Vérfarkasba szeretve

32.rész

Ayla

Lassan nyitom ki a szemem. A szobába halványan beszűrődik a fény. Fogalmam sincs hol vagyok. Ismerős illat lengi be a helyiséget, de nem ismerem fel. A fejem tompán sajog, a végtagjaim fájnak, a torkom kiszáradt. Veszek egy nagy levegőt és körbe nézek. Szoba másik felében Mikeot veszem észre. Alszik, de látom rajta, hogy nyugtalan.

- Mike – szólítom meg, de hangom nem több egy rekedt nyögésnél. Mike hirtelen felkapja a fejét, majd hozzám siet. Szeme könnyes. Megsimogatja fejem, majd nyom egy puszit a homlokomra.

- Hát szia! – mondja. – Jobban érzed magad?

- Egy kicsit – mondom neki, és figyelem, ahogy egy széket húz az ágy mellé.

- Nagyon aggódtam. Amikor megjelent Warren és közölte, hogy mi történt teljesen összetörtem. Tudod eszembe jutott...

- Jól vagyok Mike, ne aggódj. – szakítom félbe, mert nem akarom, hogy befejezze a mondatot. Tudom, hogy a szüleinket akarta felhozni.

- Rendben, oké. Vagyis nincs rendben. Amint jobban leszel megyünk az orvoshoz egy alapos kivizsgálásra! – fenyegetőzik Mike.

- Nem, arra semmi szükség – ellenkezem. – Még pihenek egy kicsit és minden újra a régi lesz.

- Kérsz valamit? Enni vagy inni?

- Egy kis víz jólesne. – mosolygok a bátyámra. Halk kopogást hallok, majd Holden bukkan elő.

- Hello kicsi Ayla! Bejöhetek? – kérdezi mosolyogva.

- Persze, gyere csak. Később hozom a vizedet és valami ennivalót. Beszélgessetek csak nyugodtan. – mondja Mike mosolygósan. Holden megvárja amíg Mike becsukja maga mögött az ajtót, majd nagyot sóhajtva leül az ágy végébe.

- Mi történik veled Ayla? – kérdezi szelíden. Holden mindig is a vesémbe látott.

- Elég sok minden. Zayden merre van?

- Elment megkeresni Rhettet. – látva aggódó tekintetemet azonnal hozzátette – Nyugi, vele vannak a többiek is. Nos, mesélsz?

- Nem akarom, hogy Zayden tudjon erről. Senki se tud Noaht leszámítva.

- Ki az a Noah? – kérdezi felvonva a szemöldökét.

- A társam. De nem jelent veszélyt. Sok legendát ismer. Segített utána járni egy-két dolognak.

- Miért érzem azt, hogy nagyon komoly dologról van szó?

- Mert az is – mondom neki, majd nagy nehezen belekezdek a lényegbe. – Vannak.... vannak látomásaim.

- Látomásaid? – kérdezi Holden megdöbbenve.

- Igen. Látok, hallok és érzékelek bizonyos dolgokat. Pár napja kezdődött, az első alkalommal megkötözött kezeket láttam egy sötét helyen.

- Hangokat is hallasz? A saját hangodat? – Holden tekintete most is mindent tudó, mint mindig.

- Honnan.. honnan tudtad? – kérdezem döbbenten.

- Most ez nem számít. Folytasd! – unszol.

- Szóval tehát. Az első látomásban a hang azt mondta, hogy nem tudhatok mindent a falka alfájáról. Ez gyenge szédüléssel járt. A második már sokkal erősebb szédüléssel kezdődött. Egy erdőben voltam, majd hirtelen megjelent egy olyan lány, mint én. Nagyon hasonlóak voltunk. Csak nézett engem, majd szemei jeges kék színűre változtak. A hang azt kérdezte, hogy feláldoznék-e mindent, amim most van, azért, hogy törődjek valakivel. A harmadik pedig, nos... ez volt a harmadik. Hatalmas fájdalom hasított a fejembe. Ismét az erdőben voltam, egyre hangosabb farkas vonyítást hallottam, de határozottan nappal volt. Egy tölgyfát láttam, és a tölgyfa tövében egy lépcsősort, ami a föld alá vezetett. Közben víz csobogását is hallottam. Elindultam lefele, de amint be akartam nyitni egy ajtón elvesztettem az eszméletemet. A hang azt kérdezte, hogy meghátrálok, vagy szembe szállok a nehészégekkel. – Holden egy pillanatig hallgatott.

- Előre látod a jövőt... - mondja a semmibe meredve. – Tehát létezik. Létezik a jóslat.

- A titkos jóslat a kék szemű lányról, aki megmentheti a farkasokat?

- Honnan tudsz erről?

- Noah.. – húzom el a számat. – Miért látom a jövőt?

- Nem szívesen mondom ezt, de mi van akkor, ha te vagy a kékszemű lány?

- Ez badarság. Én nem vagyok vérfarkas.

- Nem ismered a jóslatot teljes egészében. A mondás szerint a kiválasztott két világ közötti állapota kell egy átok megtöréséhez. – mondja Holden, és mély levegőt vesz. – Egy ember, akiből farkas lesz, de még nem változott át teljesen.

- És a kék szem? Mennyi esély van arra, hogyha én átváltozok, akkor nekem olyan ritka jeges szemem lesz?

- Fogalmam sincs. De tartok attól, hogy a következő látomásod akár nagyobb kárt is tehet. Akár megölhet. – mondja Holden elgondolkodva.

- Hát, mindenesetre erről Zayden semmit se sejt. És nem is akarom, hogy tudja. – mondom Holdennek.

- Ayla! Fontos, hogy tudjon róla. Fontos vagy neki. – Holden szavai sajnos igazak. – De ha akarod majd én elmondom neki.

- Megtennéd? – csillan fel a szemem.

- Érted bármit kicsi Ayla. – mosolyog rám Holden. – Na jó, hagylak pihenni.

- Kösz mindent Den. – a fiú bólint egyet, majd magamra hagy a gondolataimmal.