Szent Johanna Gimi Dave lányai élete a Szjgben

3.30.

             ****Hatalmas időugrás****
 
                   *2 hónappal később*

*Március 4.(szerda)*
*Stella szemszöge*
Huhúúú, de régen írtam. 2 hónap honnantudjam hány napja. De most kedves naplóólvasóm lepődj meg velem. 2 HÓNAPJA NEM TÖRTÉNT DRÁMA VELEM.
Igen én is nehezen hiszem el, hogy valami sínen van dráma nélkül.
Meglepő mi? De tökre élveztem.
Amúgy az elmúlt 2 hónapban az égvilágon semmi se történt. Suli, tanulás(hihi olyat én nem szoktam, de ha anyu olvasná akkor tanultam eskü!!!!)Flóra, Márk, shopping. Ebből állt az elmúlt 2 hónap. Ami amúgy nagyon hamar eltelt. Ábel kis titkát őrizzük, azóta tök jól elvannak Julieval. Tök cukik. Na mindegy is kezdjük inkább az én kis napjaimat.
Üdv újra a naplómba. Ami egy érzelmi hullámvasút.

Reggel felkeltem, felálltam és kinéztem az ablakon. Kicsit sütött a nap, de azért nem kockáztatunk! Felvettem egy fekete szaggatott farmert, egy vörös pólót, egy fekete-fehér kockás inget kötöttem a derekamra. Kentem fel vörös rúzst, kis sminket és felkaptam a vörös magassarkú csízmámat. Felkaptam a cuccom és mielőtt lementem megálltam a tükör előtt.
Huh de jól nézek ki ma. Márk még ezt a settemet nem is látta. ÚRISTEN ELFELEJTETTEM MEGCSINÁLNI A HAJAMAT. Gyors megpillantottam az időt. Jó kések egy kicsit. A hajamat felfontam az elválasztóig és felgumiztam. Majd leszaladtam. Nem is köszöntem a lent üldögélő anyunak. Bepattantam a kocsiba.
-Sziasztok!-köszöntem és adtam egy csókot Márknak. Elindította a kocsit és elindultunk. Mikor a suli elé értünk megfogtam Márk kezét és a bejárathoz indultunk.
-Olyan sexi vagy ma! Remélem átjössz ma hozzám!-suttogta a fülembe és amikor nem volt senki az utcán lágyan megharapta a fülcimpám. Bementünk a portára, majd az osztályba. Leültünk a helyünkre és pont utánunk lépett be Gondos.
-Sziasztok!-köszönt.
-Jó napot!-köszöntünk unottan.
Gondos belekezdett a mondandójába (de nem figyeltem..)
Mikor végzett kicsengettek, a hangra felkaptam a fejem és vidáman ugrottam fel. Kimentem a büfébe vettem egy pink fánkot és becsengetésig azt fogyasztottam el. Második óránk szintén fizika volt, most a füzetbe írogattunk.

A suli többi órája brutál uncsi volt. A harmadik óránk töri volt, ahol én feleltem. 3-asra. A negyedik óránk elmaradt, mert nem jött Durand. Ki tudja miért..
Az ötödik nyelvtan volt, ahol feladatokat oldottunk meg. És a hatodik infó volt, ahol szabad foglalkozás volt. Mikor kicsengettek az utolsó óráról rohantam, mint az őrült. Felkaptam a táskám, megfogtam Márk kezét és kimentünk. Beszálltunk a kocsiba. Kitettük Kornélt, majd nálunk kiszálltunk.
-Nem jössz be?-kérdeztem Márkot kutyaszemekkel.
-Max egy fél órára. Utána megyek edzeni. És utána csak a tiéd vagyok!-szállt ki és megölelt.
-Remélem is!-csókoltam meg. Kint az utcán csókolóztunk, közben Márk a tarkómat fogta.
-Fiatalok!!! Nem az utcán szerelmeskedni!!!-szólt egy ideges hang. A szembe szomszédunk volt Klári néni.
-Sajnáljuk!-mondtam, majd behúztam Márkot. Fent a szobámba elnevettük magunkat. Ráugrottam az ágyamra és a plafont bámultam. De utána a plafon helyett Márk fejét láttam. Mert rámmászott.
-Hol is tartottunk?-közeledett a szája az enyémhez. Egyre vadabbul smároltunk, mikor levettem Márk pólóját. Csókolat nyomtam a mellkasára és a hasára, mikor csörögni kezdett a telefonom.
-Hú! Ki hív ilyenkor?!-bosszankodtam. Felkaptam a telómat és megnéztem ki hív. Anyu volt az.
Elfogadtam a hívást és beleszólaltam.
-Igen anyu?
-Szia Stella! Tudsz ma vigyázni Félixre? Nagyon durván szakad az eső és apáddal szerintem egy hotelba fogunk aludni. Mert nem úgy néz ki, hogy el akar állni.-sóhajtott feszülten.
Kinéztem és megláttam, hogy kint tényleg dúl a vihar. Nem is kicsi. Hát nem láthattam, mert én mással voltam elfoglalva.
-Jólvan anyu vigyázok rá. Nyugi nem kell stresszelni. Legalább lesz egy kis romantikus éjszakátok apuval!-próbáltam nyugtatni.
-Oké. Köszönöm! Angyal vagy!
-Hehe tudom!-kuncogtam.
-Flóra otthon van?-kérdezte.
-Nem tudom.-vontam vállat, de nem tudom miért, mert hát anyu nem láthat telefonon keresztül.
-Mindjár felhívom őt is! Na megyek szia kislányom!-köszönt el.
-Szia puszi!-tettem le a telót, majd ledobtam a székre.
-Bocsi kis Don Huan-om, de most nem bírjuk folytatni amit elkezdtünk. Vigyáznunk kell Félixre, mert anyuék messzi vannak és nem jönnek haza ilyen viharban. Keresnek egy közeli hotelt és ott alszanak.-avattam be.
-Ja oké!-kapta fel a pólóját.
-Szerintem én megyek is!-állt fel, de megragadtam a karját.
-Ilyen időben biztos nem!-tiltakoztam, majd folytattam—És ha rád dől egy fa?! Én nem engedlek ilyen viharba az utcára!-tettem csípőre a kezem.
Márk nevetett egyet, majd átkarolta a derekamat.
-Imádlak, ahogy féltesz. Jólvan itt alszom ma nálad, de holnap reggel korábban kelünk, mert be kell mennem pár sulicuccért.-mondta.
-Rendben!-egyeztem bele és felé fordultam. Adtam neki egy csókot, majd kimentünk a másik szobába Félixhez.
Csipogott egyet a telóm
Anyu: Flóra Kornélnál marad éjszakára, mert ott van. Nem nagyon bírok nyugodtan lenni, hogy tudom, hogy csak te meg a kis Félix vagytok otthon.

Stella: Itt van velem Márk.😌

Anyu: Mindjárt más.

Mosolyogva eltettem a telómat és néztem, ahogy Márk játszik Félixel. Hogy szerezhettem én ilyen jóképü, aranyszívű, cuki fiút?
Én nem tudom, de úgy érzem, hogy én vagyok a világ legszerencsésebb lánya.

*Kinga szemszöge*
Találtunk egy hotelt, de bőrig áztunk. Szerencse, hogy közel volt. Felmentünk Daveel a szobánkba és benyitottunk. Tök jól nézett ki.
-Megyek lezuhanyzom!-jelentettem ki.
Bementem a fürdőbe és amikor kész voltam bement Dave. Nem tudtam mit csináljak, de pont akkor hívott Renáta.
-Mondd!
-Szia Kinga! Van egy kis időd beszélni?-kérdezte halkan és szipogva. Ahj...
-Attól függ. Már megint sírsz?-forgattam meg a szemem.
-Előbb sírtam.-vallotta be.
-Hallgatlak.
-Cortez tegnapelőtt este álmában Viki nevét suttogta. Majd tegnap este aközben.... Viki nevét nyögte!-tört ki újra.
-Úristenem!-csaptam a fejemre—Kedves Renáta ez akkor idiótaság! Mért nem beszélsz a férjeddel?! Ha meg Viki kell neki hagyd ott! Légy erős nő, nem azért harcoltam a gimibe a nők jogaiért, hogy így letiporják őket!! És nekem ne sírdogáljál, mert annyi értékes időt pazaroltam el rád, hogy hallgatlak, hogy sírsz! Jó néha vicces! De amúgy tök szánalmas! Szóval emeld fel a p*csád és menyj az urad elé!-törtem ki magamból.
-Rendben Kinga. Köszönöm!-suttogta.
-Hú ez a Renáta!-fogtam a fejem és a telefonomat telettem a pultra.
-Kivel kiabáltál már megint?-jött ki Dave a fürdőből póló nélkül.
-Renátával. Tök szánalmas.
-Ja. Az megszokott, hogy vele kiabálsz.-kuncogott. Bebújt mellém az ágyba és átkarolta a derekamat.
-Kinga. Mostanság gondolkodtam valamin.-suttogta.
-Min?-fordultam felé.
-Hát nem szeretném, hogy lekiabálj. De én szeretnék még egy gyereket.-vallotta be. Majdnem kiugrottak a szemeim a helyéről.
-Hogy mi? Mit akarsz? Jól hallottam?
-Igen Kinga. Még egy gyereket.-mondta.
-Ilyen idősen? Kér és fél év és negyven vagy.
-Tudom Kinga. Nem is csinálni akartam. Hanem örökbe fogadni egy öt-hat-hét évest. Milyen jót tenne Félixnek, ha lenne egy bátjya! Mert a lányok azok ott vannak egymásnak bármi van, de Félix kisfiú. És ő nem úgy fog a dolgokhoz viszonyulni, mint a lányok!-próbált a lelkemre hatni. De nagyon aranyos volt miközben ezt mondta. 19 éve együtt vagyunk, szóval már minden gondolatát ismerem.
Megesett a szívem rajta. Igen nekem is van olyanom!
Megsímítottam az arcát, majd odasuttogtam neki.
-Rendben. Gondolkodom rajta!-csókoltam meg. Átkarolta mégjobban a derekam, én magamhoz öleltem és úgy aludtunk el.

Na helló helló itt lenne az újabb rész. Remélem tetszett. Vajon Dave és Kinga örökbefogad egy gyereket? És a lányok vajon mit szólnak, majd ehez a tervhez? Csak szerintem tök cuki Dave és Kinga még mindig?
A kövi részt, majd hozom.
Puszi💛