*Aznap*
*Stella szemszöge*
Az oltár felé sétáltam. Apu a bal oldalamon. Mikor odaértem Ákos elé a pap elkezdte.
-Stella elfogadod hitves férdejdül Hegedűs Ákost?-kérdezte a pap.
-Igen.-válaszoltam.
*Flóra szemszöge*
Stella ágyával szembeni széken ültem. Remegett a kezem. Visszatért. Biztos ő okozta ezt a balesetet. G*ci ez olyan mint egy sz@r sci-fi.
Ránéztem Stellára. Mozdulatlanul feküdt. De lélegzett. Ahj. Mit tegyek? Üljek tétlenül míg ez a bolond szabadon mászkál? Stella már rég szaladt volna nyomozgatni. Mint amikor takarítónak öltözött, hogy megtudja mi van Krisztiánnal. Stella olyan vakmerő. Mért nem vagyok olyan, mint ő?
*Időugrás*
4 héttel később
*December 22.(szerda)*
*Flóra szemszöge*
Reggel olyan vegyes érzelmekkel keltem. Egy hónapja volt 2 nappal ezelőtt a napja, hogy Stella kómában van.
Nk-tól nem jönnek üzenetek.
Idióta... valaki játszadozott vele.
Holnap után szenteste én pedig anyunak segítettem feldíszíteni a házat. Apu ott üllt és nézte, ahogy Félix a karácsonyfa díszekkel játszik.
Félix nőtt nem sokat. De már kinőtt a haja. És az első szava is megvolt.
Bevittük Stellához és Félix azt mondta Ejja Ejla.
Aranyos volt. Apu szomorúan nézte Félixet.
-Apu mi a baj?-kérdeztem.
-Semmi.-mondta.
-El kéne mondani neki. Még is csak ő áll a legközelebb hozzá.-mondta anyu. Apu könnyel csillant szemekkel rám nézett.
-Az orvosok azt mondták Stellát le kéne venni a gépről. Ami életben tartja őt.-mondta apa. Tudtam melyik gépről beszélt. Amiről Stella kapta a levegőt.
Fel kéne kelnie.
Ledobtam az égőket és sírva a szombámba szaladtam.
Leültem a földre és sírtam.
*December 23.(csütörtök)*
*Márk szemszöge*
Felkelés után, reggeliztem. Majd visszamentem a szobámba és lefeküdtem az ágyra. Gondolkodtam. Be kéne mennem Stellához. De biztos ott van az az Ákos gyerek. Nem érdekel. Felkaptam a ruháimat, majd elindultam.
A kórháznál már tudtam merre van Stella szobája. Egy héten minden csütörtökön itt voltam. Olyankor Dave és Kinga dolgoztak. És Flóra engedett be. Azt mondta jobban örülne nekem meg Stellának, mint Ákosnak. Jó érzés volt ezt hallani.
Na mindegy. Mikor beléptem a kórházi szobába odalépkedtem Stellához.
Ott álltam. Végig simítottam a hosszú szőke haját. Amikor ujjak fonódtak az én ujjaimra.
Na helló helló itt lenne ez a nagyon mini rész. Azért írtam, hogy Stella felkeljen. Tudom egy rész után fel is kelt mi ez?
Hát nem tudtam tovább depis részeket írní úgy, hogy az egyik iker nincs benne. Remélem megértitek.
Puszi💛💛