáltam.
10 perc múlva, meguntam és bementem inkább a saját szobámba.
-Húh ez a lány!-suttogtam magam elé idegesen.
Inkább lementem és megkérdeztem anyutól, hogy Ábeléknál alhatok-e.
Anyuék elengedtek.

Kimentem a fészerhez és kihalásztam a hálózsákot. Fent kicsit letakarítottam. Tettem egy táskába a cuccaimat, majd kimentem.
Elindultam egyedül, majd Ábelék háza előtt Julieba futottam.
-Szia!-öleltem meg, majd együtt mentünk be.
-SZIASZTOOOK!-köszöntünk hangosan.

A nap további részében sokat hülyültünk. Nagyon sokat nevettünk. Ettük, beszélgettünk stb. Nagyon jól éreztem magam. De kár, hogy Stella nem jött. Neki is tetszett volna.

Olyan este fél kilenc fele csipogott Márk telefonja.
-Nekem most mennem kell!-állt fel, majd folytatta- Anyu hív.
Elköszöntünk Márktól, majd hagytuk elmenni.




























*Stella szemszöge*
Márk a fejét fogva ült.
-Bazdmeg Márk! EZ POZITÍV!-csaptam a falra.
-Jézusom most mi legyen?-nézett fel ijedten.

Na helló helló itt lenne az újabb rész. Remélem tetszett. Igen tudom, unalmas volt a rész eleje. Én magam is untam írni, de már nem tudtam tovább húzni az időt. Na ki vágta le most mi van?😏
A kövi részt, majd hozom.
Puszi💛

Szent Johanna Gimi Dave lányai élete a SzjgbenWhere stories live. Discover now