Szent Johanna Gimi Dave lányai élete a Szjgben

3.1.

*Augusztus 31.(szombat)*
*Stella szemszöge*
A nyaram ilyen kettős volt. Jó-Rossz.
A jó dolog Márk volt benne, a rossz meg Papi halála.
Már nagynehezen túltettem magam a gyászon. A nyáron Horvátországba voltunk nyaralni. Ahjj leírhatatlan az a cuki élvezettel teli fej Félixnél, mikor meglátta a tengert.
Márk már sokszor aludt nálam, én nála csak 2-szer. (Semmi olyan nem történt, mielőtt valaki arra gondolna).
A nyaram dráma mentes volt, a medúza nagymamám se lépett színre, Márk napról napra egyre aranyosabban bánik velem. Félix meg nő, mint a gomba.
Szóval, azon kívül jó volt...
Na kezdjük el ezt az évet is.

Reggel felkeltem, felöltöztem, reggeliztem és ráeszméltem, hogy ez az utolsó nap a nyárból.
Ma nem találkoztam Márkkal, hanem elmentünk sulicuccokat venni.

*Szeptember 1.(vasárnap)*
*Stella szemszöge*
Holnap újra suli, ahjjjj nem akarok menniiii!
A mai napon semmi érdekeset nem csináltam. Kiélveztem az utolsó szabad napom.

*Szeptember 2.(hétfő)*
*Stella szemszöge*
Reggel megszólalt az ébresztő. Hisztizve kinyomtam. Nagyon, de nagyon nehezen kikószálódtam az ágyból. Megdörzsöltem a szemem és kinyitottam a ruhásszekrényemet.
Kivettem egy fekete farmert, egy piros pólót és a piros conversemet. A hajam erős lófarokba kötöttem. Tettem fel egy kis rúzst, majd lementem. Elköszöntem anyuéktól, majd kimentem az utcára. Flóráék már elmentek, én csalódottan néztem magam elé. Nincs itt..
-Gyönyörű vagy ma is.-szólalt meg valaki a hátam mögött. Vidáman fordultam hátra. Ott állt ő, Márk.
Felé szaladtam, ő meg felkapott. Hevesen csókolni kezdtem.
-Már másfél hete nem láttalak!-suttogtam két csók között. Mikor befejeztük és letett gyorsan rendbe tettem a rúzsom. És letöröltem Márk ajkáról is a vörös rúzst.
-Még mindig hordod?-piszkálta a nyakamon lévő vörös ajak nyakláncom.
-Igen. Azt se tudom kitől kaptam.-piszkáltam meg én is.
-Tőlem.-mosolygott. Furán néztem rá.
-Tényleg?-kérdeztem.
-Tényleg. Karácsonykor bedoptam a posta ládába.-mosolygott tovább.
-Köszönöm!-öleltem meg.
-Nem kéne indulni?-kérdezte.
-Indulhatunk.-feleltem. Megfogta a kezem és elkezdtünk sétálni.
A suli előtt a többiek fütyülni és tapsolni kezdtek. Zavartan hátratűrtem egy tincset. A fiúk lepacsiztak, én meg Flórával beszéltem szemkontaktussal.
Igen mi is megtanultunk ilyet!
A nyári beszámolókat hallgattuk. Megnéztem az időt 7:45.
-Bemegyek.-engedtem el Márk kezét.
-Megyünk mind.-állt fel Ábel. Márk megfogta a kezem és a sort vezetve elindultunk a folyósón.
Mindenki minket figyelt hallottam pár ,,Úristen ezek együtt vannak?'' kérdést. Pár lány szúrósan nézett minket, pár fiú pedig csalódottan. Márkkal összemosolyogtunk, majd bementünk az osztályba. Leültem a helyemre és hátrafordultam beszélgetni vele.

Tudjátok mit utálok az év elején? Azt, hogy az első héten folyton el kell mesélni a nyarunkat, és már kívülről fújod a többiek story-át mégis meg kell hallgatnod.
Ez történt ezen a napon. Négy ÓFŐ óra egyszerre. Halál volt.
Mikor kicsengettek mindenki felpattant, rohanni kezdtünk.
Túléltük az első napot!
Hazafele Márkkal sétáltam egy búcsú csókkal elbúcsúztunk, majd bementem. Otthon senki nem volt otthon. Felmentem a szobámba ledobtam a cuccom és feküdtem. A telefonomat nyomkodtam.
*
-STELLA GYERE VACSORÁZNI!-kiáltott fel anyu. Lementem és elfoglaltam a helyem. Nagyban ettünk, mikor apu megszólalt.
-Lányok! Emlékszetek amikor azt beszéltük, hogy miután megszületik Félix elköltözünk?-kérdezte.
-Igen én emlékszem.-mondta Flóra.
-Én is.-mondtam.
-Szóval most, hogy Félix egyre nagyobb saját szobát kell biztosítsunk neki. A mi szobánkba már alig fér el az a babágy. Szóval mivel, hogy rámhagyta apu a házát. Odaköltözünk.-jelentette ki finoman. Leejtettem a villámat.
Papi házába? Ahol mindenhol, csak emlékek fognak gyötörni?? Biztos nem.
Felálltam és felszaladtam a szobámba. Kulcsra zártam az ajtót. Hátra dőltöttem a fejem és próbáltam nem figyelni, ahogy Flóra kiabál nekem.

*Szeptember 3.(kedd)*
*Stella szemszöge*
Reggel sokkal korábban keltem, hogy ha indulok ne találkozzak semelyik családtagommal. Felkaptam egy fehér farmert, egy fekete pólót amire az volt ráírva, hogy ,,Secret''.
Sminket csak minimálisat tettem ma fel.
Felkaptam a táskám és lerohantam. Kimentem az utcára Márk sehol. Szóval odasétáltam a házuk elé. A kerítés elé guggoltam, majd mikor hallottam, hogy nyílík az utca ajtó felálltam.
Márk kilépett rajta és meglepődve nézett rám.
-Szia Stella! Hogy hogy ilyen korán itt vagy?-kérdezte. Megöleltem és elmeséltem neki mindent.
-Stella már 3 hónapja történt, már túl kéne lépned rajta.-mondta.
-Túltettem magam!-jelentettem ki.
-Nem úgy látszik!-fonta át a karját a csípőmön.
-De!-tiltakoztam.
-Neeem!-nevette el magát, majd lábaimnál fogva felkapott és bevitt a házukba.
-Mit csinálsz?-nevettem.
-Háát korán van, ezért nem fogunk a suli előtt állni feleslegesen.-dobott le a kanapéra. Ledobtuk a táskánkat a földre. Fölém hajolt és megcsókolt, viszonoztam a csókot. A lábaimat átfontam a derekán. Ledobta a dzsekijét. Felúztam a pólóját, hogy lássam a felsőtestét.
-Csááooo öcsi bocs, hogy ilyenkor itt vagyok, de nem hagytam itt a töltőmet?-rontott be egy 20 körüli férfi. Márk leugrott rólam én pedig felpattantam.
-Ú rosszkor.-vigyorodott el.
-Dehogyis. Éppen menni készültem.-kerültem ki a pasit és rákvörös arccal szaladtam ki a házból.
Majdnem megtörtént! Úristen...!!
Elindultam egyedül suliba.
-STELLA!-hallottam magam mögül Márk hangját. Hátra fordultam és láttam, hogy felém rohan.
-Minek szaladtál el?-ért utól.
-Kínos volt. Amúgy ki volt ő?-kérdeztem.
-Hát Beni! Anyu öccse.-adta a kezembe a táskámat. Tényleg ezt ott hagytam.
-Majdnem az történt.-hajtottam le a fejem.
-Ja, majdnem.-mondta. Megfogta a kezem és maga felé fordított.
-Mi a baj? Túl rámenős voltam?-kérdezte ijedten.
-Dehogy is. Csak nem szégyen ez?-kérdeztem. Márk egyből levágta mire gondolok.
-Hát ha az ember éppen olyan érettnek tartja magát akkor meg fog történni. De Stell tudd, hogy én várok ameddig akarod.-suttogta. Megcsókoltam.
-Köszönöm. Szeretlek.-mondtam.
-Én is téged.-mosolyodott el sexin.
Odaértünk a sulihoz pont becsengetésre. Bementünk az osztályba és leültünk. Vártuk Gondost, de Haller jött be.
-Sziasztok gyerekek! Én jöttem be mivel hírt hoztam. Új osztálytársatok lesz!-jelentette ki. Mindannyian mozgolódni kezdtünk.
-És mikor jön?-kiáltotta be Ábel.
-Mindjárt. Most az igazgatóiba van.-mondta. Pont akkor kinyílt az ajtó.
És egy elég ismerős fiú lépett be. Flórával kitágult szemekkel bámultuk.
-Derek?!-néztünk a fiúra.
-Lányok?!-ismert fel minket.

Na helló helló itt lenne az újabb rész. Remélem tetszett. Vajon honnan ismerik az új fiút az ikrek?
A kövi részt, majd hozom.
Puszi💛