Szent Johanna Gimi Dave lányai élete a Szjgben

42.

*Aznap*
*Stella szemszöge*
-MICSODA?-mondtuk Flórával.
-Nyugi nem messzire költözünk. Csak más utcába és nagyobb házba.-mosolygott anyu. Flórával egyszerre sóhajtottunk.
-Azt hittem más városba.-mondta Flóra.
-Én is.-mondtam.
-Dehogy!-mosolygott apu.
-És kb mikor költözünk?-kérdeztem.
-Hát amikor találunk házat. De a kisbaba születése előtt.-mondta apu. Flórával felálltunk majd felmentünk. Bementem Flóra szobájába és leültem a fotelra. Valami kapart az ajtón. Kinyitottam Lana és Carlos rohant be. Lana rám Carlos pedig Flóráta ugrott. Megfogtam az egyik kutyajátékot és azt dobáltam el nekik.
-Nem megyünk el csajos napra ma?-kérdezte Flóra.
-De menjünk van 3 hónapnyit bepótolni.
-Ez volt a leghosszabb amíg nem beszéltünk egymással.-mondta Flóra.
-Meg az amikor két hétig nem szóltam hozzád mert letépted a babám fejét.-nevettem el magam.
-Akkor csak öt éves voltam!-védekezett nevetve. Ott ültünk majd megkérdeztem.
-Nézünk valamit!-mondtam. Lefeküdtünk Flóra ágyára és elindítottuk a Riverdalet.

*Április 21.(szerda)*
*Stella szemszöge*
Vasárnap unalmasan telt ahogyan a hétfő és a kedd is. A gondolatomat a csengő szakította meg. Mr. O'Really megszólalt.
-OK. Bye!-ment ki. Kimentünk és leültünk a padra. Lina arról beszélt, hogy látta Shawn Mendes felsőtestét és, hogy az milyen sexyy. Én fél füllel hallgattam közbe Milánt néztem. A barátaival beszélgetett. Februárban bemutatott nekik nagyon nem szimpik. Elkaptam a tekintetem Milánról mert eszembe jutott mit tett velem. Hiányozni hiányzik de már nem tudom, hogy képes lennék összejönni vele. Márkra kaptam a tekintetem. Farmert, fehér pólót viselt. Márk a fiú aki mindig tetszett nekem. Nem fogok hazudni. Miközben Milánnal voltunk PÁRSZOR! Márkra gondoltam. Na iránta se múltak el az érzéseim. Jézusom két fiú iránt érzek valamit. Mekkora szajha vagyok! Elkaptam a tekintetem és énekeltem a Zene nélkül mit érek énz ami a sulirádióból szólt. Közben a telefonomat nyomkodtam. A teló nyomkodásomat a csengő szakította meg. Bementünk a terembe ahol mindenki hangosan beszélt. Mikor bejött Haller Kardos helyett értetlenül néztünk.
-Sziasztok gyerekek!-köszönt mosolyogva.
-Jó napot!-mondtuk egyszerre.
-Az a helyzet, hogy Kardos tanárúr és Barka tanárnő továbbképzésen vesznek részt szóval most kimegyünk az udvarra.-mondta. Mindannyian boldogan felálltunk a fiúk kirohantak. Haller benyitott a 10/A-ba amikor megláttam lesápadtam. Milánék osztálya lesz kint velünk.
-Húzd ki magad és dobd hátra a hajad!-suttogta Lina. Úgy tettem ahogy mondta.
Kimentünk az udvarra és leültünk a padra. A fiúk labdát passzolgattak. Milán a haverjaival beszélgetett és mellettük volt egy fekete hajú lány aki Milán mondatain viháncolt. Pfu de kitépném a haját! Milán rámnézett és halványan elmosolyodott. Elkaptam a tekintetem és inkább beszélgettem a lányokkal.
A beszélgetésünket a csengő zavarta meg. A diákok szállingózni kezdtek kifele én bementem. Odamentem a szekrényemhez és betettem a felesleges irodalom cuccot. Most milyen óra? Infó azt szeretem! Néztem a szekrényemet semmi nem volt rajta díszítve csak egy órarend.
-Milyen egyedi!-nevetett Regina.
-Mint anyuci amikor a 30. pasinál elszakadt az óvszer. Ahj és az eredmény pont nekem pofázik szóval takarodj te kis ribi mert színtiszta anyád vagy! Tönkretetted a kapcsolatomat is te ribi!-indultam volna neki. De megálltam mert nem helyes.
-Hah Milánnal csak csókolóztunk! Mielőtt megjöttél talán már a gatyájába nyúlhattam volna!-mosolygott flegmán.
-Sok sikert! Ja és amikor beszélsz ne artikulálj mert látszanak a lenyelt gyerekek lelke.-csuktam be a szekrényem és elmentem. Akik hallották mindannyian Reginán nevettek. Mosolyogva mentem be az osztályba ahol csak Márk ült a padon és zenét hallgatott.
-Szia!-mosolyogott rám.
-Szia!-ültem fel a padomra.
-Hogy van Kinga?-kérdezte.
-Jól de mindig hány szegény. Virág, hogy van?-kérdeztem vissza.
-Szarul. Elvetélt és most lelki roncs.-mondta.
-És amúgy ki volt az apa?-kérdeztem.
-Apu de a bánat orvos rontott el valamit és azt mondta nem az ő gyereke.-mondta. Láttam rajta, hogy egy kicsit szomorú.
-Nem nagyon akarok.-mondtam.
-Mit?
-Kistesót.
-Miért?
-Nem tudom. Nem szeretem a változást. Más házba költözünk a baba miatt. Nem akarok gyerek sírást és a gyerekek utálnak engem!-mondtam sóhajtva.
-A saját tesódról van szó hogyne szeretnéd. Főleg te nem tudod milyen egy testvér?! Van egy ikred!
-Jó de ugyanakkor voltunk gyerekek! Meg félek, hogy rossz nővér leszek!-mondtam.
-Dehogy leszel! Láttam szilveszterkor, hogy vigyáztál a kis Lolára mikor mi buliztunk. Lola is azt mondta milyen kedves lány vagy.-mosolygott. Visszamosolyogtam majd egymás szemét néztük. Márk megfogta a kezem. De gyorsan elkapta mert becsengettek. A többiek bejöttek majd bementünk az infó terembe.
-Jó napot!-mondtuk Tölgyessynek.
-Sziasztok gyerekek! A mai órán annyi feladatotok van, hogy tömörítsetek egy könyv PDF másolatát utána szabad foglalkozás.-adta ki a feladatot. Két perc alatt megcsináltam a Rómeó és Júliával. Majd felléptem facebookra. Milán oldalát nézegettem ahol tele volt közös képekkel. Flóra odasúgta.
-Ha így folytatod nem tudod elfelejteni.
-Őt lehetetlen elfelejteni.-mondtam szomorúan.
-Szerettem nagyon szerettem.-suttogtam. Flóra megfogta az egeremet majd kikattintotta a facebookot.
-Csinálj valami mást!-jelentette ki.
Kikapcsoltam a gépet és inkább telefonra váltottam. Tölgyessy megengedte! Wattpadon olvasgattam mikor kicsengettek.
-Rendben gyerekek mehettek! Sziasztok!-mondta. Felálltunk majd kimentünk a teremből. Flórával felkaptuk a táskánkat majd kimentünk.
A lépcsőnél Ábel megszólalt.
-Stella, Flóra jöttök ma meki?
-Aha hánykor?-kérdeztem.
-16-ra legyetek ott.-mosolygott. Flórával hazamentünk ahol apu főzött anyu meg nem volt ott.
-Hogy hogy te főzöl?-kérdeztem.
-Anyátok egy csomó epret vágott be azt most hányja ki.-mondta. Szegény anyu.

*Április 22.(csütörtök)*
*Stella szemszöge*
Reggel kinyitottam a szemem, felálltam és kivettem a ruháimat mikor anyu benyitott.
-Kislányom előbb hívott Haller, hogy nem kell suliba mennetek csak jövőhét csütörtökön. Az egyik osztályban csőtörés volt és valami szivárog.-mondta anyu.
-Yey!-mondtam vidáman.
-De addig is tanulnotok kell elküldte amit tanulnotok kell csütörtökig. Szóval én tanítalak addig!-mosolygott ördögien. Elnevettem magam.
-De jó!-forgattam meg a szemeim mosolyogva. Visszafeküdtem az ágyamba.
-Minek keltem fel akkor!-szítozódtam. Anyu ment volna ki de megállítottam.
-Anyu!-mondtam. Anyu megfordult.
-Igen?
-Flóra már tud erről?
-Igen miért?
-Akkor jó. Kérnék egy tanácsot ideülnél.-mutattam magam mellé. Anyu leült az ágyamra. Elmeséltem neki az egész Milános ügyet. Mikor végeztem megszólalt.
-Oké. Akkor ő meg Regina?-kérdezett vissza. Bólintottam.
-Csak csókolóztak?-kérdezte.
-Nem meg fogdosta a fenekét.-mondtam.
-Kislányom. Mindenki hibázik. Beszéltél azóta Milánnal erről komolyan?-kérdezte.
-Nem.-csóváltam a fejem.
-Pedig kellene. Látod apád is megcsalt engem mégis megbocsájtottam. Attól, hogy szünetet tartottunk akkor sem bírtam kiverni a fejemből te ki tudod?-kérdezte.
-Nem.
-Na látod. Ez azért van mert szereted! Hibázott és el akarod felejteni, utálni akarod tudom velem is ez volt. De kislányom tudd, hogy minden embernek jár még egy esély. Hogy azt kihasználják vagy nem az az ő dolguk-bajuk. De kislányom beszélned kellene vele. Ennyit tudok mondani. Beszélj vele majd meséld el mit mondott és meglátjuk.-mondta. Elsírtam magam.
-Hiányzik!-mondtam sírva. A vállára hajtottam a fejem és sírtam. Ő a hajamat simogatta.
-Tudom kislányom tudom.-mondta. A vállán sírdogáltam.
*
Reggeli után felöltöztem. Majd ráírtam Milánra.
   Stella: Találkoznunk kell.

Milán: Rendben. Hol?

             Stella: 14:00 Costa Coffee

Milán: Ott leszek.
Letettem a telefonom és megnéztem az időt. 13:31

 
Elindultam majd amikor odaértem a kávézó elé így szóltam.
-Most vagy soha!-nyitottam be. Milán ott ült az egyik asztalnál.

Na helló helló itt lenne az újabb rész. Remélem tetszett és sajnálom, hogy kicsit unalmas de nem volt ötletem. Vajon Stella és Milán összejönnek újra vagy szakítanak? A kövi részben kiderül amit majd hozok.
Puszi!💛