Vérfarkasba szeretve

2/8

Még mindig nehezen hiszem el, hogy végre sikerült használnom a szuper hallásomat vagy mi a fene is ez? Eddig, akárhogyan is próbálkoztam sose sikerült, mondhatott nekem akármit Holden és Zayden. Képzeljem el... Holden mindig ezt hajtogatta még mindig nem értem mit akart ezzel elérni. Amit viszont most Aiden tett értem az bámulatos, el sem hiszem.

Tovább gyakoroltunk még, mert miután egyszer sikerült nem akartam abba hagyni. A siker érzését imádtam és most volt előszőr részem a farkasos sikerben. Lehet, hogy anno ezért is lettem nyomozó...

-Gyerünk Ayla még egyszer utoljára próbáld meg! Figyelj a hangomra! Erre összpontosíts – magyarázta nekem Aiden. Majd a távolba sietett engem, pedig itt hagyott

Aidenre kell figyelnem. Oké... Csak behunyom a szememet, összpontosítok arra, amit hallanom kell. Koncentrálok keresem azt a hangot, ami nekem kell. Káprázatos egyszerre mennyi mindent érzékel a hallásom. A fűben lévő bogarat, a fán ülő madarat és ekkor meghallom őt. Hallom Aident!

-Szóval, nem mondom el még egyszer neked Ayla, ezért nagyon remélem, hogy hallasz engem most. Azért voltam boldog, de még most is az vagyok, mert megismertem egy olyan lányt, aki színt varázsolt az életembe és most nem érzem magamat egyedül. Tudom, hogy itt vagy és azt is tudom számíthatok rád. Igen. Jól értetted...te vagy az a lány Ayla – zavarban voltam, így akaratlanul is de elmosolyodtam. Talán még egy kis pír is szökött az orcámra.

-Igen Aiden... minden szavadat kristály tisztán hallottam, ami még mindig hihetetlen ugyanis majdnem 15 méter lehet közöttünk

Aiden felkacagott a távolban

-Nem ér nevetni! – kiáltottam neki oda, közben elkezdett felém sietni én pedig a nyakába ugrottam hálám jeléül. Mikor szétváltunk elindultunk a többiek felé.

Miközben mentünk elkezdett hasogatni a fejem. Nem akartam szólni senkinek, utálom, ha aggódnak. Hirtelen egy nagyobb szúrást éreztem a fejembe a szememet önkénytelenül is összeszorítottam, azonban mikor kinyitottam őket egy csata közepére kerültem. Farkasok harcoltak farkasokkal én voltam egyedül ember alakomban. Körbe néztem és egyszerűen szörnyű volt a látvány.

Hát persze egy újabb látomás, de akkor hol van Rhett? melyik farkas lehet ő? Kerestem hátha felismerem majd, de hirtelen ott volt a hátam mögött pár méterrel ember formájában. Valamit rajzol a levegőben

S

O

S

Jézusom... segítséget kér tőlem SOS, de még is mit tegyek? Hogy találjam meg? Valaki fellökött és megkapott, a francba is jobban kellet volna figyelnem. Ez egy kicseszett csatatér és én nem figyeltem oda. Aú! Ez nagyon fáj... oda szorítottam a kezemet, ami hirtelen piros és a bordó árnyalatai színeztek meg. Az oldalam vérzik...

-Hogy találjalak meg Rhett? – kiáltottam neki, de választ már nem kaptam....

-Ayla!

-Ayla! Hallasz?!

Valaki nekem kiabál? Vagy csak képzelőfőm? Lehet Rhett még se ment el...

-Rhett te vagy az? – suttogtam neki – hogy segítsek? Hol vagy?

-Ayla? Én vagyok az Aiden. A francba már!

-Kérlek Rhett... ne menj el... szükségem van rád – suttogtam neki, remélem hallott engem még

-Valaki segítsen! Luna! Holden! A fenébe Ayla mit csináltál... - Aiden itt van, érzem a félelmet a hangjában és a kezeit magam körül, akkor Rhett hova tűnt? Valahova visz az, de nem tudom kinyitni a szemeimet, olyan nehezek. Nagyon fáradt vagyok és hirtelen csak a sötétség vesz körül... se kép... se hang... semmit nem érzek.