Vérfarkasba szeretve

2/20

AYLA

A napok csak úgy röpködtek körülöttem, mindenki próbál rájönni mi is történt velem, mitől is kék a szemem. Feszültek, mert nem jutnak előrébb és Zayden magát hibáztatja, pedig már annyiszor megmondtam neki, hogy ezt hagyja abba és nem ő tehet erről. Más felől ott van Aiden, akit a párom még mindig nehezen visel el. Nem tudom miért lenne féltékeny rá, hiszen tudja jól, hogy őt szeretem. Tara kerül engem, ami nem vall rá tuti valamiben mesterkedik, de ettől függetlenül gyakran találkozok gyilkolásra kész tekintetével. Vagyis, ami azt illeti Tara eléggé eltávolodott tőlünk az incidens óta. Luna eléggé kioktatta és komoly szabályokat vezetett be az érdekében, ha továbbra is itt szándékozik maradni akkor tartsa is be őket és nem viselkedhet többé így.

Ami pedig a mostat illeti, Aidennel gyakorlok, ő az egyetlen, aki nem húzza fel magát minden apróságon. Éppen az erdőben gyakorlunk, hogy segítsen a képességeim javításában.

Mostanában különös álmok is gyötörnek, mindig ugyanazon a helyen vagyok. A tengerparton. egyre különösebb és mindig ugyanakkor kelek fel.

-Gyerünk Ayla ne add fel!

-De elegem van érted ezt? Mindig ugyanakkor kelek fel, sose tudom meg ki az és mit akar tőlem. Mindennap, már besokaltam, végre eltudtam fogadni, hogy ki vagyok én erre jön ez az egész és mindent elront – Aiden csak néz rám, nem is értem miért nem mond semmit, hiszen most mondtam el neki mindent, ami eddig nyomta a lelkemet

-Miről beszélsz? Mit látsz? – hoppá azt hiszem ezt még nem említettem neki, valahogy elfelejtettem

- Szóval, ömm... igen – nem tudom, hogy mondjam el neki, annyira káoszos ez az egész – megint ott vagyok a tengerparton, minden ugyanolyan. Sétálok látom a tengert, majd egyszer csak egy idős férfi ott terem messze tőlem. Elindulok felé majd mikor közel érek hozzá és éppen fordulna felém, hogy felismerhessem felébredek és sose tudom meg ki az. Minden pillanat ugyan az – a kezemet mit sem tudóan emelem fel és várom Aiden mit mond – Sose tudom meg ki az

-Várj! Várj várj! Azt, mondod egy idős férfi? Hogy néz ki pontosan? – Aiden felpattan a szikláról, amin eddig ücsörgött és sietősen felém tart – Ez fontos!

-Nem tudom, idős hosszú ősz haja van, bár tudnék többet mondani róla

- Érdekes, de az nem lehet Ő, mit keresne ott? Hogy is volt a múltkor? Rhett volt ott igaz? Nem láttál rajta valami furcsát? – Micsoda? Ezt Aiden olyan gyorsan hadarta el, hogy fel se tudtam fogni a dolgokat. Miről beszél itt össze vissza?

- Aiden tudsz valamit? Valamit, amit eddig nem mondtál el? – látom rajta, hogy erősen gondolkozik elmerje-e mondani vagy nem, de mégis mit?

- Áruld el, ha tudsz valamit, Aiden! Bennem megbízhatsz csak tudnom kell, mert úgy érzem megőrülök már... - kiabálom neki

-Kérlek ne utálj meg ez miatt, hogy nem mondtam el, de erről senkinek se beszélhetsz! Nagyon veszélyes, ha rossz emberek fülébe jut...

-Oké oké értem! Csak nyögd már ki végre!

-Olyan vagyok, mint te Ayla, nem pont olyan, mert te erősebb vagy nálam, de én is jeges farkas vagyok pont, mint te!