Vérfarkasba szeretve

35.rész

Holden

Mindenki alszik, én viszont nem tudok. Folyton azt lesem, hogy Zayden mikor jön már. Tudnia kell Ayláról. Bármi áron elmondom neki. Ha akarja, ha nem.

Nem sokára meg is érkezik végre az említett személy. Zayden belép az ajtón, majd tekintete rám talál. Unottan rám néz, majd leül mellém a kanapéra.

- Merre jártál eddig? – kérdezem tőle halkan.

- Elmentem a Kristály vízeséshez. De semmit se találtam. – mondja Zayden, és a kezét tördeli közben. – Ayla? Hogy van?

- Jobban van. Alszik. Egész nap várt téged Zayden. Mellette kellett volna lenned. – jegyzem meg neki.

- Tudom, Holden. Tudom. De nem hagyott nyugodni ez az egész. Hova lett Holden? Hova tűnt Rhett? – kérdezi tőlem.

- Bárcsak tudnám. – mondom. – Beszélnünk kell. Ayláról van szó. Nagyon fontos.

- Ayláról? Mi a baj? Történt vele valami? – pattan fel Zay a kanapéról, de visszarántom.

- Nyugalom. Semmi baj nincs most vele. Korábban is el akartam mondani, de...

- Tessék? És miért nem próbálkoztál jobban? – néz rám ingerülten.

- Komolyan Zayden? Komolyan?

- Jó bocs, haver. Igazad van. De mondd már mi a helyzet! – sürget. Pár másodpercig hallgatok, míg összeszedem a gondolataim.

- Aylának látomásai vannak. Lát és hall dolgokat. Mintha a jövőt látná előre levetítve. – Zayden köpni-nyelni nem tud. – Pár napja kezdődött. Szédülésekkel jár, fejfájással. Azt mondta egyre erősebbek.

- Szédüléssel? – kérdezi, mire aprót bólintok. – Bassza meg! Pár napja vele voltam az őrsön, amikor egy pillanatra megszédült. Elejtette a kávés csészéjét. De nem mondott semmit. Miért nem tudok én erről? Erről az egészről? – kérdezi ingerülten.

- Ayla nem akart bajba sodorni. Rólad is szólnak a látomásai. – mondom. – Azt mondta egy alfáról beszélt neki a látomás. De ez még semmi. Látta a kék szemű lányt.

- Hogy mi? A jóslatból? – hüledezik Zayden. – Az nem lehet...

- Ő az Zayden. A jeges kék szemű kiválasztott, aki elhozza a békét. Még nem farkas, de ha beteljesül a jóslat, és igazam van, akkor teljesen megváltozik majd az élete.

- Istenem... - Zayden szorosan lehunyja a szemét és szitkozódik. – Nem hagyhatjuk Holden. Nem veszíthetem el. Nem élném túl. Senki nem tudta eddig, de már a kezdetektől fogva bevésődött nekem. – néz rám kétségbeesetten. Zayden ritkán ilyen sebezhető.

- Bevésődött? – a körülmények ellenére is elvigyorodok. - Gratulálok haver! Ő tudja már?

- Nem, nem mertem neki elmondani, nehogy elijesszem vele. – motyogja Zayden zavartan.

- Szerintem érdemes lenne elmondanod. Szeret téged. – mosolygok rá.

- Meg kell őt védenünk.

- Vigyázunk rá! Akár az életem árán is megvédem. – nyugtatom Zaydent. – Viszont, most már értem, hogy Asher miért környékezte meg Aylát. Ő is tud a jóslatról. De fogalmam sincs neki miért szükséges ez. Hisz nem vérfarkas. Nem áll össze a kép. Egyszerűen nem jövök rá.

- Rég láttuk Holden. Mi van, ha megváltozott? Ha már nem ember? – tanakodik Zayden.

- Bármi megeshet. – gondolkodom el. – De elég mára! Fel kéne menned Aylához!

- Igazad van. Kösz mindent Holden! – veregeti meg a hátamat, majd felkocog az emeletre.
Hatalmas veszély fenyeget minket. Ki kell találnunk valami megoldást. Ki kell találnom valamit...