Érzelmek és kötelékek [SZJG ff.] Befejezett

104 fejezet

Na szépen felcsesztem az agyacskámat az egyik beadandómon... Szóóóóval új rész...

Ui.: Spanyolországról írok, mert hát kedvenc ország kell, hát akkor már mé' ne... Aztán kaptam azt az ötletet, hogy mi lenne ha spanyolul írnám persze fordítóval... Na, ja engem ezzel le is kötöttek... ( és azt is gondoltam, hogy írok a szép kilátásról meg Manu Riosról...)

Szóvaaaaal...

Hola genteeeeee! :)

-Reniii, én úgy szeretlek.-motyogja a vállamba.-Aludj nálam!-szólal meg hirtelen.

-Mi?! Én?! Neeem!-kerekednek el a szemeim. Talán részeg? Lehet ezen az úton kéne tovább mennem.

-Oké, én is ott alszok nálatok! Csak hogy Reni ne féljen.-teszi hozzá Ricsi.-Olyan jó pizsipartink lesz.-csapja össze a kezeit.-Papi, én is nálatok leszek.-újságolja el...

-Az jó Törpapi.-válaszol Cortez nagypapája... Asszem ők jól elvannak...

-Reni, annyira hiányoztál! Olyan volt amikor nem voltál velem, mintha egy kisbabától elvettek volna a Pampers pelenkát!-próbál kedveskedni...

-Te olyan romantikus vagy, mint az ablaküveg...-húzom el a számat.

-De  most miért, mi rosszat mondtam?-értetlenkedik.-Egy gyereknek igenis kell pelenka, mert kell neki pelenka, jó igazad van... Mondom máshogy... Olyan vagy nekem, mint egy gyereknek a Bébipapi... Na így már jobb ugye?-kérdezi nagyon lelkesen mosolyogva...

-Valaki Papit emlegetett?-fordul hátra Ricsi, de én csak legyintek neki...-Megjöttünk!-pattan ki és Cortezt megpróbáljuk kirángatni...-Gyere öcsike, mert akkor nem kapsz Bepanthent a popsidra, pedig azt láttam, hogy a kisborsóknak arra van szükségük...-na bezzeg erre már igyekezik is fel... Szerintem nincs magánál...

-De Reni itt alszik ugye?-fordul felém.

-Én is!-teszi fel a kezeit Ricsi...

És így történt, hogy lent egy matracon osztozkodtunk hárman, Ricsi pedig közöttünk feküdt és átkarolt minket...